Az Apáca utcában található kiállítóhely egykor a város első, Seitz Nepomuk János által 1697-ben alapított apotékájának, a Szerecsen Patikának az otthona volt, amely a gyógyszertári funkció mellett 1990-ben rekonstrukcióval vált alkalmassá gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállítás berendezésére. A patika 2009-ben bezárt, később egy helyi termékeket kínáló üzlet nyílt, de hosszabb távon nem tudott működni, így a kiállítás sem volt látogatható.
Az érdeklődők a most újranyílt múzeumban több száz tárgyat, köztük különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből, kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket, gyógyír recepteket, mérlegeket és egyebek mellett egy kézi tekerésű tablettázógépet is megtekinthetnek. A patikamúzeum egyedülálló értékeket őriz, amelyek folyamatos bemutatását a város a Janus Pannonius Múzeumon keresztül immár hosszú távon biztosíthatja. A városvezetés célja, hogy a pécsiek, a turisták, valamint a Pécsi Tudományegyetem (PTE) gyógyszerész hallgatói megismerjék Pécs illetve a gyógyszerészet hagyományait.
Csornay Boldizsár, a Janus Pannonius Múzeum igazgatója a Pécs centrumában található patikamúzeumot ékszerdoboznak nevezte a bamutatón, ahol bármerre néz, izgalmas dolgokkal találkozhat a látogató. Példaként az egyedülálló neobarokk berendezést és a "tekerős" kasszát említette.
Perjési Pál egyetemi tanár, a PTE Gyógyszerésztudományi Kar dékánja azt mondta, a Szerecsen Patika és az ott berendezett múzeum kultúrtörténeti emlék, működtetésében a kar is részt vesz. Szeretnék, ha a kiállítási tárgyakat minden gyógyszerészhallgató megtekintené, és igyekeznek minél több diákot bevonni a gyűjtemény későbbi bővítésébe. Szabó László Gyula nyugalmazott egyetemi tanár, a Szent István Akadémia tagja arról szólt az ünnepségen, hogy a tervek szerint a patikamúzeumban megjelenítenék a pécsi gyógyszerkutatás, orvosi kémia, farmakológia múlt évszázadra visszanyúló történetét is.
Biztosak vagyunk abban, hogy a múzeum a jövőben nagyobb szerepet kap Pécs kultúrtörténeti, biológia- és kémiatörténeti értékeinek bemutatásában, az orvosi, gyógyszerészi hagyományok átadásában - fogalmazott a professzor.
Több tulajdonosváltás után a Szerecsen Patika, a XIX. század közepén a Sipőcz-család birtokába került. Sipőcz István – akinek neve máig olvasható a patika bejárata feletti díszes homlokzaton – 1857-től lett tulajdonos. A helyiek gyakran azóta is Sipőcz Patikaként emlegetik a kultikus helyszínt, hiszen a családban a patikus mesterség tovább öröklődött. A gyógyszertár az elnevezését azonban a homlokzati falfülkében álldogáló szerecsen szoborról kapta, továbbá az üzlet belső terében (az egykori tárasztalok mellett) szintén egy szerecsen fiú vonzza magára a látogató figyelmét. 1950-ben a gyógyszertárakat – így a Szerecsent is – államosították, patikamúzeumként csak 1990-ben nyitották meg újra.
A Szerecsen Patika az 1990-es felújítás során két múzeumhelyiséggel bővült, amelyben a látogatók a gyógyszerészet- és orvoslástörténeti kiállításban sétálva különleges, míves megmunkálású gyógyszerkiadó üvegcséket, fából, fémből és kerámiából készült patikaedényeket, régi gyógyászati eszközöket és gyógyír recepteket egyaránt megtekinthetnek. További kuriózumként említhetők a mérlegek, amelyek még a régi mértékegységeket (font, lat stb.) veszik alapul, vagy az a kézi tekerésű tablettázógép, amely bár rendkívül kis termelékenységű volt, ám a végeredmény – a gyönyörű, formázott tabletta – kárpótolta a gyógyulásra váró beteget.
Az egykor patikaként működő belső tér szépen faragott tölgyfa neorokokó bútorzata a pécsi Hoffmann Károly műhelyében, míg a különleges bútorzat sokszínű virágmintás kerámia betétjei pedig a Zsolnay-gyárban készültek. A XIX. század végén készült bútorzatot 1990-ben Répay Gábor gyógyszerész és bútorrestaurátor újította fel. A betegforgalmi tér leglátványosabb eleme a Zsolnay Gyula szobrászművész által készített kecses formájú ivókút (1884).
Fotó: MTI
