Zalaegerszeg egykori polgármestere Czobor Mátyás, habár a Somogy megyei Pusztakovácsiban született, élete nagy részét a zalai megyeszékhelyen töltötte, és szívügyének tartotta a város fellendítését. Regnálása tizennyolc évéből származó számos közkedvelt épületet köszönhetünk neki a mai napig, hivatala alatt negyven új utca nyílott, szeretetház, bérlakások sora épült, bővült a közkórház.
A huszonöt éven át a városban szolgáló Pehm József apátplébános - a későbbi Mindszenty József - barátságát is magáénak tudhatta. A helyi legenda szerint minden nap pontban háromkor ők ketten a város utcáin végigsétálva megbeszélték a település kisebb-nagyobb problémáit, a teendőket, terveztek és szerveztek. Czobor polgármester tevékenysége időszakában lett a közigazgatási reformnak köszönhetően Zalaegerszeg megyei jogú város.
Czobor Mátyásnak egyetlen unokája - Lacika - idősebbik fia gyermeke volt, aki 1927-ben született. Nincs új a nap alatt: ahogy manapság, róla is rengeteg fotográfia készült, amit a nagymama gondosan fotóalbumokba rendezett. A fényképek alapján az utókor is nyomon tudja követni Czobor Lacika fejlődését, életének fontos mozzanatait. Még első színpadi produkcióit is, amikor jelmezben vagy éppen ünnepi díszben a többi gyerektársával együtt szerepelt, amiről rendre beszámolt a helyi sajtó is.
1935-ben a család egy magyaros viseletet készíttetett a kisfiúnak: fehér színű, zsinórozott, árpádkának nevezett kisdolmányt. Ebben az öltözékben örökítette meg a nyolcéves Lacikát Serényi Árpád, a város jeles fotográfusa, és valószínűleg e fotóportré alapján készült a fiú mellszobra is, a kor ünnepelt szobrászművészének, Vörös Jánosnak az alkotása. A díszes ruhát nem véletlenül varratták ekkor, ugyanis 1935-ben ünnepelte Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának ötvenedik évfordulóját, és ekkor rendezték meg az első Göcseji Hét rendezvénysorozatot. A polgármester unokája is részese volt az eseményeknek, alkalmi ruhájában ott reprezentált nagyapja mellett, ahogy ezt több fénykép is bizonyítja.
Lacika az elemi iskola után a Magyar Királyi Állami Deák Ferenc Reálgimnáziumban tanult tovább. Utolsó ismert fotója szerint jóképű fiatalemberré serdült, de sorsa ezután tragikusan alakult. 18 évesen katonaként részt vett a II. világháború utolsó hadműveleteiben és német területen, Marburg városa közelében meghalt. Az idős nagyszülők számára csak az emlékek, a fényképek és a Lacikáról készült büszt maradt. A Czobor család 1953-as kitelepítésekor a zalaegerszegi Háry családra bízták a műtárgyat, és ők őrizték meg számunkra, majd került a Göcseji Múzeum gyűjteményébe a nagyszülői szeretet e kedves példája.