Ha bárhol megemlítjük Egervár nevét, a legtöbben gondolatban talán Heves környékén keresik a települést, holott az ország nyugati felén kellene kutakodni. A zalai ezer fős község határában egy szépen felújított és a turisták által is előszeretettel látogatott várkastély áll.
Az elmúlt évtizedekben régészek és művészettörténészek jelentős kutatásokat végeztek a műemléképületen, fontos adatokat gyűjtöttek össze a vár történetéről. Mindezeket egy csokorba szedve és a modern kor hívószavát is figyelembevéve megszületett az Egervár - Egy dunántúli erősség évszázadai című állandó kiállítás. Minőségi kulturális programot kapnak azok, akik ezentúl ellátogatnak a zalai településre, ugyanis a kiállítás szellemisége azonnal a középkorba repíti őket.
Nemcsak a várkastély építésének a történetét lehet megismerni, hanem az érintőképernyős modern eszközök által betekintést lehet nyerni, milyen módszerrel és eszközökkel dolgoztak elődeink. Sőt, az is látható, hogyan változott az erősség az évszázadok során és mely családok birtokolták a várkastélyt és a környező vidéket. Így ismerheti meg az érdeklődő az Egervári, a Nádasdy, a Széchenyi és a Solymosy családokat.
A kiállítás kiemelt része a régészeti feltárásokon előkerült leletek bemutatása, testközelből lehet látni az izgalmas építészeti elemeket, a vár egykori cserépkályháit, az előkerült fegyvereket. A kiállítás interaktív elemeket is tartalmaz, néhány korabeli fegyver másolatát kézbe lehet venni, a kor öltözködési szokásait bemutató tárlatrészen egy-egy ruhamásolatot fel lehet próbálni, tehát abból a hölgyből is lehet várkisasszony vagy a vár úrnője, aki nem is ezzel a szándékkal érkezett a várkastélyba.
Korabeli receptkönyvekből pedig az is megtudható, mit ettek és ittak az itt élők, például az alábbi húsételt:
„Fizd meg a bárányhúst, törj petrezselymet, tárkont, vereshagymának a szárát. Vedd ki az levet. Végy tyúkmony-székit, keverd össze a zöld lével. Tölts bort s ecetet reá, - sáfránt, nádmézet, gyömbért. Tedd szénre, hadd forrjon fel. Habard meg egy kalánnal, szép zöld lészen az tajtékja. Töltsd az bárányhúsra.”
A kiállítás megálmodói a családokra helyezték a központi figyelmet, ugyanis egy színes múzeumpedagógiai részleg is kapcsolódik a bemutatóteremhez. A gyerekeket Egervári Előd, a rókalovag köszönti. Már az ábrázata is megnyerő, és ez csak fokozódik, amikor a család megtudja, milyen sok különleges készséget tanít meg a kicsiknek. Elég csak annyit elárulni, hogy a fűszernövények és gyógynövények világába is kalauzolja a vendégeit.
Egervári Előd, a rókalovag köszönti a gyerekeket
A tárlat befejező szakaszán a várkastély közelmúltját ismerheti meg az érdeklődő. Ennek kivitelezéséhez a közösségeit is segítségül hívta a Göcseji Múzeum. Többek között az 1960-as és 70-es években itt működő Egervári Művésztelep élete is megelevenedik a sok fényképnek és képeslapnak köszönhetően. De felidézik az évente itt vendégszereplő Turay Ida Színház szabadtéri előadásait is.
Az Egervári Várkastélyról szóló kiállítás igazi csapatmunka volt és irigylésre méltó együttgondolkodás. A kiállítást és a hozzá kapcsolódó koncepciót a Magyar Nemzeti Múzeum, a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága és Egervár Község Önkormányzata közösen álmodta meg.
A kivitelezéssel megbízott zalaegerszegi régész- és kiállításépítő csoportot Orha Zoltán régész-kurátor irányította, a szakmai munkába dr. Vándor László régész, nyugalmazott múzeumigazgató is bekapcsolódott, a projekt menedzsmentjét pedig Havasi Bálint ZMI főigazgató végezte. Az ötletes gyereksarok koncepciója Novák Fanni múzeumpedagógus érdeme.
Az Egervári Várkastély májustól látogatható, csütörtöktől vasárnapig 10 és 16 óra között várják a látogatókat. Ja, és a belépődíjat tallérban számolják!
Borítókép:
