2025. október 17-én a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum főépületében nyílt meg Rieger Tibor szobrászművész műveinek válogatását bemutató kiállítás Ne féljetek! Válogatás Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotásaiból címmel. E tárlat a képzőművész óbudai műtermének legjobb műveit sorakoztatja fel a művész köztéri szobrairól készült nagy méretű fotókkal együtt.
Feledy Balázs művészettörténész és kurátor úgy vélekedik a köztéri szobrászatról az „Art Limes” nevű folyóiratban megjelent recenziójában, hogy egy kétoldalú szemléletet képvisel. Az egyiknél az emlékmű absztrakt-szerű megfogalmazását emeli ki, amelyet egy organikus vagy konstruktív-geometrikus eszme kísér végig. A másiknál egy hagyományos ábrázolástípussal szembesít, melynek alapgondolatát a kompozíció hiperrealista ábrázolása kíséri végig.[1] Ennek fényében kijelenthetjük, hogy Rieger Tibornak az utóbbi 6 évtized alatt megvalósult köztéri szobrászati műalkotásain e két pólus folyamatosan jelen volt.

A Hansági Múzeum történelmi épületének előterében és a Pusztai Rezső-teremben látható műalkotásain egy expresszív vizuális nyelvezettel szembesülünk, amelynek esetében az absztrahálás és a figuratív gondolatmenet jelenik meg. Példaként megemlíthető a „Kecske” című 1969-es köztéri emlékmű bronzplasztikája, amelynek kétfajta változata is van.[2] E kiállításon látható műtárgyon a művész egy formai letisztultsággal és játékossággal szembesíti a nézőt, amelyet egy szokatlanul jó anatómiai pontosság is jellemez.

Rieger Tibor: Kecske, 1969
bronz, 16,5x10x16 cm
A művész tulajdona
A kecske alakját precíz vonalvezetés jellemzi, ezzel ellentétben egy expresszív irányt vehetünk észre a „Kagylót hallgató nő” és a budai Kisboldogasszony-templom főkapuja elé tervezett Mindszenty szoborterv esetében. Mindkét műalkotásnál a kisplasztika legvonzóbb erényeivel találkozhatunk, amelyet figurális megfogalmazás, valamint egy hiperrealista és mágikus-realista szemlélet végigkísér. Érdemes azt megjegyezni, hogy a Mindszenty szobortervnél a művész nagyon jól megtalálta saját hangját. Az ábrázolt alak egyszerű és visszafogott ábrázolásánál láthatjuk, hogy Mindszenty imádkozása egy meghitt pillanatként kerül bemutatásra.

Rieger Tibor: Mindszenty bíboros (terv)
bronz, 36x11x11 cm
A művész tulajdona
Ezzel szemben a kagylót tartó nőnél az ógörög vázákon látható archaizált női testábrázolás sajátosságával szembesülünk, melyet egy pszeudo-szürreális látásmód kísér végig. E folytonos ingadozás a figuratív és non-figuratív vizuális nyelvezet között olyan műalkotásoknál is megjelenik, mint pl. „Nyújtózkodó”, s a „Jessze-fája”. Ez utóbbi esetében egy letisztult és tömör plaszticitást láthatunk, amelynek archaizáló egyszerűsége Giotto és az itáliai Trecento művészei által megfestett alakábrázolásra emlékeztet.

Rieger Tibor: Kagylót hallgató nő, 1970-es évek
bronz, 13,5x7,5x24,5 cm
A művész tulajdona

Rieger Tibor: A fehérgyarmati Jessze fa emlékmű terve, 1988
bronz, 33x36x11 cm
A művész tulajdona
A kiállítás igyekszik a néző számára kihangsúlyozni, hogy az utóbbi 60 év alatt a gyálligeti születésű Rieger Tibor számtalan köztéri emlékszobrot alkotott a budapesti kerületi önkormányzatok (pl. I. kerület, Erzsébetváros, Zugliget) és különböző települések (pl. Mosonmagyaróvár, Levél, Kimle, Villány, Győr, Nagyiván, Nikla, Várpalota, Balatonalmádi, és Pannonhalma) számára. Ezeknek az ismerete rendesen beépült a településen lakók köztudatába, azonban egyes művek még mindig arra várnak, hogy újra felfedezzék őket. A legismertebb ezek közül a pannonhalmi bazilika főkapuja, a győri Széchenyi téren lévő Jedlik Ányos – Czuczor Gergely szoborcsoport, és a budai Mária Magdolna-templom előtt álló koronázási palást emlékműve.

Rieger Tibor: Jedlik Ányos–Czuczor Gergely szoborcsoport, 2001
bronz, 48x40x21 cm
A művész tulajdona
A művész, Pátzay Pál és Szabó Iván tanítványaként 1959 és 1966 között, beemelte ars poeticájába a történelmi köztéri szobrászat újra feltámasztását. Ennek fényében mindegyik műalkotás esetében egy erős akarat érződik a magyar történelmi köztéri szobrászat feltámasztása és egy neohistorizáló stílusirányzat mellett. E művek vizuális nyelvezetét megvizsgálva, jól látható, hogy a művész a történelmi hitelességre törekedett és a történelmi nemzeti identitás öntudatot próbálta újra feléleszteni.
A figurák és a kompozíció pontos megfogalmazása mellett a tematika iránti tisztelet észrevehető, azonban egyfajta manírsággal is rendelkeznek a műalkotások. A művészt egy olyan vágy hajtotta, hogy a genius loci elvével minél pontosabban és hitelesen mutassa be egy elhunyt korszak példaképeit vagy eszközeit (pl. koronázási palást).

E kiállítás nem az ismeretlen Rieger Tibort, hanem a közbeszédbe beékelődött szobrászművészt próbálja bemutatni, melynek művei maguktól beszélnek.
A kiállítás megtekinthető a Hansági Múzeum főépületében (9200 Mosonmagyaróvár, Szent István király utca 1.) október 17-e és december 17-e között keddtől vasárnapig 10-től 18 óráig.
Jegyzetek:
[1] Feledy Balázs: Hitbe ültetett tehetség vagy tehetségbe ültetett hit Reiger Tibor szobrászatáról, in: Art Limes, 2017, 14. évf., 5. sz., 61. oldal
[2] Az egyiket 1969-ben készítette el a VII. kerületi Dob utca 23-25 -ös számú bölcsöde hátsó udvarára, a másik pedig a balatonalmádi „Kézfogás” Európa Szoborparkban található meg.
A szerző Juhász Bálint muzeológus, a Hansági Múzeum Képző- és Iparművészeti Gyűjteményének kurátora.