Három időszaki kiállítással is vár egész nyáron a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum: fotográfia, gulyásleves, keleti nosztalgia. Idén április végén és májusban három vadonatúj tárlat nyílt az óbudai intézményben. A témák hívogatóak: szakmai és kultúrtörténeti vonatkozások egyaránt megtalálhatóak bennük.
Három Vámos – mesterségük: fényképész
2024. április 26. – szeptember 1.
A család története összeforrt a 20. századi fotográfiával: az üvegnegatívtól a digitális technikáig vezet. Vámos Aladár 1903-1906 között nyitotta meg műtermét Balassagyarmaton. Fia, Vámos Zoltán a HAFA-nál, majd négy évtizeden át kisiparosként dolgozott. Vámos Judit ott, a Fő utcai kis üzletben szerette meg a fényképész szakmát. 120 éves fennmaradásuk „titka” a szakma iránti elkötelezettség és a minőségi munka.
A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap támogatta, és a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.
GULYÁS. Pásztorételtől a magyar konyha szimbólumáig. Gasztronómia, hagyomány, közösség, identitás, művészet
2024. május 17. – október 13.
„A gulyás bőséges lével, hagymával és paprikával készített leveses étel, kockára vágott burgonyával és csipetkével” – írja róla Gundel Károly a magyar konyhaművészet kimagasló alakja. A gulyás az egyik legnépszerűbb magyar eredetű étel, amelyet világszerte ismernek. Első írásos említése a 18. század végéről, külföldi utazók leírásaiból ismert. A 19. század első harmadában tűnt fel a „gulyáshús” receptje a szakácskönyvekben és került az étel a vendéglők étlapjára. Eredete az alföldi pusztákon legelő szürkemarha-gulyákat őrző pásztorok életmódjához nyúlik vissza. Az ételkínálásban fontos a megfelelő tálalás, a food design. A vendéglátóhelyek a gulyást hol asztali bográcsban, hol népművészeti motívumos tányérban vagy a legújabb trendeket követve, designerek alkotta tányérokban szolgálják fel. A gulyás 2017 óta szerepel a hungarikumok jegyzékében.
Konstantinápoly Budapesten – Így látták a mesés keletet a századfordulón
2024. május 31. – november 3.
A mesés kelet mindig is foglalkoztatta az európai embereket, így minket, magyarokat is. Ez nem egy újkeletű dolog. Már a századforduló környékén is élénk volt az érdeklődés. 1896-ban is Gerster Károly által tervezett épületegyüttes, amely „Konstantinápoly Budapesten” néven nyitotta meg kapuit, híres-hírhedt színfoltja volt a korabeli orientalizáló építészetnek. A többnyire könnyűszerkezetes, díszlet módjára kialakított épületek egy-egy konstantinápolyi épületet igyekeztek megidézni, habár a közvetlen felhasznált formák sok esetben észak-afrikai, vagy ibériai, mór területekről származtak. Az épületegyüttes nem volt hosszú életű, megnyitását követő évben bezárt, emléke azonban napjainkig fennmaradt. Erről a szórakozónegyedről készült építészeti kiállítást először 2019-ben Isztambulban tekinthette meg a közönség, majd a Budapestre, a Gül Baba Kulturális Központ és Kiállítóhelybe került. A megújult, műtárgyakkal kiegészített tárlatot legközelebb május végétől a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tekintheti meg az érdeklődő közönség.
