A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait.
Első utunk Vácra, a 124 éves Tragor Ignác Múzeumba vezet. A múzeum történetét már megismertük itt, most gazdag gyűjteményeit derítjük fel.
Történeti gyűjtemény
A történeti gyűjtemény jelentős része a múzeum törzsanyagához tartozik. A gyűjteményt már a Váci Múzeum Egyesület megalakulásától élénk társadalmi figyelem kísérte, ennek bizonyítékai az ajándékozások. A múzeum támogatói között találjuk az egyházi vezetőket, a váci polgárokat és a különböző helyi szervezeteket is. A céhek felszámolását követően a helyi ipartársulatok felajánlották a múzeumnak a céhes emlékeiket. Tragor Ignác államsegélyből már tervszerűen végzett tárgyvásárlásokat is. A múzeum értékes 18-19. századi óra-gyűjteménye ilyen módon került a múzeumba.
Tragor nagyon jó érzékkel gyűjtötte saját korának dokumentumait, így válhatott a gyűjtemény részévé az első világháború, majd az azt követő válságos évek gazdag plakátanyaga.
A VME megszűnése a gyűjtemény anyagában komoly károkat eredményezett, a gyarapodás minimálisra csökkent.
A múzeum önálló történeti gyűjteménye 1968-tól – a különböző gyűjtemények elkülönült leltározásától – datálható. Az 1970-es években Alföldi Vilma a törzsanyag újraleltározása mellett tervszerű gyűjtőmunkát is folytatott. Viseleti darabok, bútorok, és munkásmozgalmi tematikájú fotók és dokumentumok kerültek a gyűjtés homlokterébe. Korkes Zsuzsa a nyolcvanas években elsősorban kézműipari, kisipari tárgy-együtteseket, műhelyek felszereléseit gyűjtötte. 1988-tól a gyűjtemény fejlesztése Forró Katalin feladata. Azóta a gyűjtemény közel a kétszeresére nőtt. 2000-ben a múzeum külső raktárába történt betörés a történeti gyűjteményben pótolhatatlan veszteséget okozott. A fegyver- a pipa- és a kerámiagyűjtemény, valamint az ezüsttárgyak jelentős része eltűnt.
A történeti gyűjtemény 7800 beleltározott tárgyat és 28500 beleltározott dokumentumot tartalmaz.
Régészeti gyűjtemény
A Múzeum régészeti gyűjteménye az egyik legrégebbi gyűjteményi egység. Ifjú Varázséji Gusztáv egyetemi hallgatóként a Nemzeti Múzeum Régiségi Osztályának gyakornoka volt. 1881-ben tért haza szülővárosába, nevéhez fűződik a múzeum létrehozásának gondolata és az első ásatások 1881-ben (Pogányvár). Korai halála után a közben megalakult Váci Múzeum Egyesületben a régészeti gyűjtemény gyarapítása Tragor Ignác feladata lett.
A gyűjtemény ugrásszerű gyarapodása a 20. század közepétől datálható. Ekkor indultak a nagyobb ásatások, amelyek közül elsősorban az 1969-ben kezdődő, és több éven át tartó Vác-kavicsbányai feltárás említhető. Az itt napvilágra került késő vaskori kelta, valamint a néhány évszázaddal későbbi avar temető sírjaiból előkerült nagyszámú lelet (ékszerek, fegyverek, agyagedények) is a múzeumba került.
A múzeumban formálódott a régészeti topográfia sorozat több kötete az MTA Régészi Intézetének munkatársa, Torma István vezetésével. A váci múzeum régészei, Kővári Klára és Tettamanti Sarolta mellett ceglédi régészként Dinnyés István, s az MTA kutatói, Miklós Zsuzsa és Kvassay Judit munkája gazdagította a gyűjteményt, a régészeti ismereteket.
Az 1900-as évek végén, 2000-res évek elején a nagyberuházások megindulása, ill. az ezekhez kapcsolódó megelőző feltárások hoztak jelentős eredményeket. A 2/A. sz. főút 17 km hosszú nyomvonalán több régészeti lelőhely feltárása során az újkőkortól a késő középkorig terjedő, több ezer évet átfogó időszak rendkívül gazdag leletanyagával gazdagodott gyűjteményünk. 2003-2012 között zajlott a „Főutca-Főtér” projekt Vácott. A váci Vár területén és a Belvárosban történt ásatások kiemelkedő leletekkel és lelet-együttesekkel gazdagították a gyűjteményt. A Géza király téren – megszakításokkal – több évtizeden át folyó ásatások a középkori váci várról gyarapították tudásunkat. E két lelőhelyen Batizi Zoltán folytatta az elődök munkáját. A régészeti gyűjteményben a gyűjtés időhatára az őskortól a kora újkorig terjedő időszak. Az utóbbi 10 évben a megelőző- és próbafeltárások kerültek túlsúlyba, tervszerű kutatásra sajnos nincs lehetőség.
1956-ban a beleltározott régészeti tárgyak száma 735 volt. Jelenleg a Tragor Ignác Múzeum régészeti gyűjteménye 92000 darabból áll, a leltározott tételek mellett nagy mennyiségű gyarapodás vár feldolgozásra. A gyűjtemény muzeológusai Mag Hella és Görföl Mónika.
Néprajzi gyűjtemény
A múzeum gyűjtemény-egységei közül a néprajzi gyűjtemény – akárcsak maga a tudományszak - a legfiatalabb. 1914-ben a múzeumban csupán 50 néprajzinak besorolt tárgyat őriztek.
Az évek során a gyűjtemény folyamatosan, és egyre tervszerűbben gyarapodott, főleg az államsegélyből történt vásárlások révén. Tragor Ignác az 1930-as években már tervszerű tárgyvásárlásokat folytatott, elsősorban pásztorkodás tárgykörben. Ezek a tárgyak (botok, fokosok, stb.) ma már pótolhatatlan darabjai a gyűjteménynek.
A II. világháború pusztításai következtében a néprajzi gyűjtemény, mely ekkor már több száz tárgyat tartalmazott, szinte teljes egészében megsemmisült. A gyűjtőmunka az 1950-es években kezdődött újra, a gyűjtést kiterjesztve a váci, gödöllői és szobi járás 46 községére. A paraszti életmód fokozatos megszűnése, illetve a falvak átalakulása miatt ekkor lett volna leginkább lehetőség néprajzi tárgyak gyűjtésére, a szakemberhiány miatt azonban az intézmény nem használta ki a lehetőséget. A múzeum önálló néprajzi gyűjteménye 1968-tól datálható, de néprajzos szakember hiányában a gyűjtések többnyire ad hoc történtek.
1974-ben került először néprajzos muzeológus az intézményhez, Igaz Mária személyében. A múzeum néprajzi tárgyainak száma 1978-84 között, Ráduly Emil gyűjtéseinek köszönhetően megduplázódott.
A néprajzi gyűjtemény 7200 tárgyból és 650 dokumentumból áll. Legnagyobb egysége a viseleteket és háztartási textileket tartalmazó gyűjtemény-együttes. Több teljes viseletet őrzünk Csővárról, Püspökszilágyról, Vácbottyánból, Letkésről, Nagybörzsönyből, Fótról. A múzeum külső raktárába történt betörés 2000-ben elsősorban a vallási néprajzi gyűjteményt érintette, szentképek, szobrok, feszületek tűntek el, illetve kerültek illetéktelenek kezébe. A múzeum néprajzi gyűjteményében önálló egységet képvisel a méltán nagyhírű 18. századi váci domonkos kripta leletanyag közel 1800 tárgya, mely az 1994-95-ös feltárás eredményeként került a múzeumba.
A múzeumban két néprajzos-muzeológus dolgozik, Csukovits Anita és Zomborka Márta.
Képzőművészeti gyűjtemény
A Váci Múzeumi Egyesület képzőművészeti gyűjteménye módos polgárok és egyházi elöljárók adományaiból jött létre (Vác látképek, váci hírességek portréi), majd Tragor Ignác szorgalmazta a képzőművészeti gyűjtést az 1920-30-as években, fiatal képzőművészeket hívva Vácra. 1926-ban Csók István tanársegédje, a váci Kemény László festőművész művésztelepet szervezett a Csók-osztály tagjainak városunkban. A művésztelep befejeztével a kiállítást értetlenség fogadta, az Ernst Múzeumban viszont sikerrel mutatták be a váci művésztelep anyagát.
Az 1950-60-as években főként rajztanárok kiállításairól kerültek alkotások a múzeum gyűjteményébe. Az 1970-es évek elejétől a Duna-műhely tagjai (Dániel Kornél, Nagy B. István, Orvos András, Cs. Nagy András) jelentették a kortárs művészetet Vácon és a 80-as évek közepéig jószerével csak tőlük vásároltak.
Az 1980-as évek közepén a pénzügyi források elapadásával a gyűjteményezést újra kellett gondolni. Bárdosi József művészettörténész a meglévő képekre építette elképzeléseit. A raktári anyagban fellelhető színvonalas popos-figurális, szürnaturalista, hiperrealista művek alapján ebbe az irányba indult a fejlesztés. Az is fontos szempont volt, hogy ne csak a nemzetközi trendeket követő alkotások kerüljenek a gyűjteménybe, hanem olyanok is, amelyek visszatükrözik az elmúlt ötven év történeti eseményeit. Az elmúlt húsz év során pályázati forrásokból sikerült létrehozni az ország egyik legszínvonalasabb kortárs képzőművészeti gyűjteményét.
A gyűjtemény 1326 műalkotást tartalmaz.
Külön gyűjteményi egységet alkot Hincz Gyula kétszeres Munkácsy- és Kossuth-díjas művész Vác városának 1980-tól kezdődően több lépcsőben felajánlott, összesen 1700 alkotása: festmények, egyedi és sokszorosított grafikák, könyvillusztrációhoz és murális munkákhoz készült vázlatok, színpadtervek és kisplasztikák. A gyűjteményt 2009-ig a Vak Bottyán/Tragor Ignác Múzeum, 2009 és 2013 között a Váci Értéktár, 2013 és 2016 között a Pannónia Ház kezelte. 2016-tól az anyag visszakerült a Tragor Ignác Múzeum képzőművészeti gyűjteményébe.
Iparművészeti gyűjtemény
A Múzeum 2016 októberében, a Pannónia Házzal történő összevonás során bővült iparművészeti gyűjteménnyel, mely két nagy egységre (kerámia, öntöttvas) tagozódik.
Gádor István keramikus még életében szerette volna elérni, hogy alkotásaiból állandó kiállítás nyíljon. 1972-ben a pécsi Janus Pannonius Múzeum mintegy 400 alkotást vett át a művésztől, ez vált az alapjává a siklósi Gádor Múzeumnak. Gádor István 1984-ben bekövetkezett halála után a hagyatékot Vác város vette át.
Az öntöttvas gyűjtemény alapját Berczelly Attila váci gyűjteménye képezi, melyben németországi, csehországi, ausztriai, oroszországi és magyarországi öntvények egyaránt megtalálhatóak. Vác városa 2007-ben vásárolta meg a több mint 400 darabot számláló gyűjteményt, az állandó kiállítás 2012-ben nyílt.
Az iparművészeti anyag és a Hincz kollekció kezelője Monori Laura.
Múzeumi segédgyűjtemények
Az eredeti fotókat tartalmazó gyűjtemény 2002-es nyilvántartási szabályzat alapján létrejött új egység. A múzeum adattári fotó- és filmtára mintegy 50.015 negatívot, 10.112 diát és közel 100.000 digitális felvételt tartalmaz, amely gazdagon dokumentálja a város történetét.
Könyvtárunk a négy szakág, valamint a muzeológia alapvető szakirodalmát, továbbá Vác és a gyűjtőterület helyismereti irodalmát és folyóiratait gyűjti. A könyvtár nem nyilvános, de kutatók számára előzetes bejelentkezéssel látogatható.
