Hogyan használják neves külföldi múzeumok a virtuális valóság lehetőségét? Milyen kérdések merülnek fel részükről, amikor ezzel az új technológiával szeretnék megmutatni magukat? Már Magyarországon is találunk több példát a különböző technológiákkal való kezdő kísérletezésekre, ilyen volt például a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című kiállítása is, amely egy nemzetközi projekt keretein belül valósult meg. Jake Cigaineromarch cikkével most kicsit kitekinthetünk, és megismerhetünk külföldi példákat, tapasztalatokat, szemléletmódokat.
A múzeumok és a VR-technologia
A Párizsi Természettudományi Múzeumban a látogatók egy jégkék égi síkra utazhatnak, amelyet egy aurora borealis vesz körül. Ott, egy elágazó gömbökből álló rendszerben 460 fajjal találkozhatnak, beleértve az embereket, az utolsó univerzális közös ősöket, vagy a LUCA névre keresztelt kis, egysejtű szervezetet, amelyről úgy gondolják, hogy a föld minden jelenlegi életének közös eredete.
Ez egy olyan új állandó virtuális valóság a múzeumban, ahol a látogatók felfedezhetik a fajok közötti kapcsolatokat és az élőlényekre való nagyítás segítségével a tapasztalati megismerést szimulálhatják, így például egy elefánt elé állíthatnak más élőlényeket annak érdekében, hogy megtapasztalhassák azok méretét, arányait.
Bruno David, a múzeum vezetője elmondta, hogy lehetetlen lett volna ugyanezt a bemutatást pusztán a fizikai tárgyak és szövegek hagyományos eszközeire szorítkozva lehetővé tenni, így fordult a múzeum a technológia felé. Egy termet újítottak fel, amelyben öt VR-állomás található, és már tervezik, hogy egy 2019-es kiállításban ugyancsak a VR-technológia segítségével egy tengeri merülés élményét hozzák létre. “A célom az volt, hogy bevezessem a 21. századi technológiát a múzeum világába, ami általában nem jellemző rá” - mondta Bruno David.
Fotó: Dmitry Kostyukov, The New York Times - A Párizsi Természettudományi Múzeum
Franciaország Természettudományi Múzeuma csak egyike azon számos kulturális és művészeti intézménynek, amely a technológiát a látogatók bevonásának új módjaivá teszik. Míg ez a múzeum mindent erre tett fel, mások kísérleteznek a VR-rel, mielőtt a költségvetésük egyes részeit erre áldoznák. Így a British Museum 2015-ben a virtuális valóság élményét elsőként egy olyan hétvégi eseményen kínálta fel, amelyet bronzkori tárgyai emlékének szentelt annak érdekében, hogy eredeti kontextusukban mutathassa be őket. Hannah Boulton, a múzeum sajtó- és marketingvezetője elmondta, hogy az utóbbi évek tesztelési folyamatát arra használták, hogy megtalálják a VR leghatékonyabb oldalát az intézmény számára. Ahogy elmondta "Számunkra mindez a közönség elkötelezettségéről szól. Nem a virtuális valóságért csináljuk, sokkal inkább ott akarjuk használni a VR-technológiát, ahol az egy plusz kontextust tud kölcsönözni számunkra.” A múzeumnak azóta született egy virtuális túrája egyiptomi galériájából, amelyet egy weboldal, vagy egy VR-szemüveg segítségével lehet végigjárni.
A londoni Tate Modern a VR-t jelenlegi Modigliani retrospektív kiállításába integrálta, ahol a látogatók felfedezhetik a művész párizsi stúdióját. Mivel nem készült fotó a művész utolsó otthonáról, a Tate egy kutatást folytatott, hogy egy virtuális valóság tereként meg tudja ezt alkotni. Az ezen dolgozó csapat a jelenleg is álló magánstúdió, és a művészről készült fotókon látható bútorok, festett anyagok elemzésén és látogatóinak naplóiból és levelezéseiből vett részletek alapján készítette el a virtuális teret.
"A VR számunkra egy interpretációs eszközt jelent" - mondta Hilary Knight, a Tate digitalzációs részlegének vezetője. "Ez egyfajta érzést közvetít, és segít abban, hogy az emberek úgy érezzék, kapcsolatba kerülhettek a művésszel. Ez az információ másfajta befogadását jelenti, és a művészt egy élő személlyé teszi."
Fotó: Tate Modern, Modigliani retrospektív kiállítás
Bár a VR nyilvánvalóan a fiatalabb, tech-éhes közönség számára egy fontos eszköz, az idősebbekben szintén megvan a vágy és kíváncsiság arra, hogy felfedezzék a digitális világot. A Helsinkiben működő Finn Nemzeti Múzeum is új VR-funkcióval szolgál a látogatóknak. R. W. Ekman Az 1863-as diéta II. Sándor által történő megnyitása című festményét felhasználva beszélhetnek a látogatók az orosz cárral és más ábrázolt karakterekkel is. Hanna Forssell, az oktatási osztály vezetője, arra számított, hogy leginkább a 18 év alattiak számára nyújt majd segítséget ez az alkalmazás, akik a múzeum bejegyzéseinek egyharmadát teszik ki. Ehelyett meglepetten tapasztalta minden korosztály nagy érdeklődését.
Fotó: Finn Nemzeti Múzeum, R. W. Ekman, Az 1863-as diéta II. Sándor által történő megnyitása
Finanszírozás
Láthatjuk, hogy egy múzeum milyen célok és előnyök érdekében, mennyire változatosan használhatja a virtuális valóságot, ugyanakkor az is köztudott, hogy a VR-programok létrehozása drága, különösen olyan közintézmények számára, amelyeknek az elmúlt években sem nőtt látványosan a költségvetése. Egy jó külföldi példa a VTC Arts, aki tavaly egy VR fülhallgatót kínáló elektronikai vállalatot indítotte el, a VIVE Arts-t. Ez egy olyan kezdeményezés, amely a múzeumok és kulturális intézmények számára VR-tartalmat alapít és fejleszt. Victoria Chang, a VIVE Arts igazgatója elmondta, hogy a program azért született, mert fontos volt számukra, hogy következetesen tudják a technológiával való kísérleteket, kezdeményezéseket előmozdítani, mivel úgy gondolják, hogy a VR hamarosan ugyanolyan fontos lehet egy múzeum számára, mint azok honlapja. "Amikor az internet éppen fejlődött, az intézmények nem látták az online jelenlét szükségességét" - mondta Chang asszony. - "Most a közösségi média és a mobiltelefonok hatására az összes nagy intézmény rendelkezik már ezzel a felülettel."
Online jelenlét és a látogatószám
Sokszor kérdés az is, hogy bevonzzák, vagy inkább távol tartják a közönséget ezek a kísérletezések? A Kremer Múzeum az eddigi példákhoz képest még messzebbre ment, teljes létezését a VR-technológiára alapozza, mivel a múzeum csak virtuális térként létezik. Nincsenek falak, nincsenek tömegek: csak magányos, privát látogatás a 17. századi flamand és holland mesterek érintetlen galériájába. A Tate és a Francia Természettudományi Múzeum VR-tapasztalatai is online elérhetők a nyilvánosság számára.
A kritikusok ehhez kapcsolódóan sokszor épp azért aggódnak, hogy bizonyos embereket mindez otthon tarthat, távol múzeumoktól. Az intézmények ugyanakkor egyetértenek abban, hogy a virtuális valóság soha nem fogja helyettesíteni a valóságot, viszont hozzájárulhat annak befogadásához, megértéséhez. "Az emberek azért mennek a múzeumba, hogy a valós tárgyakat lássák, mert ezek a tárgyak mozgatják meg érzelmeiket" - mondta Bruno David.
Forrás: Jake Cigaineromarch cikke , The New York Times
Borítókép: Párizsi Természettudományi Múzeum
