A 18. Múzeumok Őszi Fesztiválja programsorozat nyitórendezvényét, a 21. Országos Múzeumpedagógiai Évnyitót 2023. szeptember 25-én, hétfőn Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban rendezi meg a Szabadtéri Néprajzi Múzeum – Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ (MOKK) a házigazda intézménnyel társszervezésben.
A sajtónyilvános esemény keretében valósul meg az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjak átadása, valamint hatodik alkalommal nyerheti el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehetik az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.
A konferenciára készülve idén ábécé sorrendben bemutatjuk a pályázókat. Most a Kecskeméti Katona József Múzeum
Kortárs Petőfi
múzeumpedagógiai programjának részletes bemutatása következik!
A Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállításhoz létrehozott foglalkozások iránt városi múzeumi viszonylatban rendkívül nagy volt az érdeklődés. Négy és fél hónap alatt összesen 53 alkalommal tartottunk foglalkozást a kiállításban, amelyen 1.225 fő vett részt. A csoportok közül 15 kecskeméti, 37 vidéki és 1 határon túli iskolából érkezett.
Múzsám: Petőfi. Múzeumpedagógiai munkafüzet bemutatása
A füzet színes képekkel illusztrált, közepén kivehető melléklettel, amely a kiállításban megtekinthető műalkotásokból válogatott matricákat tartalmaz.
mérete: B/5
terjedelme: 16 oldal
A kiállítás feldolgozásának, interpretálásának megkönnyítésére, a kortárs művészeti alkotások megértésére, befogadhatóvá tételére, a foglalkozások játékossá, élményszerűvé varázsolására munkafüzetet hoztunk létre célzottan a 8-12 éves korosztálynak, amely egyaránt alkalmas az egyéni látogatók és a szervezett csoportok számára. A feladványok szervesen épülnek a pályázat során benyújtott, és a kiállításba beválasztott pályaművekre.
A Múzsám: Petőfi feladatlap három részből tevődik össze. Az első fejezet leginkább ismeretterjesztő rész, amely Petőfi élettörténetének kecskeméti vonatkozásait tartalmazza.
Ebből a részből a tanulók megismerkedhetnek Petrovics Sándor kecskeméti iskolaéveivel, a város akkori képével, életmódjával. Az iskolások felfedezhetik, melyik mai épületek helyén állt Petőfi evangélikus iskolája, és a neki otthont adó Hrúz Mihály tornácos lakóháza.
Bepillantást nyerhetnek Petőfi egykori tanítójának, Hajósi Schifferdecker Dániel naplójába, ahol a diákok lajstromában felfedezhetik Petrovics Sándor nevét. A napló kiemelt fotói segítségével kideríthetik azt is, mennyi volt a tanító fizetsége, és milyen elemekből állt. Az első fejezet rávilágít arra, hogy Petőfi vándorszínészként is járt városunkban, és hogy mi köze a költőnek az ismert „Lássuk a medvét!” szóláshoz.
A második fejezet a segíti a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás feldolgozását. A füzetnek ez a fejezete csak és kizárólag a kiállítás segítségével oldható meg. A feladatok egy része ismeretterjesztő szöveggel indul, amelyekből a gyerekek megtudják, honnan származik a város által mind a mai napig használt „Hírös város” elnevezés, és megismerhetik a költő vándorlása során meglátogatott települések neveit. Ezek után a szöveggel kapcsolatos alkotásokat kell megkeresniük a kiállításban A feladatok másik csoportja egy betűrejtvénnyel, útvesztővel, pontösszekötővel kezdődik, és a megfejtéssel kapcsolatos műveket kell hozzájuk összegyűjteni a kiállítást megfigyelve. Szintén a műalkotások alapos szemügyre vételét kívánják meg a részletkereső, képkiegészítő és az összekeveredett alkotás feladatok. A füzet lapjai közé becsempésztünk egy QR kóddal elinduló digitális kirakót is, hogy a diákok által nagyon kedvelt mobiltelefont is használhassák a kiállítás felfedezésére.
A harmadik fejezet otthon elvégezhető rajzoló, képkiegészítő és színező feladatokat tartalmaz, amely segít a látottak utólagos feldolgozásában.
A munkafüzet közepébe egy matricás mellékletet terveztünk a műalkotások képeivel. A tanulóknak a kiállítás megtekintése, feldolgozása során szinte valamennyi feladathoz be kell ragasztaniuk a megtalált alkotások matricáit a megfelelő keretbe.
A feladatlapot nem csak iskolai csoportoknak, hanem egyéni látogatóknak is szántuk. Ezért a füzet bevezetőjét a használat megkönnyítésére jelmagyarázattal láttuk el. Szintén a családokra gondolva az utolsó oldalon közzé tettük a feladatok megoldó kulcsát a könnyebb ellenőrizhetőség érdekében.
A csoportok számára megtartott foglalkozások első részét a kiállítás megismerésével kezdtük, ahol a tárlat rövid bemutatása után a gyerekek maguk fedezették fel a műalkotásokat két-háromfős csoportokban kutatva, nyomozva a múzeumpedagógiai munkafüzet felhasználásával.
A Múzsám: Petőfi múzeumpedagógiai munkafüzet 2.000 példányban készült el, amelyből a kiállítás időtartama alatt 1.225 db fogyott el. Ebből 1.070 füzetet a szervezett csoportos foglalkozások, 155-öt pedig az egyéni látogatások alkalmával hasznosítottunk. A megmaradt példányok is felhasználásra kerülnek. A kiállítás egy részét vándorkiállítás formájában tovább működtetjük, amellyel együtt a foglalkozások is adaptálásra kerülnek. Tervezzük a kiállítás digitális formában történő fenntartását, amelyhez szintén lehet használni a munkafüzeteket, illetve tervezzük a kiállítás katalógusának és munkafüzetének párban árusítását is.
A megvalósult foglalkozások
A Petőfi emlékév kapcsán olyan programokat rendeztünk meg a Cifrapalotában, amelyek a hagyományos módszereket ötvözik a modernséggel. Kicsit más szemszögből közelítettünk a költő életművéhez, hangsúlyosan építve a fiatalok kreativitására, digitális kompetenciájára. A költő életútját, műveit kissé elvonatkoztatva történeti és néprajzi múzeumi tárgyakon, mai modern képzőművészeti alkotásokon keresztül interpretáltuk, tártuk a látogatóközönség elé.
A program célja volt informális keretek között, múzeumi flow- élmény mellett az irodalmi és a modern képző- és iparművészeti kultúra aktív befogadása, a kulcskompetenciák fejlesztése.
A Petőfi-versek, a költő életútjának megismerésével, felelevenítésével és feldolgozásával, a költészet és a modern képzőművészet párhuzamba állításával a nemzeti identitás erősítése, a nemzethez tartozás tudatának és a hazaszeretet kialakulásának támogatása. A mai modern képzőművészeti alkotásokon keresztül kívántuk elérni, hogy a tanulók váljanak a közös kultúrkincs részesévé, ismerjék meg népünk múltját, hagyományait, és alakuljon ki bennük a tradíciók fenntartásának, ápolásának igénye. Fejlesszük a gyerekek figyelmét, emlékezetét, megértését, általános intelligenciáját. Bővítsük a szókincsüket, fejlesszük személyiségüket, felkeltsük a művészetek iránti érdeklődésüket. Formáljuk a kapcsolatteremtő, önkifejező, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességüket, aktivitásukat. Fejlesszük a finommotorikájukat, növeljük az önbizalmukat, és erősítsük a motiváltságukat.
Kortárs Petőfi
A foglalkozás központjában Petőfi költészete, és kreatív alkotással történő illusztrálása, megjelenítése állt.
A foglalkozás kiindulópontja a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás volt. A foglalkozás bevezetéseként megtekintettük a vers ihlette modern képzőművészeti alkotásokat. Játékos kiscsoportos feladatokat végeztünk el a Múzsám: Petőfi című foglalkoztató füzet felhasználásával, amelyek segítettek a gyerekeknek elmélyülni a kiállítás témájában, Petőfi költészetében, a műalkotások felismerésében. A feladatok elvégzése közben a tanulók megfigyelték, melyek a képzőművészeti kiállításban megjelenő legkedveltebb témák? Milyen technikát alkalmaztak a művészek az ihletet adó vers művészi ábrázolására? Milyen színek használata segítette őket az érzelmek kifejezésére? Milyen alakok, milyen formák jelennek meg az alkotásokon?
A kiállítás megtekintése és feldolgozása után alkotó munkába kezdtünk a gyerekekkel, amelynek során egy maguk által választott Petőfi vershez készítettek illusztrációt, vagy Petőfi egyik életállomását jelenítették meg az általuk elképzelt formában. Az alkotómunka során a pedagógussal egyeztetett igényeknek megfelelő technikákat alkalmaztunk: szénrajz/ceruzarajz, akvarell, színes ceruza, kollázs, vegyes technika, üvegfestés, linómetszés/papírdúc vagy térbeli miniatűr. A foglalkozás végén mini tárlatot készítettünk az alkotásokból, és közösen értékeltük azokat.
Egy tárgy – egy versidézet
Petőfi munkássága fontos részét képezi az iskolai oktatásnak. A Cifrapalota foglalkozása kiegészítve az iskolai tanagyagot, informális keretek között, új kapcsolati rendszerbe helyezve mutatta be a költő verseit, párhuzamba állítva a modern kortárs művészeti alkotásokkal ugyanakkor a hagyományos polgári és népi tárgy- és eszközhasználattal is.
Az Egy tárgy – egy versidézet foglalkozást is kortárs művészeti kiállítás megismerésével kezdtük, melyben segítségünkre volt a munkafüzet.
Megtaláltuk „Anyám tyúkját”; fotó:Merinu Éva
Miután a gyerekek megismerkedtek a költő versei ihlette modern képzőművészeti alkotásokkal, irányt váltottunk, és a régi paraszti és polgári tárgyakat hoztuk összefüggésbe Petőfi költeményeivel. Az eredeti kiírás szerint arra kértük a diákokat, hogy válasszanak egy Petőfi verset, és hozzanak magukkal egy olyan tárgyat otthonról, amely kapcsolatba hozható a választott művel. Mivel a kérésnek csupán egyetlen osztály tett eleget, változtatnunk kellett az eredeti koncepción, és múzeumi tárgyakból válogattunk össze néhányat, amelyekből a tanulók válogathattak a foglalkozás során.
A foglalkozás ezen részében egy asztalnál 4 tanuló alkotott egy csapatot. A gyerekek motiválására páronként egy-egy kirakót osztottunk szét, asztalonként különbözőeket. A képek sikeres kirakása után csapatonként dolgoztak tovább a diákok. Minden team borítékban kapott 6-6 kártyát, amelyen Petőfi versidézetek voltak. A gyerekek feladata az volt, hogy válasszák ki azt az egyet, amelyik legjobban illik a csapat által kirakott képhez. A következő borítékban
betűket kaptak a csoportok, amelyekből a vers címét kellett kitalálniuk, összerakniuk. Ezt követően választaniuk kellett egy történeti-néprajzi tárgyat a központi asztalra kirakott tárgyak közül, amely leginkább kifejezte a csapat szerint a verset. Majd létrehoztunk egy kamara kiállítást Egy vers egy tárgy címmel. A csoportok választottak egy posztamenst, amelyre kiragasztották a versidézetüket, és ráhelyezték a vershez választott múzeumi tárgyat.
Petőfi Kecskeméti Oskolája és tanítója
Az elsősorban helytörténetre, Petőfi kecskeméti éveire összpontosító foglalkozást is a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás munkafüzetes felfedezésével kezdtük, kiemelve a költő és Kecskemét kapcsolata ihlette alkotások megfigyelését.
A foglalkozás második részében Petőfi kecskeméti diákévet ismertük meg közelebbről. A foglalkozás céljául tűztük ki, hogy vonjunk párhuzamot a gyerekek mindennapjai és Petőfi kisiskolás korszaka között, közelebb hozva számukra a költő diákkorát.
A Cifrapalotába érkező gyerekekkel városnéző körútra indultunk, felfedezve azokat a legfontosabb helyszíneket, ahol a kisiskolás Petrovics Sándor maga is járt, és hatással volt életére. Megtekintettük a Szabadság téri OTP épületét, ahol valaha Hrúz Mihály lakóháza állt, és nála lakott a kisdiák Petőfi. Előtte már a kiállításban is megnéztük a hajdani épületet.
Elsétáltunk az út túloldalán álló Evangélikus templomhoz, amely szomszédságában állt Petőfi iskolája. Út közben közösen elolvastuk az ennek tiszteletére kihelyezett emléktáblát. A foglalkozás bevezető részében az egykori iskolaépületet is megtekintettük a kiállításban.
A Cifrapalotába visszatérve a tanulók régi iskolaenteriőrben ismerkedtek meg Petőfi korának iskoláival, berendezésével, használati tárgyaival, vagyis mindazokkal, amelyekkel a későbbi költő a betűvetést tanulta. Ezt követően Petőfi tanítójának, Schifferdecker (Hajósi) Dánielnek a naplójába tekintettünk bele. Fénymásolatok segítségével, párban dolgozva keresték meg Petrovics Sándor nevét tanítója diáklajstromából. Régi szavakkal, mértékegységekkel ismerkedhettek meg a tanulók, miközben megfejtettük a gyönyörűen írt, de a régi betű- és szóhasználat miatt nehezen olvasható bejegyzést a tanító éves fizetéséről, fogadott cselédeiről, különleges gyógymódokról, szépségápolási módszerekről valamint háztartási praktikákról.
A diákok megpróbálkoztak a kecskeméti ő-ző beszéd értelmezésével Petőfi: Hírös város az alfödön Kecskemét című versén keresztül. Végezetül a gyerekek egy emléklapot készítettek, melyre lúdtollal és tintával írták fel a nevüket. Így megtapasztalhatták, milyen nehéz volt Sándorkának megtanulni a betűírást.
Nem is könnyű lúdtollal írni!; fotó: Merinu Éva
Családi napok
A kiállítás időtartama alatt az egyéni látogatók számára családi napokat szerveztünk, amelyen minden hónap első szombatján került sor. A rendezvények középpontjában az alkotó tevékenység állt, valamint a Múzsám: Petőfi foglalkoztató füzet segítségével a családok önállóan, saját ritmusukban fedezhették fel a kiállítás műalkotásait, nyomozhatták ki a kérdések válaszait.
A családi napok időpontjai és témakörei:
Febr.4. Üvegfestés
Márc.4. Kollázs
Ápr. 1. Szövés
Máj. 6. Térbeli miniatűr
voltak.
Tapasztalatok összegzése:
A Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás nagyon jó példája annak, hogyan lehet egy kijelölt célcsoportnak – általános iskola 3-6. osztálya – létrehozni az iskolai tananyagot, és tantervet jól kiegészítő kiállítást kortárs alkotóművészek bevonásával.
Programunk és a kiállítás létrehozásában valóban a cél szentesítette az eszközt. Célunk kettős volt. Egyrészt az, hogy méltóképpen emlékezzünk költőnk 200. évfordulójára, másrészt hogy a költő műveivel ismerkedő tanulók számára újszerű megvilágításban, a kortárs művészet tükrén át lássuk és láttassuk, milyen különbözőképpen értelmezhetőek Petőfi versei. Hogyan lehet párhuzamot vonni a költészet, a műalkotások és múzeumi műtárgyak között. Ezek szem
előtt tartásával hoztuk létre a kiállítást, a hozzá szervesen kapcsolódó múzeumpedagógiai tartalmat, és a feldolgozást, megértést segítő munkafüzetet. Mindezek egyvelegéből pedig érdeklődésre jelentős számot tartó programkínálat jött létre, amely megmutatkozik a magas csoport és látogatószámon.
A kezdeményezés könnyen adaptálható, bármilyen témát kitűzve hozhatunk létre művészeti/képzőművészeti kiállítást kortárs művészek bevonásával, amely játékos feladatokkal könnyen értelmezhetővé válik a tanulók számára.
Merinu Éva
múzeumpedagógus
