Jelentős hagyatéki anyaggal bővült adományozás útján a pécsi Janus Pannonius Múzeum gyűjteménye. Jakab Antal (1929–2019) a legsokoldalúbban és a legalaposabban dokumentálta egykori munkahelye, a Pécsi Bőrgyár történetét. Özvegye, Lőrincz Mária jóvoltából felbecsülhetetlen eszmei értékű eszközök (fényképezőgépek, negatívok, filmek) és iratok (levelek, okiratok, bőrgyártó receptúrák stb.) kerültek a múzeumhoz.
Jakab Antal. Fotó: Horváth Csaba Tamás
Jakab Antal 1929-ben született Kadarkúton. Ott nőtt fel, majd Kaposváron végezte el a négy polgárit. Édesapja nyers- és készbőr kereskedő volt, így hamar megismerte a bőripar titkait. A könyvkötést még a polgári iskolában tanulta, és nem érte be a folyamat elsajátításával, saját eszközkészletet szerkesztett, illetve szerzett be a munkához. Ahhoz, hogy a tudását tökéletesítse, antikváriumban vásárolt könyveket kötött újra. Már a katonai szolgálata során megtanult térképet olvasni, a tudását ezredírnokként kamatoztatta.
Húszévesen, 1949-ben került a Pécsi Bőrgyárba, ahol inasként kezdte, de kiemelkedő szaktudása miatt hamarosan már ő oktatta az újoncokat. Később volt vegyszeradagoló, bérelszámoló, aztán évtizedeken keresztül normásként tevékenykedett, s ennek köszönhetően a gyártástechnológiát teljes keresztmetszetében megismerhette. Bárhol, korlátlanul fotózhatott is, négy évtized alatt négyezer fotótekercset készített.
Jakab Antal nevéhez 18 könyv kiadása fűződik. Számos, a helyi bőripar történetében is fontos adatot gyűjtött össze és publikált ezekben a kötetekben. E könyveket saját maga nyomtatta, másolta és maga kötötte, bolti forgalomba azonban nem került egyik sem, csak jó barátok, ismerősök, szakmabeliek kaptak ajándékba tőle egy-egy példányt. Utolsónak megjelent, „Magyarország bőrgyárai” című könyve betekintést nyújt Pécs bőrfeldolgozó ipartörténetébe, számos pécsi polgár életútját is elénk tárja. Hosszú évtizedekig a Mecseki Fotóklub aktív, megbecsült tagja volt. Több neves fotóipari cég (pl. Ilford, Kodak) kért tőle személyesen szakvéleményt új filmjeikről, a megtisztelő felkéréseknek a legrövidebb időn belül eleget tett.
A Janus Pannonius Múzeum archívuma már eddig is őrizte azokat a fényképmásolatokat, amelyeknek precíz leírását ő segítette, és egy hangfelvételt is, amelyen a bőrgyári gépekről, az ezekkel végzett műveletekről mesél. 2019-ben a gyűjtemény jelentős, felbecsülhetetlen eszmei értékű eszköz- és iratanyaggal gazdagodott. Ezek között említendők a fotózáshoz, előhíváshoz használt eszközök (fényképezőgép, nagyítógép, vetítőgép, film vágó-ragasztó gép, montázsasztal, saját tervezésű precíziós mérleg stb.), a különféle időszakokból származó hivatalos levelek, nyomtatványok, feljegyzések, Jakab Antal személyéhez kötődő okiratok, oklevelek, a bőripari szakmáról körképet adó értékes szakkönyvek, gazdag tematikát felölelő fotóanyag, valamint az 1960-as, 1970-es évekből származó pécsi filmhíradók, továbbá aranyozáshoz, könyvkötéshez használt kellékek.
Jakab Antal felesége, Lőrincz Mária az élelmiszeriparban dolgozott, onnan ment nyugdíjba. Az özvegy elmondása szerint férjének sokrétű és időigényes tevékenysége miatt arra már nem jutott ideje, ereje, hogy saját életpályáját, visszaemlékezéseit megírja. A házaspár több mint négy évtizedet élt együtt, sokat utaztak. Jakab Antal zárkózott ember volt, nem beszélt magáról és azt sem szerette, ha beszélnek róla.
A Janus Pannonius Múzeum örömmel biztosítja e különleges hagyaték külső kutatók számára való hozzáférhetőségét a JPM Várostörténeti Múzeumában. Az aktuális kiállításokban pedig jól hasznosíthatók lesznek a bemutatott gyűjteményi egység értékes darabjai.
