Napjainkban, amikor kirándulni indulunk, szinte garantált, hogy okostelefonunkat is magunkkal visszük, hiszen mindig akadnak olyan természeti jelenségek, épületek, helyi látványosságok, amelyekről szívesen készítünk fényképeket vagy videókat. Budaörsön a Jakob Bleyer Heimatmuseum helytörténeti sétára invitálja az érdeklődőket, ahol számos olyan állomás képezi az útvonal részét, amit garantáltan érdemes lesz lencsevégre kapni. Ha azonban készülékünk már úgyis a kezünkben van, érdemes megvizsgálni, milyen tartalmakkal egészítik ki a múzeum által elhelyezett QR-kódok az egyes helyszínek megismerését. Talán ezek a digitális felületek lesznek a tudásátadás kulcsai?
Bevezetés
A Jakob Bleyer Heimatmuseum 1987 óta várja látogatóit Budaörsön, a Wéber család egykori otthonában, amely azóta több állandó és időszaki kiállításnak adott otthont. [1] A tárlatok mellett, az intézmény két olyan lehetőséget kínál az érdeklődők számára, amelyek koncepciójában az online és offline tér összekapcsolódik. A Tanösvény és a Városi séta alkalmával Budaörs történetét, illetve az egykor itt élő nagyszámú német lakosság életének aspektusait ismerhetik meg a látogatók a helyszíneken elhelyezett QR-kódok segítségével. A koncepciót érdekesnek találtam, mivel egy aktív időtöltés keretében kínál helytörténeti ismereteket, ezért arra gondoltam, felkerekedem, hogy a helyszínen magam is kipróbáljam. Kísérőm a séták során az intézmény muzeológusa, Tóth Gábor volt, aki a város múltjának bemutatása mellett, az egyéb kulisszatitkokba is beavatott.
A Tanösvény első állomásának tablája
A program és ami mögötte van
A Tanösvény 2022-ben kapott helyet a Helytörténeti Múzeum udvarán, amely az 1946–47-es sváb lakosság kitelepítésének történetét mutatja be.[2] A nyolc állomásból álló Városi séta pedig 2023 óta érhető el jelenlegi változatában, amelynek során a Budaörsön található német nemzetiség által épített örökséggel és műemléképületekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.[3] A két koncepción a COVID-19 járvány ideje alatt kezdtek el dolgozni az intézmény munkatársai. A programokhoz tartozó ötletek elsősorban Balczer Szabolcs rendezvényszervező nevéhez köthetőek. A cél az volt, hogy a pandémia okozta új helyzethez alkalmazkodva hozzanak létre olyan projekteket, amelyek biztonságosan látogathatóak, valamint illeszkednek a múzeum küldetéséhez. Emellett az alkotók a fenntarthatóságra is törekedtek, fontos volt, hogy a fejlesztések kiállják majd az idő próbáját, így az elkövetkező években is elérhetőek legyenek az érdeklődők számára.[4]
A Tanösvény első állomásán elérhető feladat
A koncepció és a felhasználói élmény
Miután megérkeztem a múzeumhoz, Tóth Gábor várt rám a helyszínen. A terepbejárást először a Városi sétával kezdtük. Az útvonal nyolc helyszínt foglal magába. Az érdeklődő azonban nincs időhöz kötve, hiszen ezek látogatása több alkalomra is szétosztható. Amennyiben egyszerre kívánja valaki végig járni a látványosságokat, annak érdemes kényelmes öltözékkel és némi elemózsiával készülnie a programra, amely legalább 2-3 órát vesz igénybe.
Az ide tartozó épületek oldalán jól látható helyre helyezték el a Jakob Bleyer Heimatmuseum emblémájával ellátott táblákat, amelyeken a beolvasásra váró QR-kódok találhatóak. Kiemelt pozícionálásuk miatt egy hétköznapi járókelő is felfigyelhet ezekre, ezért egyfajta marketing megoldásként is működhetnek, hiszen a QR-kódok rögtön a múzeum oldalára feltöltött, az egyes állomásokhoz tartozó szöveges információkhoz vezetnek.[5] Így azok is rátalálhatnak a programra, akik nem külön célzattal keresik fel azt, és akár kedvet kaphatnak hozzá, vagy felfigyelhetnek az intézmény egyéb eseményeire is. Utóbbiakat tekintve a múzeum igen gyakran szervez különféle eseményeket, amelyekkel aktívan igyekszik bevonni az érdeklődőket, ezért közösségi felületein is rendszeresen oszt meg ezekkel kapcsolatos tartalmakat.[6]
Tóth Gábor a Jakob Bleyer Heimatmuseum muzeológusa a Gróf Bercsényi Zsuzsanna Városi Könyvtárnál
A séta után a Tanösvényt jártuk be, amely az állandó kiállítás részeként kapott helyet az intézmény udvarán. Az állomásokon elhelyezett tablókon szintén okoskészülék segítségével tudjuk beolvasni az elhelyezett QR-kódokat. Akárcsak a Városi sétánál, itt is a múzeum weboldalára visznek minket tovább, azonban ebben az esetben már hanganyagok és feladatok is megjelennek a képernyőn. A tanösvény a német kitelepítésnek állít emléket, az ide vonatkozó audio tartalmak a kor embereit szólaltatják meg, a feladványok és a helyszínre kihelyezett installációk pedig interaktívvá teszik az élményt.[7]
A látogatás során magam is kipróbáltam az egyes állomásokon található kódokat. Kíváncsi voltam, hogy okostelefonon mennyire lesznek elérhetőek és átláthatóak a tartalmak. A QR-kódok mindegyike az adott állomáshoz tartozó információhoz vezetett. A weboldal felülete minden nehézség nélkül kezelhető, az ide vonatkozó ismertető szövegek magyar nyelven érhetőek el, nyelvezetüket tekintve közérthetők, a feladványok pedig játékosan adnak át ismereteket.
QR kód beolvasása a 4. állomáson a Mindszenty József Római Katolikus Óvoda épületénél
Ezekkel kapcsolatban Tóth Gábor megjegyezte, hogy megalkotásuk során nem határoztak meg konkrét célcsoportot a készítők. Az irányvonal az volt, hogy bárki számára képesek legyenek információkat átadni a helytörténettel kapcsolatban. A tesztutak során szerzett élményeim alapján, véleményem szerint ezt sikerült megvalósítania a múzeumnak. Az intézmény által kínált, QR-kódokkal elérhető tartalmak mindegyike a maga nemében hozzájárul ahhoz, hogy az érdeklődő többlettudással gazdagodjon.
Következtetések
A budaörsi Heimatmuseum kétségkívül törekszik arra, hogy lehetőségeihez mérten alkalmazkodjon a technológia fejlődéséhez, és lépést tartson a megjelenő múzeumi trendekkel. A jelen írásban vizsgált Városi séta és a Tanösvény olyan projektek, amelyek hibrid programonként értelmezhetők: az online és offline tér tudatos összekapcsolásával jöttek létre. Nem önálló célként jelennek meg, hanem közvetítő szerepet töltenek be a múzeumi tér és a mindennapokban már szinte elválaszthatatlanul jelen lévő okoseszközök között. Ebben az értelemben a programok nem csupán technológiai kiegészítések, hanem olyan eszközök, amelyek képesek új kapcsolódási pontokat teremteni a helytörténeti tartalmak és a látogatók között.
Felhasznált források
[1] https://heimatmuseum.hu/tortenet/ Utolsó letöltés: 2026.01.05
[2] https://heimatmuseum.hu/allando-kiallitas/ Utolsó letöltés: 2026.01.05.
[3] https://heimatmuseum.hu/varosi-seta/ Utolsó letöltés: 2026.01.05.
[4] A Tóth Gáborral készült interjú alapján.
[5] Pl.: https://heimatmuseum.hu/varosi-seta-5-2/ Utolsó letöltés: 2026.10.05.
[6] Az intézmény Facebookon és Instagramon is aktív. Lásd a következő linkeken: https://www.facebook.com/JakobBleyerHeimatmuseum
és https://www.instagram.com/jakobbleyerheimatmuseum/ Utolsó letöltés: 206.01.05.
[7] Pl.: https://heimatmuseum.hu/elso-allomas/# Utolsó letöltés 2026.01.05.
A cikk az ELTE BTK Néprajzi Intézete és a Néprajzi Múzeum együttműködése keretében megvalósult néprajzi muzeológia képzés részeként született.
