Nőtörténettel foglalkozni divatos lett manapság, sorra nyílnak ebben a témában a kiállítások a fővárosban és vidéken egyaránt, konferenciák és előadások zajlanak évek óta, könyvek jelennek meg kizárólag nőket értintő témákról. Elég megemlíteni a Magyar Menyasszony, a Szecesszió, Art Deco, Népművészet vagy a Női fókusz című kiállításokat, de mi itt Zalaegerszegen is nagysikerű várostörténeti kiállítást rendeztünk másfél éve Nőnek lenni akkor… címmel.
A közelmúltig a történetírásokban a nők általában mint mellékszereplők jelentek meg, akik a férfiak számára a nyugodt hátteret és a békés otthont biztosították, valamint felnevelték a következő generáció tagjait. Az újabb kutatások viszont azt bizonyították, hogy a hölgyek között is voltak olyanok, akik alakították, befolyásolták a családon túli környezetük életét, saját jogon szereztek hírnevet maguknak, közülük mégis kevesek nevét őrizte meg az emlékezet. Ezért bemutattunk a közönségnek kilenc olyan zalai nőt, akiknek kellő bátorságuk és elszántságuk volt ahhoz, hogy a korabeli társadalmi elvárásokkal szembe menjenek és akik szerepvállalásukkal, hivatásukkal hozzájárultak a helyi közösségek életének jobbá tételéhez.
A témát még mindig nem engedtük el, ugyanis a múzeumbarátok úton-útfélen megállítják a történészeinket Zalaegerszeg utcáin, és érdeklődnek a következő programjaink iránt, remélve egy újabb nőkkel foglalkozó rendezvényre találva. Örömmel számolunk be arról a hírről, miszerint október 1-jén a város dísztermében rendezzük meg a Lányok, asszonyok Zalaegerszeg történetében című konferenciát. Nyolc előadást hallgathat meg a közönség, a több mint hatezer éves Egerszegi Vénusztól kezdve a Grész nővéreken át egészen a Zalaegerszegi Ruhagyárban a szocializmus éveiben dolgozó varrónőkig. Számos kutatómunka előzte meg a MNL Zala Vármegyei Levéltár és a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága történészeinek előadását. Sok, eddig még nem hallott história fültanúi lehetnek a rendezvényen résztvevők, és a nap ezzel még nem zárul le.
Csapó Ida Kerecsényi Edit néprajzkutatóról szóló cérnaportréja
Délután öt órakor Csapó Ida egykori újságíró kiállítása nyílik meg a Göcseji Múzeum első emeleti kiállítótermében. Néhány évvel ezelőtt rátalált egy szenvedélyre: cérnaportrékat készít. A technika igazán speciális, natúr textilre varrógéppel, pontosabban tűvel és cérnával „rajzol”, ami magas koncentrációt és kitartást feltételez az alkotómunka során. A varrómunkát alapos kutatás előzi meg, mivel az alkotó fontosnak érzi az ábrázolandó személy minél szélesebb körű megismerését még akkor is, ha ezt már személyesen nem teheti meg.A textilmunkák alapanyagát és színét csak az inspiráció után választja ki. Csapó Ida korabeli fényképeket, grafikákat vagy festményeket használ a portrék megismeréséhez, a művekre pedig mind az alkotó mind az ábrázolt személy monogramja rákerül.
A témaválasztás is különleges: főleg olyan nőkről készít portrékat, akik a magyar népművészet, néprajz, illetve a tudomány terén maradandót alkottak. A Női szálak: tudomány, népművészet, hagyomány című kiállítást, ami egy hónapig látogatható a Göcseji Múzeumban, Pánczél Petra kulturális újságíró ajánlja az érdeklődőknek.
BorÍtóképen:
