A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait.
Első utunk Vácra, a Tragor Ignác Múzeumba vezet. Megismertük a múzeum történetét, a gyűjteményeket, az intézményvezetőt, most pedig megmutatjuk, miként végzik tudományos munkájukat az intézmény kutatói.
Néprajzi és helytörténeti kutatások
Az 1994-95-ös feltárás óta a váci múzeumi kutatások egyik fókuszpontjában a domonkos kripta lelet-anyaga áll. Az állandó-, és időszaki kiállítások előkészítése és megrendezése mellett több cikk és tanulmány született a kutatásról, az anyag egyes tárgytípusairól (pl. koporsók, rózsafüzérek), de a múzeum a páratlan anyag egészének bemutatásával még adós.
A kriptaleletek közül elsőként, több éves munkával a koporsók gyűjteményi katalógusa készült el, amely tételesen mutatja be a kriptában fellelt valamennyi koporsót. A kötet bevezető tanulmánya összegezi a koporsós temetkezéssel kapcsolatos ismereteket, a 19. század elejéig bezárólag. A tanulmány és a katalógus Csukovits Anita munkája, melynek során segítségére voltak Balogh Lajos, a szombathelyi Savaria Múzeum botanikusa – aki a koporsókon levő festett virágok meghatározását végezte el, valamint Ladó-Kajtár Gyöngyvér, Benei Bernadett, Jarmalov Rezső és Tóth Gergely történészek. A 270 oldalas, a bemutatott tárgyakhoz méltó kiállítású kötet jelenleg kiadásra, a kiadáshoz szükséges forrásra, pályázati lehetőségre vár.
A teljes anyag még sok kutatási lehetőséget hordoz magában. A tárgykatalógusok sorát a jövőben szeretnénk újabb tárgycsoportok bemutatásával bővíteni…
A helytörténeti kutatások fókuszában – a múzeum története mellett – a város és környéke 18-20. századi történelme áll. Forró Katalin az írott és tárgyi forrásokra építve, a mikrotörténelem, és a mentalitástörténet módszertanával dolgozza fel az anyagot. Különösen érdekesek számára az adott korszak kihívásaira adott egyéni- (Matuska Szilveszter, valamint Pogány Sándor naplóinak feldolgozása), illetve egyes helyi társadalmi csoportok válaszai (pl. céhek, politikai csoportosulások…). A 18. századi Vác társadalmának kutatása szervesen kapcsolódik a váci domonkos kripta emlékanyagának feldolgozásához.
Régészeti kutatások
A múzeum régészei, Mag Hella és Görföl Mónika az elkövetkezendő években sem fognak tétlenkedni, egyéb hivatalos elfoglaltságaik mellett több lelőhely tudományos kutatását tervezik megvalósítani. Az Interreg Szlovákia-Magyarország program keretén belül nyert pályázatnak köszönhetően, az országhatár mellett fekvő Letkésen a kutatási program keretén belül 2020 nyarán a község középkori templomának tervásatására kerül sor. A feltárás kapcsán sok izgalmas információ kerülhet napvilágra a település középkori templomának és egykori lakóinak életével kapcsolatban. A börzsönyi bányászat középkori nyomainak felkutatására egy hosszabb távú kutatási programot tervezünk elindítani. Ezt a Nagybörzsönyhöz tartozó erdős területek szisztematikus terepbejárásaival az idei évben fogjuk elkezdeni. Reményeink szerint az elkövetkezendő régészeti kutató munkánk során felmért friss adatok új megvilágításba helyezhetik a környék középkori bányászatának történelmét.
Emellett a Vác melletti Naszály-hegy kutatását is tervezzük régi és új lelőhelyek nyomainak azonosítása céljából, valamint folytatni fogjuk a területen már tavaly megkezdett tervásatást is. A fent említett munkában eddig is segítségünkre volt a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai és a Közösségi Régészeti Egyesület. A kutatás folytatását továbbra is közösen, együttműködés keretében tervezzük megvalósítani. Mindezen felül a környék egyes helyszíneinek terepbejárására is sor kerül majd az év folyamán, melynek célja az új lelőhelyek azonosítása és egyúttal a már ismert lelőhelyek kiterjedésének pontosabb megállapítása.
Bízunk benne, hogy kutatómunkánkkal tovább bővülnek a gyűjtőterületünkről szóló régészeti ismeretek.
Mag Hella és Görföl Mónika
Művészettörténeti kutatások
A Hincz Gyula festő-, és grafikusművész, valamint a Gádor István keramikusművész életművét magában foglaló gyűjtemények egyedülálló értéket képviselnek, mind az életművek jelentősége, mind a művek kvalitása, mind pedig a műtárgyállomány nagyságának szempontjából. A gyűjtemények átfogó képet adnak az életművek különböző periódusairól. Múzeumunk jövőbeli célja, hogy az életművek sokrétűségét két teljesen megújult kiállításban mutathassuk be. Hincz Gyula festészeti munkássága mellett, illusztrátori tevékenysége a kivételes értékű könyvillusztrációinak kiállításával kerülne majd középpontba. Hincz Gyula Weöres Sándor Bóbita című verseskötetéhez, Anatole France 1958-ban megjelent Nyársforgató Jakab meséihez vagy Jonathan Swift Gulliver utazásaihoz készült illusztrációi a gyűjtemény különleges jelentőségű darabjai. Az érzékletes vonalakból és színekből építkező illusztrációk a vonatkozó kötetekkel szimbiózisban, Hincz grafikai-, és oktatói tevékenységét helyeznék előtérbe.
A Gádor gyűjtemény kiállításának új koncepciója a modern kerámiaművészet történetét fókuszba helyezve, a szűntelen megújulást kereső alkotót – modern kerámiaművészetünk egyik legkiemelkedőbb egyéniségét, az általa létrehozott formai-, és technikai eszköztár egyediségének bemutatásával állítaná majd fókuszba. A Gádor életműben mindvégig nyomon követhető formai-, és technikai kísérletezés, az új megoldások kivételessége korszakonként és az életmű egésze szempontjából is vizsgálhatók. A tervezett kiállításban az életművet a modern kerámiaművészet kontextusában, a különböző alkotói periódusok formai-, és technikai jellegzetességeit számba véve, valamint Gádor meghatározó oktatói tevékenységének vonatkozásában szeretnénk bemutatni. A kiállítások szakmai előkészítését és a kurátori feladatokat Monori Laura művészettörténész végzi (képünkön lent).
