2018-ban polgári kezdeményezésként indult el az új természetvédelmi jeles nap, a Beporzók napja (március 10.) megünneplése. Szakemberek, intézmények, civil szervezetek álltak támogatóként a javaslat mögött.
Ma már országos eseményről beszélhetünk, múzeumok, könyvtárak, iskolák, óvodák, felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok, önkormányzatok rendeznek valamilyen eseményt, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő. Románia magyarok lakta településein is visszatérő gyakorlata van az eseménynek. Örülnénk, ha ez tovább terjedne a térségben és azon túl is.
A kicsit kerek évforduló alkalmából jó volna, ha soha nem látott méretű lenne az esemény. Ebben a törekvésben a múzeumok már eddig is kulcsszerepet játszottak, nemcsak méhlegelők, rovarszállók telepítésével, amivel példát mutatnak a látogató iskoláknak, óvodáknak, magánszemélyeknek. A múzeumok kiállításaikkal, foglalkozásaikkal, online megjelenéseikkel nagy hatást gyakorolnak a látogatóikra, ismereteket terjesztenek, nevelnek, pozitív attitűdöt alakíthatnak ki. És korábbi példák azt mutatják, hogy erre sok múzeum vállalkozott, a legötletesebb módokon kapcsolta össze a rovarokat, a virágokat és a beporzást a saját működési területével. 2021-ben erről elragadtatott látlelet is készült.
2021 januárjában online Beporzó Szalont rendezett a Pulszky Társaság és a MOKK. Azon ígéret hangzott el, hogy március 1-ig a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja segédanyagokat készít, hogy a múzeumok felkészülését segítse. Ezeket fel is tették a www.beporzoknapja.hu oldalra, ahol már korábban is voltak javaslatok. Érdemes ezeket a forrásokat is tanulmányozni tervezéskor.
Ötletgyűjtemény a beporzoknapja.hu honlapon
A beporzás és a fenntarthatóság
Egyre többet beszélünk a fenntartható fejlődésről, a fenntarthatóságról, és újabban arról is, hogy ehhez milyen sok köze van a múzeumoknak. Tavaly a Pulszky Társaság lefordított és meg is jelentetett egy rövid, összefoglaló angol kiadványt.
A fenntarthatóság, nem csak a mi saját szemszögünkből szemlélve, azt is jelenti, hogy a földi élővilág továbbra is ugyanúgy tud működni, ahogy eddig. Ez egyébként az egyik alapja és feltétele annak, hogy az emberiség továbbra is ugyanúgy tudjon működni, mint eddig.
A korai dínók idején még nem voltak zárvatermő, virágos növények, de több, mint 100 millió éve kialakultak ezek, és az evolúciójuk szoros kapcsolatban zajlott az őket beporzó rovarokéval. A föld jelenlegi élővilágának meghatározó eleme a növényzet. Mi magunk is, amikor erdőről, ligetről, rétről, pusztáról beszélünk, a növényzetet jellemezzük, az jelenik meg leki szemeink előtt. Ez a növényzet legnagyobb részében virágos növényekből áll, azoknak több mint 80%-át állatok, zömmel rovarok porozzák be. Láthatjuk, hogy a beporzók nélkül megbillenne a mai növényvilág, és inogni kezdene minden tápláléklánc és táplálékhálózat, ami a növényekből indul ki. A rovarvilág nemcsak a beporzással, hanem más módokon is meghatározó eleme a földi életnek (ürülék lebontása, vizek tisztítása, talaj lazítása, a lehullott avar eltakarítása stb.). És bajban van a rovarvilág, globálisan 1-1,5 százaléka tűnik elévente. Rovarok, és különösen beporzók nélkül nem tudna fennmaradni a mai élővilág.
Beporzók nélkül mi sem élhetnénk emberhez méltó életet a Földön (másutt meg még kevésbé). Haszonnövényeink zöme, az ételeinket, italainkat, fűszereinket, gyógynövényeinket adó növények egyharmada igényli a beporzást. Ezt nem lehet technológiával, drónokkal megoldani, ebben rá vagyunk utalva a rovarvilágra.
A múzeumi programok, egyáltalán a múzeumok támogató hozzáállása a beporzó rovarokhoz sokat segíthet abban, hogy az állampolgárok is megértsék ezt a hatalmas feladatot: át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, a rovarvilágot segíteni kell. Ennek kellemes és érdekes módja a virágok ültetése, a virágokat látogató rovarok segítése vízzel, búvóhellyel, fészkelőhellyel.
A Beporzók napja megünneplése része a fenntarthatóságra nevelésnek, a múzeumok pedig a fenntarthatóságra neveléssel egyszerre fontos társadalmi szerepet is vállalnak fel.
Amit már tudunk
Tavaly megjelent a MúzeumCafé „zöld száma”, benne egy, a beporzók és a múzeumok kapcsolatáról szóló írással.
Decemberben megjelent a Magyar Rovartani Társaság színes brossúrája a Beporzók védelmében.
Decemberben megjelent a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadásában a Rovaratlasz, ami 62 oldalon igényes tartalommal, szép magyarázó grafikákkal mutatja be a rovarok szerepét és hányattatott sorsát a Földön. Tele van beporzó adatokkal.
Januárban a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület útjára bocsátotta az Év beporzói kampányt. Kérlek terjesszétek ezt a kezdeményezést! Nagyon későn lettünk készen az oldallal, de azért hadd legyen sok szavazónk! Az online szavazás eredményét a Beporzók napján teszik közzé.
Idén is, mint minden évben, megjelenik egy írás a nagy napra az Élet és Tudományban, ezúttal az IUCN gatyásméhek érdekében készített stratégiájáról. (Ki tudta, hogy vannak egyáltalán gatyásméhek? Szőrös lábukról kapták a nevüket. Ld. a borítóképen; forrása: izeltlabuak.hu, készítette: Keresztes Gábor)
2023 januárjában ismét online megbeszélésen tanácskozott múzeumi kollégák egy szűkebb csoportja a fenntarthatóságról és a Beporzók napjáról. Ezen elhangzott, hogy a két zászlóshajóban, Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem Állattani múzeumában és Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban március 11-én szombaton lesz családi nap. Budapesten soha nem látott gazdag program készül, három civil partnerszervezet, illetve felnőtt egyetemisták működnek alkotóan közre.
Gödöllőn a Királyi Kastélyban például Beporzók hetét szerveznek, hogy az iskolákat, óvodákat fogadni tudják. Az Erzsébet Királyné Mézlovagrend lesz segítségükre a programok során, amelyekbe idén a parkot is bevonják majd. A Néprajzi Múzeumban szintén beporzók hetét tartanak. Ezek csak töredékek a várhatóan gazdag programból, csak kedvcsinálóul szerepeltek itt.
Segítsetek!
Segítsünk idén is együtt a világszerte fogyatkozó rovarvilágon! Ne csak a múzeumunk közönségének tervezzünk és kínáljunk programokat, hanem osszuk meg egymással is, amit csinálunk! Időben, mert hátha másvalakinek is ötletet adunk ezzel.
Támogatásotokat a méhecskék nevében is előre is köszönjük. A jelentkezéseket 2023. február 28-ig várjuk a beporzoknapja@gmail.com e-mail címen. A jelentkezett múzeumokat, könyvtárakat minden évben interaktív térképen mutatja a www.beporzoknapja.hu honlap.
Ami változatlanul fontos volna:
- A múzeum az elektronikus média felületein adjon hírt a természetvédelmi jeles napról.
- Közölje a Beporzók napja honlap és facebook oldal elérhetőségét, ezzel is segítve saját közönségét a szélesebb tájékozódásban.
- Fontos, hogy mindenki egységesen használja a #beporzoknapja, #beporzóknapja, #muzeum hashtag-eket.
- Hírlevelében vagy pedagógusoknak kiküldött tájékoztatóiban is felhívhatja a figyelmet a múzeum a közelgő napra, és a beporzás, a beporzók, az egészséges szép természet jelentőségére. Ha időben megírja a beporzoknapja@gmail.com címre a tervezett eseményt, mi is tudunk segíteni a hír terjesztésében.
- Küldjön programajánlót és képet a szerkesztőségünknek (berenyi.mariann@gmail.com), hogy itt is hirdethessük az eseményt! A tárgyba mindenképp írja be: Beporzók napja!
- Ugyanilyen fontosnak érezzük, hogy a sikeresen lezajlott foglalkozásokról küldjenek lehetőleg képpel beszámolót (akár a facebookon tett bejegyzés formájában), hogy más is tudjon arról, a múzeum „jót s jól” tett.
