Pénteken késő este elhunyt George H.W. Bush (1924-2018) volt amerikai elnök 94 éves korában. Az Egyesült Államok 41. elnöke 1989-től 1993-ig töltötte be a hivatalt. Azt megelőzően, Ronald Reagan elnöksége idején, az Amerikai Egyesült Államok alelnökéként tevékenykedett. Hivatali idejére esett a Szovjetunió összeomlása, a hidegháború vége, és irányítása alatt vívták meg az első iraki háborút 1991 elején. Bush 1989 júliusában Magyarországon is járt, így ő volt az első amerikai elnök, aki hivatali idejében hazánkba látogatott. Sőt, 1990-ben Antall József miniszterelnököt állami látogatásra (state visit) hívta Washingtonba, amely ugyancsak kivételes pillanatnak számított a rendszerváltás idején. Erről az eseményről a Magyar Nemzeti Múzeum is őriz képet itt!
Id. George Bush és Antall József a Fehér Ház kertjében 1990 októberében. Forrás: Wikipedia
Bár az egykori amerikai elnök még 90. születésnapját ejtőernyős ugrással ünnepelte meg, az elmúlt évek súlyos csapásokat mértek rá. Parkinson-kórja miatt kerekesszékbe kényszerült, idén pedig elvesztette 74 év házasság után feleségét, 6 gyermeke édesanyját, Barbarát. (Emlékkiállítása itt!)
Tagadhatatlan tény, hogy George H.W. Bush alelnökként és elnökként is meghatározó személyisége volt a 20. század utolsó évtizedeinek világszerte. Nézzük meg, hogyan dokumentálta munkásságát az washingtoni Smithsonian Intézet (Smithsonian Institution), amelyet az Egyesült Államok kormánya alapított, és azóta irányít a Fehér Ház szomszédságában. Nincs nehéz dolgunk, hiszen csak Washingtonban 19 nagy múzeumot működtető intézmény két olyan állandó kiállítást is bemutat, amely az elnökökkel foglalkozik.
A Nemzeti Portré Galéria (National Portrait Gallery) 2017-ben újította meg az Amerika elnökei című állandó kiállítását. A kiállítás célja, hogy az „amerikai történetet” azoknak a személyiségeknek, egyéneknek az életén keresztül mutassák be, akik az ország első embereként alakították közös sorsukat. 44 elnököt ismerhetünk meg, utolsóként Barack Obama-t. A 44 főméltóság közül hatan kapnak kiemelt figyelmet: George Washington, Andrew Jackson, Abraham Lincoln, Theodore Roosevelt, Franklin D. Roosevelt és Ronald Reagan. A tárlathoz kapcsolódó online kiállítás egyrészt a bemutatott anyagra, másrészt az elnökök kutatására koncentrál. Az előbbiben egy böngészőben kereshetünk az elnökök nevére, és találatként a kiállításban bemutatott anyagot találjuk. Ennél bőségesebb információra bukkanhatunk a kutatási fülben.
Patrick Oliphant szobra Bush-ról a kiállításban. Részletek
Itt – a többiekhez hasonlóan röviden összegzik G.H.W. Bush kampányát, amely legfontosabb üzenete – az összeállítás szerint - az volt, hogy nem emel adót. Ezután jöhetnek a kihívások, amelyekkel volt alkalma szembenézni, legyen szó államháztartási hiányról, a gazdaság stabilitásáról, a kuvaiti válságról. Legfontosabb tettei között a múzeumi weboldal az államháztartási hiány csökkentését említi, ami a kezdeti ígéretekkel ellentétben, adóemeléssel is járt. De Bush-hoz kapcsolódóik a fogyatékossággal élő amerikaiak munkahelyi megkülönböztetése ellen hozott 1990-es törvény épp úgy, mint a szmog és a savas esők csökkentése érdekében tett intézkedések. Az örökségeként pedig az Új Világrend koncepciójának megfogalmazását határozták meg a hidegháború vége és a kommunizmus bukása után. Ez azóta is meghatározza az Egyesült Államok külpolitikáját. A szócikk alatt a gyűjteményben található fényképek és festmények következnek. Mint például Gregory Heisler fotója, amelyet a Time magazin adományozott a galériának. Az 1990-es címlapfotó az elnök két arcú politikájára hívja fel a figyelmet. Miközben Bush-kormányzat nemzetközi csodálatnak örvendett, amiért fellépett Kuvait iraki lerohanásával szemben, belpolitikája nem mutatott komoly eredményeket. A kettős expozícióval készült kép kivívta a Fehér Ház haragját, amit a lapnak és a fotósnak is el kellett szenvedni.
Forrás itt!
Egészen más személetet mondhat magáénak az Amerika Történelmének Nemzeti Múzeuma (National Museum of American History). Az amerikai elnökség: dicsőséges teher című állandó kiállítása egészen a jelenig ábrázolja az amerikai elnökök sorát. Ezen a tárlaton már a hivatalba lépő elnök is szerepel, azaz a 45. elnökkel, Donald Trump-pal fejeződik be a sor. A múzeum akaratlanul is jelzi, akit elnökként beiktattak, későbbi eredményeitől függetlenül a nemzeti történelem részévé válik.
A kiállítás ugyanakkor nem csupán az elnökök személyiségére, közéleti szerepére koncentrál, a bemutatott több mint 900 tárgy, interaktív alkalmazás, film segítségével az elnökség szerepét vizsgálja az amerikai kultúrában. Itt a politikai, kormányzati tevékenység mellett fontos szerepet kap például a Fehér Ház, az elnöki család jelentősége, szimbolikus helyzete, annak változásai.
A Bush házaspár otthonukban. Diana Walker fotója 1981-ből. Forrás itt
A kiállításhoz online elérhető alkalmazások is kapcsolódnak, amely elsődleges célja, hogy a közoktatás szereplőit, tanárokat és diákokat lásson el anyagokkal. Az ehhez készült weboldal nem a legfrissebb technológiákra épül, de annál alaposabb. George Bushról itt is megtudhatjuk a legfontosabbakat. A leírás a texasi olajüzlettől indít, majd a Ronald Reagen oldalán végzett sokoldalú munkáját összegzi. Legjelentősebb sikerének azt a külpolitikai akciót könyveli el, amikor 1990-ben nemzetközi szövetséget sikerült kialakítania a Kuvaitot lerohanó Irakkal szemben. Innen sem hiányozhatnak a gyűjtemény darabjai. Köztük George és Barbara Bush által aláírt húsvéti tojások.
A különböző Smithsonian intézmények nyújtotta lehetőségek közül azonban talán a legelőnyösebb, hogy közös adatbázisban kutathatunk a gyűjteményekben, általában az általuk felajánlott témák szerint. Ezek közül természetesen az elnökök sem hiányozhatnak. Az erre kialakult keresőfelületen több ezer műalkotást, műtárgyat és levéltári anyagot böngészhet az, aki az amerikai elnököket kívánja tanulmányozni. Bush nevét beírva, mi is képet kaphatunk a most elhunyt elnök életéről és tevékenységéről az itt sorakozó meglepően vegyes anyagról.
Plusz 1 tipp! Nézze meg a texasi egyetemhez kapcsolódó George Bush Elnöki Könyvtár és Múzeum weboldalát!
