A Szépművészeti Múzeum 2019 őszén új könyvsorozatot indított, melyben múzeumpedagógusok mesélnek egyszerű nyelven bonyolult dolgokról, évezredek művészetének mozaikszemeit rakják egymás mellé, és egy-egy korszak vagy évszázad legérdekesebb tudásdarabkáit gyűjtik össze. Válogatásukból összeáll az egész, de a mozaikdarabok önmagukban is érdekesek.
Az Ókori Egyiptom – korszakok a múzeumban kötet szerzőjét, Dembitz Gabriellát kérdeztük a Szépművészeti Múzeum kronologikus zsebköny-sorozatának első részéről.
Gyerekkoromban nagy szenvedéllyel fogyasztottam az Ókori Egyiptomról szóló ismeretterjesztő irodalmat, időközben pedig még többet adtak ki. Miben más és különleges ez a kötet?
A Szépművészeti Múzeum Korszakok a Múzeumban sorozatának első kötetének különlegessége, hogy az olvasó az Egyiptomi Gyűjtemény műtárgyain keresztül ismerheti meg az ókori egyiptomi civilizációt. A kötet hiánypótló munka, hasonló jellegű, egyiptológus-múzeumpedagógus által írt és szerkesztett ismeretterjesztő kiadvány még nem jelent meg hazánkban.
Melyik korosztálynak, olvasói közönségnek szánod ezt a kötetet?
Mindenkinek, legyen gyermek vagy felnőtt, aki érdeklődik az ókori Egyiptom és a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye iránt. Az Ókori Egyiptom című könyv megírásakor elsődleges célom volt, hogy különösebb történelmi ismeretek nélkül is élvezetes és tartalmas olvasmány legyen.
Négy fő fejezet van a kötetben, a Kor-kép, a Kedvenc műtárgyaink, az Érdekességek és a Fogalmak. Hogyan kell olvasni az Ókori Egyiptomot?
A könyvet lehet elejétől a végéig, vagy a közepétől az elejéig, vagy akár ötletszerűen fellapozva is olvasni. A kötet négy nagy fejezetben dolgozza fel az ókori egyiptomi kultúrát, azonban a fejezeteken belül minden szócikk önmagában is önálló egységet alkot. A könyv fókuszában a Szépművészeti Múzeum műtárgyai állnak, és ezek megértéséhez talán érdemes a Kor-Kép című fejezettel kezdeni, amelybe az egyiptomi civilizációról szóló meghatározó információkat gyűjtöttem egybe. Az Érdekességek című fejezet részletesebb betekintést nyújt, többek között, az egyiptomi államigazgatásba, az írnokok világába, és itt olvashatunk a piramisokról, a királysírokról, vagy Réről, a napistenről is. A kötet utolsó fő egysége a Fogalmak, a gyakran előforduló szakkifejezések magyarázó gyűjteménye.
A könyvben a fejezeteket négy különböző színnel jelöltük és a szócikkekben ezek a színek segítik eligazodni az olvasót, hogy a Kor-Képben, az Érdekességekben és Fogalmakban felbukkanó információkat könnyebben megtalálja.
Ha az ember a kötetet elejétől végig olvassa, akkor pedig szép lassan, könnyen érthetően bontakozik ki számára az ókori Egyiptom különleges világa.
Egyiptológus vagy és egyben múzeumpedagógus. Mit jelent ez a gyakorlatban?
Egyiptológusként és múzeumpedagógusként is egyaránt fontosnak tartom, hogy széles körben megismertessem az ókori egyiptomi kultúrát az érdeklődőkkel. Egyiptológusként főként a karnaki Amon-templom újbirodalmi királyfelirataival és főpapi szövegeivel foglalkozom, múzeumpedagógusként pedig igyekszem az érdeklődők számára közel hozni egy már évezredek óta letűnt civilizációt. A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményét tárlatvezetések alkalmával mutatom be felnőtteknek, emellett múzeumpedagógiai foglalkozásokat, táborokat tartok diákoknak.
A könyvben tizenöt műtárgyat mutatsz be kiemelten. Neked melyik a kedvenced?
A kiválasztott műtárgyak mind személyes kedvenceim, nem tudok egyet kiemelni közülük. Ha mindenképpen választanom kellene, akkor három fő kedvencem van a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményében őrzött tárgyak között: Noferhaut sztéléje, Fiatal nő szobra Hator istennő jelvényével és Sesonk trónörökös szobra. A tizenöt műtárgy kiválasztásánál azonban a személyes kötődésen túl arra is figyeltem, hogy a kiemelt műtárgyak egyúttal az egyiptomi történelem minden egyes jelentős korszakát is jellemezzék és a segítségükkel az olvasó közelebbről is megismerkedhessen az ókori egyiptomi emberekkel és az ő vallásos- vagy túlvilági elképzeléseikkel. A A Kedvenc műtárgyaink című fejezetben szereplő tárgyak közül több egyúttal a Szépművészeti Múzeum remekművei közé is tartozik.
Az Ókori Egyiptom kötetben szereplő tárgyi anyag jelenleg megtekinthető a Szépművészeti Múzeum ugyanilyen nevű, új kiállításán is. Mit ajánlasz az olvasóknak, hogy látogatóként is tartalmas élményben legyen részük?
Javaslom, hogy ha tehetik minél többször látogassanak el a Szépművészeti Múzeumba és több részletben tekintsék meg az Ókori Egyiptom kiállítást. Az ókori egyiptomiak világképének megfelelően a kiállításban látható műtárgyak három nagy tematikus egységre vannak osztva: Istenek világa, Emberek világa és Túlvilág. A látogatót a műtárgyak tematikus elrendezésén túl, részletes leírások és interaktív eszközök segítik abban, hogy önállóan felfedezhesse az ókori Egyiptom különleges világát. Gyermekeknek és fiataloknak különösen ajánlom a kiállításhoz kapcsolódó Egyiptomi titkok kamrája elnevezésű kutatószobát. A családokat (kilencévesnél idősebb gyermekek részvételével) az Egyiptomi kaland című új Utazóbőrönd társasjátékunkkal várjuk.
Az interjú forrása:https://www.szepmuveszeti.hu/hianypotlo/
