Közel 15 évvel ezelőtt vette kezdetét az a régészeti feltárás, melynek gyümölcsét most arathatták le, amikor átadták a bugaci Aranymonostor Látogatóközpontot, mely az Árpád-kor időszakát mutatja be 21. századi módszerekkel. A benne látható kiállítás anyagául szolgáló leleteket a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei találták meg a Duna-Tisza köze legnagyobb vallási, kereskedelmi és gazdasági központjának számító Pétermonostoránál.
A magyarok által teremtett kultúra példamutató a világ számára - mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a központ átadásán.
Vincze Máté a mintegy 1,4 milliárd forint magyar és európai uniós forrásból épült bugaci létesítményt világszínvonalúnak nevezte. A látogatóközpontban a Bugac határában több mint tíz éve folyó ásatássorozat eredményeként feltárt Árpád-kori monostort és a körülötte elterülő település életét, valamint az ott talált leleteket mutatják be.
A Magyar Királyság a 12. században Európa egyik legerősebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb királysága volt, amit a régészek is igazolnak.
Hirdetnünk kell azt, hogy milyen őseink vannak, hogy kiknek a leszármazottai vagyunk, hogy az új generáció is tovább éltesse ezt az országot - hangsúlyozta Vincze Máté, aki szerint ezt a célt szolgálja a látogatóközpont is, ahol "bele tud költözni" az ember abba a 12. századi világba, amelyre a régészek a közelben rátaláltak. A látogatók felpróbálhatják a korabeli öltözetet, megfoghatják a szakrális tárgyakból készült nemes másolatokat - tette hozzá.
Rideg László, a Bács-Kiskun vármegyei közgyűlés elnöke többek között felidézte, hogy az ásatások 2010 októberben kezdődtek Bugac határában és a beruházásnak köszönhetően be lehet mutatni, hogy milyen volt a 12. századi élet Magyarországon, ami akkor gazdasági, kulturális központ volt.
Szabó László, Bugac polgármestere elmondta, hogy a bugaci önkormányzat a Bács-Kiskun Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft.-vel konzorciumban megvalósuló beruházás első üteméhez - a látogatóközpont kialakításához - a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázatán nyert forrást.
A látogatóközpont kialakítása nemcsak Bugac, hanem a vármegye turisztikai életében is mérföldkő - hangsúlyozta.
Tájékoztatása szerint júniusban várhatóan befejeződik a látogatóközpont második ütemének fejlesztése. A harmadik ütemre, amely egy kilátó, egy kemping és egy fogadóépület kialakítását, valamint a romterület rendezését foglalná magába, további forrásokat kell szerezniük. Ezt követi a negyedik ütem: a monostor megépítése Árpád-kori technológiákkal.
Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója ünnepi köszöntőjében egyebek mellett arról beszélt, céljuk, hogy a látogatók "többel menjenek el lelkükben, mint amennyivel jöttek".
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye országgyűlési képviselője a beruházást méltatva kiemelte, hogy a tudomány számára korábban ismeretlen régészeti lelőhely mára megkerülhetetlenné vált az Árpád-kor kutatásában. A beszédek után Bábel Balázs, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke megáldotta a látogatóközpontot, majd szalagátvágás következett.
A tájba illeszkedő fogadóépület külső megjelenése, építészeti megformálása lapos, kerek, rovátkolt ezüst oldalával a homokban fellelt pénzdarabot idézi. Formája utal még az egykori kolostorok kerengőire is. Az épület földszintes kialakítása miatt teljesen akadálymentes, a korszerű technológiai és szerkezeti megoldásai következtében pedig energiahatékony.
Az egykori Péterin az 1050-es években indult az élet, minden bizonnyal királyi telepítés következtében. A rendi monostort 1130 és 1140 között alapította a kor kiemelkedő főúri családja, a Becse-Gergely nemzetség. A fontos hadi és kereskedelmi út mentén fekvő stratégiai helység a 12-13. század fordulójára a Duna-Tisza köze szakrális és gazdasági központjává nőtte ki magát.
A korszakot tekintve hatalmas kiterjedésű és városias település életének végét az 1241-42. évi tatárjárás okozta. A helyszínen folyamatosan zajló régészeti feltárások tömegesen hozzák felszínre az Árpád-kori Magyarország kiemelkedő gazdagságának, nagyhatalmi státuszának bizonyítékait.
Fotók forrása: hiros.hu
