Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának évfordulóján "Elődeink nyomában" címmel várostörténeti sétára hívtuk az érdeklődőket. A közönséget Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történésze, főmuzeológusa fogadta. A Göcseji úti temetőt járva a résztvevők megismerhették Zalaegerszeg híres szülötteit, egykor közismert és különleges alakjait, s a temető történetéről is hallhattak néhány érdekességet. A területet, ami alapításakor még a város szélén állt, 1920-ban Pehm József plébános - a későbbi Mindszenty József hercegprímás, bíboros - szentelte fel. (Korábban a város köztemetője a jelenlegi városi strand helyén volt, a Kálvária temető szomszédságában.)
A séta elején Béres Katalin felidézte Zalaegerszeg egykor élt iparos és kereskedő családjait, akik meghatározó figurái voltak a két világháború közötti időszaknak. A közönség meglátogatta Schlemmer József röntgenorvos, Morandini Tamás építész, Rozsnyói Sándor '56-os olimpikon és egy 1848-as honvédtiszt, Csoknyai János sírját. Németh Gábor kályhásmesterről is hallhattak a látogatók történetet, akinek a termékeit a millenniumi kiállításon aranyéremmel tüntették ki. Klosonszky Ernő szobafestőről pedig megtudták, hogy az Arany Bárány Szálloda télikertjének mennyezetét ő festette meg.
A temető díszsír parcelláján egykori polgármesterek mint Baráth Ferenc, Bottfy Lajos és művészek mint Boldogfai Farkas Sándor szobrászművész sírhelye látható. A csoport meglátogatta itt Borbély György főgimnáziumi tanár sírját, akiről megtudtuk, Erdélyből származik és igen különleges, sokoldalú személyiségű férfi volt. Rengeteget tett a város gimnáziumáért, kiváló sportoló volt, velocipéddel Párizsig tekert, majd később kerékpárral a Balkánra. Folyóiratot is szerkesztett Magyar Pajzs címmel, s mint magyar-latin szakos tanár Keresztury Dezsőt is tanította. Akik ismerték, azok egy humoros, szellemes és agilis emberként emlékeztek rá. Családja a város egyetlen unitárius vallású famíliája volt.
A közönség ellátogatott
Dandi Kis Károly cigányprímás, valamint
Léránt Zoltán festőművész sírjához. Közkívánatra
Serényi Árpád fotográfus síremlékét is megtekintették, s a történész felidézte munkásságának érdemeit. Nem csak azt köszönhetjük mi zalaegerszegiek neki, hogy a 20. század elején a műterméből kilépett a szabadba és megörökítette a városi nagy eseményeket, hanem azt is, hogy a göcseji falvakat és a Balaton környékét is végigfotózta.
Farkasovszky Teri néninél rengetegen tanultak táncolni a helyiek, aki elsősorban a klasszikus műfajt: a keringőt részesítette előnyben, de a kor haladt előre és a zalaegerszegi fiatalok bizony meg akarták ismerni a rumba és a tangó lépéseit is. A szülők bármennyire nem nézték ezt jó szemmel, Teri néni kedvezett a fiatal generációnak, akik - megesett -, hogy ki is fütyülték azokat a zenekarokat, akik csak a keringőt akarták játszani. Terike ma is nagyon sok családi fotón látható, köszönhetően a koszorúcska alkalmával készített csoportképeknek.
A séta során nem lehetett kihagyni Öveges József vagy ahogy a legtöbben ismerik, Öveges professzor sírját sem. Sok kapcsolat nem fűzte a városhoz, hiszen ő a Zala megyei Pákán született, iskoláit sem itt végezte. A piaristákhoz került, majd belépett a piarista rendbe, paptanár lett. A Kossuth-díjat az alapítás évében, 1950-ben elsőként kapta meg. Közismertté a nagy sikerű tévésorozata tette, ahol egy országot vezetett be élvezetes módon a fizika rejtelmeibe. Végső akaratának megfelelően édesanyja sírja közelében temették el 1979-ben Zalaegerszegen.
Örömteli volt, hogy a közönség soraiban jelen voltak a város híres szülötteinek a leszármazottjai, akik további érdekességeket meséltek. Igazán felemelő, érdekes történetekkel és családi anekdotákkal kiegészített májusi péntek délutánt töltöttünk el együtt. Folytatásra érdemes.
