Fogjunk össze a beporzók érdekében! Felhívás minden hazai múzeumhoz

BEPORZÓK NAPJA

2020-01-16 07:00

Kedves Kollégák!

 

Ezt az írást egyedül kezdtem, de hárman fejezzük be. A debreceni érzé(KI)állítás című konferencián előadásomban a jelenlévőket mindenfajta múzeumból hívtam, segítsenek be a Beporzók napja (március 10.) alkalmából a rovarvilágot fenyegető helyzetre felhívni a figyelmet, tettekre buzdítani. Berényi Marianna (Magyar Nemzeti Múzeum) mindjárt az ügy mellé állt, és a konferencia végére többen mások is.

 

Miért pont a beporzók?

Néhány évtizede kezdett feltűnni Amerikában, hogy a háziméhek száma csökken és a gyümölcsfák, zöldségfélék beporzódása – amit az északi féltekén elsősorban rovarok végeznek – elmarad a korábbitól. Ebben az évezredben Európában is világossá vált, hogy hasonló jelenségekkel kell szembenéznünk. A méhészeket nyilván közvetlenül érinti ez a probléma. Az utóbbi években súlyos háziméh-pusztulásokról szóltak a hírek Magyarországon is, és ezek hátrányosan hatnak a méztermelésre és a méhviasz termelésre is. A háziméheknek emelett legalább ennyire fontos munkája az, amit a haszonnövényeken legelve a beporzással végeznek el (gyümölcsösök, repce, napraforgó). A termesztett növényeink 70%-át, az elfogyasztott ételeink legalább egyharmadát beporzás révén állítják elő nekünk a virágos növények. Szorgalmas méhecskék – a háziméhen kívül több ezer méhalkatú faj -, lepkék, legyek, bogarak és más rovarok keresik a virágban a nektárt, és közben a testükre tapadnak a virágporszemek, amiket tovább visznek a következő virágra és ott szerencsés esetben leadják a bibének. Tanultuk az iskolában.

 

Nem tanulhattuk az iskolában, amire 27 év alatt jöttek rá német kutatók, akik 63 németországi kisebb természetvédelmi területen sztenderd módszerrel gyűjtöttek egy-egy napig repülő rovarokat, egy-egy helyen nagy szüneteket hagyva, hogy nehogy miattuk csökkenjen az állomány. Az egy nap alatt fogott rovarok mennyisége az egynegyedére (!) esett vissza (2017). Miután a legtöbb beporzó rovar is a nappal repülő kategóriába esik, máris van egy magyarázatunk a beporzással kapcsolatban jelentkezett problémákra. Közleményük más rovarkutatókat arra indított, hogy elemezzék az utóbbi időkben a rovarok fogyásáról szóló közleményeket. E metaanalízisnak eredménye 2019-ben egy még tekintélyesebb lapban jelent meg. 73 közlemény alapján úgy találták, hogy a rovarfajok mintegy 40%-ára a kihalás árnyéka vetül, a rovarvilág mennyisége pedig évente mintegy 2,5%-kal csökken.

 

Végre! – sóhajthat fel bárki, akit idegesítenek a szúnyogok, aki fél a darazsaktól, aki utálja, ha legyek keringenek a lakásában. Csakhogy a milliónál több ismert rovarfajból ezek csak egy töredéket jelentenek, a többi pedig elengedhetetlenül kell ahhoz, hogy emberhez méltó életet élhessünk a Földön. Rovarok részt vesznek a dögök eltakarításában, az ürülékek tápanyaggá visszaforgatásában, a lehullott avar, a kidőlt fák lebontásában. Madárcsicsergés sem igen volna nélkülük. És a virágos növények nagy részét nálunk ők porozzák be.

A háziméh kitüntetetten fontos rovar. Közvetlen haszna, a méz, méhviasz, méhpempő, propolisz és egyebek termelése mellett a mindenféle haszonnövény beporzása. (Nem egyedül végzi.)

 

Látványméhbölcső az MTM kertjében 

 

Miért a múzeumok?

A múzeumok a társadalom szemében tudományosan megbízható intézmények, ezért ilyen kényes információk kommunikálása esetén az alapvető hitelességet adják. Sokféle embert elérnek, és erre most nagy szükség van. Példát tudnak mutatni, saját jó példájukat, és ez is fontos. Ha egy múzeum a saját kertjében felállít valamilyen rovarvédő, rovarsegítő eszközt, azt ott meg is lehet tekinteni. Végül, de nem utolsósorban, a múzeumi társadalom empatikus tagjai sokkal jobban érezhetik magukat, ha tehetnek valamit a természet érdekében, a Földön velünk osztozó lények megsegítéséért. A konferencián és utána megnyilvánuló sokféle szimpátia arra utal, hogy ez nem álmodozás!

 

Beporzók napja (március 10.)

Ezt az új természetvédelmi jeles napot két magánember kezdeményezte 2018 januárjában, és márciusban a honlapon (www.beporzoknapja.hu) 27, a Kárpát-medencében történt eseményről számolhattak be. Ehhez az is kellett, hogy előzőleg a környezetvédelmi kormányzattól az MTA illetékes intézetén, múzeumokon, egyetemeken át civil szervezetekig minden megkeresett fél támogatásáról biztosította a kezdeményezést, ismerve a probléma nagyságát. A két legnagyobb rendezvény Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban (800 fő) és Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem Állattani Múzeumában (350 fő) volt. A buzdításra facebook oldalt is használták és használják. 2020-tól ehhez a munkához a magyarmuzeumok.hu és annak közösségi oldala is aktívan szeretne hozzászólni

 

Mi történt ehhez a naphoz kapcsolódva? A két múzeumban különféle játékokkal érthették meg gyerekek (és felnőtt kísérőik), hogy mi a beporzás, kik végzik, és miért fontos nekünk. Egy gimnáziumban tavaly is, idén is csak annyit tettek, hogy felhívást intéztek a diákokhoz: aki hoz magával poharat vagy bögrét, az kaphat bele mézzel ízesített gyümölcsteát (mindkettőhöz kellenek beporzók). Kondérszám kellett főzniük. Nagyon sok helyen készítettek rovarszállót vagy méhbölcsőt. Utóbbit a budapesti múzeumból hosszában kifúrkált tüzifadarabok, és spárgával szorosan összekötött, kiállításból régesrég lebontott nádfonat formájában vihették haza a gyerekek. Pedagógusok maguk találtak ki játékokat, pl. virágok és beporzóik párosítandó képét, kifestőt, rovarfelismerő játékot, virágillat-felismerő játékot kínáltak tanítványaiknak. Mindebben talán a legfontosabb, hogy közben beszéltek a beporzásról, az életközösségekről, az élővilág tarkaságáról, szépségéről, a természet öröméről.

 

Látványméhbölcső az MTM kertjében 

 

Mit tehet egy „másfajta” múzeum? Hogyan tud a kampány részesévé válni?

Nyugodtan mertem „mindenfajta” múzeumból jött kollégákhoz fordulni, és már a szünetben kiderült, hogy volt, aki azonnal kapcsolt – történeti múzeumból. Anélkül, hogy más szakmákba akarnánk kontárkodni, legyen szabad pár hirtelen ötletet felsorolnunk, először gyűjtőkörönként, majd feldolgozási formánként.

 

A mézet gyűjtő ember első ábrázolása 8000 éves barlangfestményen maradt ránk a kelet-spanyolországi Cuevas de la Araña barlangban.  Az ókori Egyiptomban már rengeteg méh- és egyéb rovarábrázolást találunk. A méh az 1. dinasztiától kezdve a királyi titulatúra részét képezte, és kizárólag az „Alsó- és Felső-Egyiptom ura” szókapcsolatban fordult elő (emelkedettebb fordításban „Ő, aki a Nádhoz és a Méhhez tartozik”). Ugyanakkor falfestményeken az ókori egyiptomi méhész mindennapi munkáját is megismerhetjük.

A Földközi-tenger medencéjében élő ókori népek ékszerek, függők, veretek formájában gyönyörű méhábrázolásokat hagytak ránk. A delphoi templomban őrzött Omphalosz, a „világ köldöke” számos szakértő vélekedése szerint méhkast formáz és méhek díszítik. Az epheszoszi Artemisz-templomból előkerült Artemisz szobron az istennőt körülvevő állatok között méhek is vannak. A maja méhisten számos ábrázoláson felbukkan, és a hindu mitológia szerint Kamadéva, a szerelem istennője íjának húrja is méhekből készült.

 

A művészeti múzeumokban lehetnek olyan festmények, metszetek, amelyeken rovarokat láthatunk. A képzőművészeti ábrázolásokon a szarvasbogarak, a szitakötők a gonoszt, a Sátánt, a lepkék a lelket (az elszálló lélek, Psziché alakja), a legyek a pusztulást, az enyészetet, a halált szimbolizálják. Minden múzeumi könyvtárban őrizhetnek könyveket, amelyekben rovarábrázolás van.

A háziméhnek sokféle szimbolikus jelentése van: a katolikus klérus épületein a méhkas az Anyaszentegyházat jelképezi, bankok, pénzintézetek homlokzatán, pénzérméken pedig a szorgalmas gyűjtögetést. Se szeri se száma azoknak az építészeti alkotásoknak, amelyeken méhek tűnnek fel. Ha Rómában járunk, VIII. Orbán pápa és a Barberini család szimbólumaként, a címerbe foglalt három háziméhhel a város számos pontján találkozhatunk.

De ha a virágcsendéletekre, virágábrázolásokra, virágot idéző szimbólumokra gondolunk, akkor is a lényeg körül járunk. A rét és mező, gyümölcsös virágai nem lennének a világon, ha nem fejlődtek volna a rovarokkal együtt, egymást feltételezve, tízmillió éveken keresztül a mai színpompáig.

 

A projektből a kortárs művészet sem maradhat ki. Egyre több olyan jelentős munka születik, amely a környezetvédelemre, a klímaváltozásra, a biodiverzitással kapcsolatos problémákra reflektál.

 

Történeti múzeumokban szintén előfordulhatnak művészeti alkotások, de olyan bútordarabok, ruházati tárgyak is, amelyeket háziméh díszít. Napoleon például császári jelképnek választotta, de még előtte Mátyás királynak is egyik visszatérő uralkodói szimbóluma volt a méhkas. A franciaországi Laguiole városkában készített késeket szintén méh díszít. A méhészetnek, méhészkedésnek, mézeskalácsosságnak tárgyi emlékei szintén jó apropót szolgáltathatnak, hogy a beporzásról szó essék.

 

Néprajzi gyűjteményekben is kínálja magát a méhészet és mézeskalácsosság. (A Kunszentmártoni Helytörténeti Múzeum remek Mézesgondolatok vándorkiállítása tavaly indult hódító útjára az országban, 2020. április 5-ig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban látható.) A népművészet különböző területein ritkán népszerű motívumok a rovarok, viszont a festőnövényként használt virágok, a tulipános és egyéb virágdíszek mindenfajta díszítőművészetben kapcsolódnak a rovarvilághoz. Kulturális antropológiai szemléletmóddal nyugodtan gondoljunk a menyasszonyi csokorra, és annak jelentésváltozásaira. (Múlt századi esküvői fényképen a menyasszony kezében egy szál rozmaringág a megőrzött ártatlanság jelzése volt, ma pedig mivé lettek az erős kézzel dizájnolt csokrok? Beporzók nélkül nem lennének virágok, nem lennének átvett szokás szerint hátradobott csokrok, akkor újabb esküvők sem, hová lenne a nemzet?)

 

Műszaki múzeumoknak nemigen témája ez, de azért a poén kedvéért érdemes megjegyezni, hogy dollármilliókat ölnek olyan apró drónok kifejlesztésébe, amelyekkel az elfogyó rovarvilág helyett legalább a nagyon nyitott virágú növények beporzása megoldható volna.

 

 

Például ezen a videón – szegény lilom, jól megbúbolják a videón, a méhek kíméletesebbek volnának. De jó téma lehet egy olyan közlekedési eszköz is, amely segítségével a méhészek a kaptárjaikat szállítják…

 

Hogyan tálaljuk a témát?

És hogy milyen formában lehet megemlékezni? Úgy gondoljuk már az is igen hasznos, ha egy szakmai jellegű tárlatvezetésről a látogatók tudják, hogy a beporzó rovarokra gondolva jött létre, elég minimális biológiai információt közreadni (például ami e felhívás bevezetőjében van, vagy amit a honlapon lehet találni). (Ha nehezebben megválaszolható kérdések merülének fel, lehet a honlapot ajánlani.) Lehet rendezni múzeumpedagógiai foglalkozásokat, mindenféle megszokott kézműves technikákkal, mesével, drámajátékkal, mindenki maga tudja, hogy mit szeret legjobban. Néhány pedagógiai javaslat, egy alsótagozatos óravázlat formájában, más jó források itt olvashatók. Nagy tere nyílik itt az egyéni kreativitásnak.

 

Ami fontos volna:

- A múzeum az elektronikus média felületein adjon hírt a természetvédelmi jeles napról.

- Közölje a Beporzók napja honlap és facebook oldal elérhetőségét, ezzel is segítve saját közönségét a szélesebb tájékozódásban.

- Fontos, hogy mindenki egységesen használja a #beporzoknapja, #beporzóknapja, #muzeum hashtag-eket.

- Hírlevelében vagy pedagógusoknak kiküldött tájékoztatóiban is felhívhatja a figyelmet a közelgő napra, és a beporzás, a beporzók, az egészséges szép természet jelentőségére. Ha időben megírják a beporzoknapja@gmail.com címre a tervezett eseményt, mi is tudunk segíteni a hír terjesztésében.

- Küldjön programajánlót és képet a szerkesztőségünknek (berenyi.mariann@gmail.com), hogy itt is hirdethessük az eseményt! A tárgyba mindenképp írják be: Beporzók napja!

- Ugyanilyen fontosnak érezzük, hogy a sikeresen lezajlott foglalkozásokról küldjenek lehetőleg képpel beszámolót (akár a facebookon tett bejegyzés formájában), hogy más is tudjon arról, a múzeum „jót s jól” tett.

 

Támogatásukat előre is köszönjük, a méhecskék nevében is. A jelentkezéseket 2020. február 15-ig várjuk a beporzoknapja@gmail.com e-mail címen. 

 

Vásárhelyi Tamás, Berényi Marianna, Vig Károly

Beporzók napja
2018-02-23 08:40
programajánló, természet, természettudomány
2018-11-28 16:05
kiállítás, programajánló, természet
2017-12-08 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00