A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait.
Első utunk Vácra, a Tragor Ignác Múzeumba vezet. Tarts velünk, és ismerd meg a múzeum nem mindennapi történetét!
A Tragor Ignác Múzeum Pest megye legrégebbi alapítású múzeuma. Az intézmény 2021-ben fogja ünnepelni fennállásának 125. évfordulóját, mivel elődje, a Váci Múzeum Egyesület - melynek életre hívására már 1881-ben és 1887-ben is történt kísérlet - az ezredévi események keltette országos lelkesedés közepette alakult. A VME Bauer Mihály alapszabály tervezetét 1895. február 15-én fogadta el, majd a belügyminisztériumi jóváhagyás után 1896. december 27-én tartotta meg alakuló közgyűlését a Városháza nagytermében. Az egyesület célját és a múzeum feladatát az alapszabályban így fogalmazták meg:
"Célja egy Vácon felállítandó régészeti és iparművészeti múseum és könyvtár, melyek egy alkalmilag helyben fölállítandó ipar és kereskedelmi iskola alapját képezzék.
A múseum feladata:
a, a múlt, főleg helyi s vidéki jelentőségű geológiai, őskori, történelmi, művészeti, irodalmi, műipari s tanügyi emlékének, s maradványainak gyűjtése, megőrzése, ismertetése a közművelődés érdekében.
b, a jelenkor történelmi emlékeinek, táj és népismei adatainak, földtani leleteinek, a nyerstermékek legkitűnőbb példányainak, az ipar és a művészet remekeinek összegyűjtése, rendezése, s tanulmányozás végett való kiállítása..
A bíztató kezdetet a bizonytalanság korszaka követte, az 1898 februárjában Bauer Mihály házának egyik helyiségében berendezett múzeum „átmenetileg” bezárt, ezt követően a gyűjtemény bérelt raktárakban porosodott. Lehet, hogy itt le is zárult volna a múzeum története, ha nincs egy bizonyos Tragor Ignác nevű, a helytörténet iránt szenvedélyesen érdeklődő fiatalember. 1896-ban titkára lett az alakuló Váci Múzeum Egyesületnek, 1906-tól elnökké választották. Jelentős szerepe volt a váci múzeum létrehozásában, fejlesztésében, megtartásban, a szakszerű működés biztosításában, a városi és az államsegélyek megszerzésében. Szerkesztette a Váci Könyvek sorozatot, amiben maga is számos kötetet jegyzett.
Tragor Ignác
A nehéz helyzetből való kilábaláshoz végül az egyház nyújtott segítséget, a VME 1912-ben az Egyházmegyei Könyvtár három helyiségét kibérelve alakíthatott ki egy kiállítást, amely már alkalmas volt látogatók fogadására. Ez alkalomból készült el „A váci múzeum gyűjteményeinek leíró lajstroma”, amely nyomtatott formában is megjelent. A leltárkönyvek híján az adat-gazdag kötet nagy segítséget nyújt a korabeli gyűjtemény rekonstruálásában.
Bár készültek tervek múzeum építésére, soha nem állt a megfelelő összeg az egyesület rendelkezésére. A saját kiállítóhely reménye akkor vált elérhető közelségűvé, amikor Pauer Imre címzetes miniszteri tanácsos, nyugalmazott egyetemi tanár 1918. február 2-án felajánlotta Papnevelde utcai - ma Múzeum u. 4. sz. - szülőházát a város kulturális céljaira. Az ajándékozást végül pereskedés követte, így történhetett meg az, hogy a kiállítást csak 1931. május 10-én nyitották meg. Tragor Ignác 1941-ben bekövetkezett halála után Bán Márton kegyesrendi tanár vette át a múzeum és az egyesület irányítását az államosításig. Az 1944-es bombázások következtében megsérült az épület, a kiállítást feldúlták, sok tárgy eltűnt, illetve megsemmisült, az irattári anyag egy része elégett. 1949-ben - bár a vizsgálatok a múzeum működését mintaszerűnek találták - a Váci Múzeum Egyesületet felszámolták.
Az államosított múzeum 1949 és 1952 közé eső időszaka meglehetősen ködös. A régi leltárkönyveknek nyoma veszett, így nemcsak a gyűjteményt volt lehetetlen rekonstruálni, de a megmaradt műtárgyakhoz kapcsolható információk is elvesztek. A múzeum vezetői sűrűn váltották egymást, úgy tűnt, nem volt jó gazdája a gyűjteménynek. 1952-ben kezdték meg a megmaradt műtárgyak újraleltározását, de a korábbi állományhoz képest nagyon kevés került be a leltárkönyvbe. Az ’50-es években a váci múzeum is egyike volt az egyszemélyes vidéki múzeumoknak. A múzeum 1952-ben felvette Vak Bottyán nevét. A történelmet – különösen a helytörténetet – ismerők számára a névadás furcsának tűnhetett, hiszen a város a kuruc generálissal akkor találkozott, amikor (még császári tisztként) felgyújttatta Vácot.
A múzeumi hálózat átszervezésével 1963-ban tájmúzeumi rangot kapott, s egyben tagmúzeuma lett a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának. Gyűjtőterülete Vác városán kívül a Váci és a Szobi járásra, valamint a Gödöllői járás északi részére terjedt ki. A ’60-as évek végétől az egyes gyűjtemények szakmuzeológus gazdára találtak, s a gyűjtés is tervszerűbb és intenzívebb lett. A Pauer ház már a ’60-as évek elején is szűkösnek, korszerűtlennek bizonyult, és tervek születtek a múzeum méltóbb helyre költöztetéséről. A ’70-es években a Görög templommal, a ’80-as években pedig a Hincz Gyűjtemény kiállítóhelyekkel bővült a múzeum.
A rendszerváltást követően 1990. május 1-én vette fel a múzeum Tragor Ignác nevét. Az intézmény 2003-ban a Pauer-házból átköltözött a Zrínyi utca 41/a szám alá, ahol a raktárak, műhelyek és irodák nyertek elhelyezést - az épületben kiállítás nincs.
A Múzeum 2013-tól Vác város Önkormányzatának fenntartásában működő területi múzeum, gyűjtőterülete Vácon kívül 38 településre terjed ki. Gyűjtőköre eredetileg négy területet foglalt magában - helytörténet, néprajz, képzőművészet, régészet -, ez 2016-tól iparművészet gyűjtőkörrel bővült. 2016 októberében, a korábban Vác város Művészeti Gyűjteményei nevet viselő Pannónia Ház és gyűjteményei is a múzeumba tagozódtak.
Az önállóvá válás óta a múzeum saját arculattal, honlappal (www.muzeumvac.hu) és különböző közösségi média megjelenésekkel törekszik a látogatók megszólítására.
A múzeum gyűjteményi anyagából a legnagyobb hírű a 18. századi váci domonkos kripta leletanyag, mely az 1994-95-ös feltárás eredményeként került a múzeumba. Erre a tárgyegyüttesre alapozódik a múzeum Ars Memorandi (2015) és Memento Mori (2016) állandó kiállítása.
A Tragor Ignác Múzeum tagja a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetségének.
Az intézmény számára a legnagyobb gondot az elmúlt közel 125 évben a megfelelő múzeumépület hiánya jelentette. 2017-ben jelentették be egy új múzeumi negyed építését (1550/2017. (VIII. 18.) Korm. határozat), és ennek kapcsán felcsillant a remény, hogy a múzeum gyűjteményei és kiállításai végre méltó helyre kerülnek.
