Etnoturizmus volt a 2. nap témája az ICME, INTERCOM & ICOM konferencián

2021/10/13-15 - a második nap

Bazsó Borka
2021-10-14 20:00

Mindennap összefoglaljuk az ICME, INTERCOM & ICOM Azerbaijan Joint Conference előadásait. Az első napról szóló tudósítás itt olvasható. A három szervezet közösen tartott éves konferenciájának második napja az etnoturizmus kérdéskörét bontotta ki különböző nézőpontokból. Az etnoturizmus olyan kulturális turisztikai megmozdulást jelent, amelynek középpontjában egy nép vagy egy nép kultúrája, az emberi tevékenységek, és nem a természet megismerése áll. A második nap moderátora Ralf Ceplak Mencin, az ICOM-ICME elnöke volt.

 

Az előadások sorát Kamani Perera, független kutató, kezdte meg, aki a Sri Lanka etnoturizmusát és annak előnyeit, hátrányait mutatta be. Előadásában kitért a pandémia okozta nehézségekre és a turizmusra gyakorolt hatására, a turizmus átalakulására, a globális turizmus visszaszorulására és a helyi turizmus újraéledésére. Úgy véli, hogy az etnoturizmus fontos, és a számos negatív aspektusa mellett, mégis több és erősebb pozitívummal rendelkezik.


Elnur Hassanov, az azerbajdzsáni Ganja szőnyegek kutatójaként, arról tartott előadást, mennyire jelentős a turisztika hatása egyes népi hagyományok megőrzésében és bemutatásában. A ganjai szőnyeg készítés technikája egyedi, és híre sok turistát vonz Azerbajdzsánba. A turisták érdeklődése hatására a helyi közösség is büszkébben és tudatosabban tekint saját hagyományára és ezáltal egyfajta felértékelődés megy végbe, amellett, hogy a közösségi identitás is erősödik.


Christine Müller-Radloff, a németországi GRASSI Múzeum textilrestaurátorának előadása a kiállítási bábuk jelentőségéről és sokszínűségéről szólt, mind kiállítási, mind restaurálási és állományvédelmi szempontból. Egy történeti áttekintés során mutatta be, hogy a Lipcsei GRASSI Múzeum milyen eszközöket használt textilíák bemutatására és ezek hogyan változtak az évek során. Előadásában több kérdés is felmerült: Mennyire lehet egy ilyen bábun keresztül megszemélyesíteni és megtölteni identitással a kiállított ruhadarabokat, textileket? Mi az elsődleges használati szempont: a megszemélyesítés vagy az állományvédelem? Milyen esztétikai bemutatási módok és eszközök léteznek, mennyire fontos a bábu valósághűsége, a bőrszín, az arc, az életnagyság? Milyen kompozíciós módszerek léteznek egyes helyzetek bemutatására (mint például a harci viselet megjelenítésére használat közben)? Szükségünk van-e egyáltalán bábukra manapság, vagy elég csak egy absztrakt test, mint kiállító segédeszköz? A kérdésekre konkrét választ nem kapott a hallgató közönség, hiszen sosem lehetséges egy mindenre érvényes megoldás, minden helyzet mást és mást követel meg.

 

Egy rövid kávészünetet követően az afrikai múzeumok tapasztalataival folytatódott a konferencia. Sajnos Cossi Zéphirin Daavoo, benini származású kulturális antropológus technikai okok miatt nem tudta megtartani előadását, melynek címe Collection and Promotion of material supports of the intangible heritage: case of the sacred masks Gèlèdè of Benin (A szellemi kulturális örökségek anyagi hordozóinak összegyűjtése és népszerűsítése: a benini Gèlèdè szent maszkok esete) lett volna.


A konferenciát Zambia képviseletében, Victoria Pihiri, a Zambiai Choma Múzeum muzeológusa folytatta, akinek előadása az etnoturizmus új lehetőségeit mutatta be hazája területein. Három múzeum hasonló kezdeményezéséről esett szó. A MotoMoto Múzeum, Choma Múzeum és a Nsingo Múzeum mind úgy próbálták emelni látogatószámaikat, hogy bevonták a helyi közösséget is és kiterjesztették a múzeumok tereit. A látogatók a múzeum megtekintése előtt vagy után lemehetnek a helyi falvakba, ahol élőben láthatják azokat a rítusokat, szellemi kulturális örökségeket, és használatban azokat a tárgyakat, amelyek a múzeum témáját is képezik. Egyfajta écomusée alakul ki ezek körül a múzeumok körül. A látogatók nem csak tárgyi tudást kapnak, hanem át is élhetik a helyi kulturális szokásokat: részt vehetnek hagyományos fazekasságot bemutató foglalkozásokon, kosárkészítő workshop-on, vagy zenés-táncos eseményeken. A fenntarthatóság jegyében a közlekedést biciklikkel oldják meg a helyi falvak és a múzeumok között. A közösség és a közönség közelít egymáshoz és aktív csere keretében élhetnek tovább a helyi szellemi kulturális örökségek.

 

Dr. Anette Rein, a Német Néprajzi Társaság elnök asszonya és Ralf Ceplak Mencin, az ICOM-ICME elnöke is nagy érdeklődést mutattak a téma iránt, és több kérdést is feltettek az előadást követően. Főleg arra voltak kíváncsiak, mennyire válik kirakattá vagy múzeumfaluvá egy ilyen esemény hatására a helyi közösség és a falu. Victoria Pihiri úgy véli, ettől még nagyon messze vannak, ezek a látogatások mind kis csoportosok, nem túl gyakoriak. Itt nem csak nézelődésről van szó, hanem aktív részvételről: a látogatók, nem passzívak, hanem részeivé válnak az eseményeknek.

 

A délelőtti szekció zárásaként a 2022. augusztus 20-a és 28-a között Prágában megrendezésre kerülő, 26. ICOM általános kongresszusának előkészítésébe és programjába pillanthattak bele a konferencia résztvevői. A rendező csapat képviseletében Martina Lehmannová és kollégája, Alžběta.Horáčková számoltak be arról, mire számíthat a szakmai közönség a következő évi konferencián. A több mint egy hetes konferencia a szakmai, nemzeti és nemzetközi, általános és szakcsoporti ülések mellett számos más kulturális kiegészítő programmal várja a résztvevőket: múzeumlátogatások, múzeumok éjszakája, nyitó- és záró fogadás, két új múzeum átadása is szerepel a programban.

 

A konferencia címe és témája a Múzeumok ereje (The Power of Museums), melyet négy altémára osztottak.

1.Cél: Múzeumok és civil társadalom (Purpose: Museums and civil society);
2.Fenntarthatóság: múzeumok és a reziliencia (Sustainability: Museums and resilience);
3.Jövőkép: múzeumok és vezetői szerepek (Vision: Museums and leadership);
4. Megvalósítás: múzeumok és új technológiák (Delivery: Museums and new technologies).


A hibrid formában megrendezésre kerülő kongresszusra várhatóan novembertől lehet regisztrálni az alábbi ezen a honlapon.


2021. augusztus 25-27. között tartották Prágában a kongresszus előkészítő konferenciáját. A hibrid formátumban megrendezett konferencián összesen 850 résztvevő vett részt, vagy online, vagy a helyszínen. A nemzetközi szimpózium előadásai a következő két hónapban az alábbi ezen a linken visszanézhetőek.


Anna Stein, doktori hallgató, (előadásának címe: Changing how we engage with history – A történelemmel való kapcsolatunk megváltoztatása) és Syed Aneel Ahmad Gilani, a Pakisztáni Természettudományi Múzeum kurátora (előadásának címe: Role of Pakistan Museum of Natural History in Ethnotourism – a Pakisztáni Természettudományi Múzeum szerepe az etnoturizmusban) sajnos technikai okok miatt nem tudtak részt venni a mai napon, így a mai napi program a tervezettnél kicsivel hamarabb véget ért. A szervező bizottság tagjai remélik, hogy holnap meghallgathatjuk a ma elmaradt előadásokat.

gyűjtemény, ICOM, muzeológia, múzeumandragógia, műhely, természet
2021-10-13 20:00
kiállítás, külföld, látogató, műhely, technika
2020-03-09 21:00
konferencia, kortárs, muzeológia, múzeum, virtuális
2021-05-18 17:00