A Roma Kultúra Világnapja alkalmából egy zalai cigány fiatalemberre, Cséplő Gyurira emlékeztünk, aki a szegény sorból kitörni vágyásával és tragikusan rövid életével került be a híres zalaiak közé, köszönhetően a róla forgatott filmnek. Schiffer Pál filmrendező 1976-ban forgatott dokumentarista drámája, a Cséplő Gyuri a vasfüggönyön túlra is eljutott, itthon pedig máig a legfontosabb magyar filmek között tartják számon, amely a magyarországi cigányok helyzetével foglalkozik. Béres Katalin, a Göcseji Múzeum történész-főmuzeológusa elevenítette fel a zalai történetet.
A Zalaegerszegen 1977. november 15-én bemutatott alkotásban Cséplő Gyuri, az éles eszű, ambiciózus fiatalember a saját életét játszotta. A faluszéli nyomorból kitörni akaró fiú egyetlen vágya volt, hogy saját háza legyen szülőfalujában, a Zala megyei kis településen, Németfaluban. Ezért két társával útnak indult az ígéret földjére, Budapestre, ahol úgy gondolta, összegyűjthet akár havi 20 ezer forintot is. A fővárosban keményen dolgozott, megtapasztalta a fizikai munkások gyötrelmesen nehéz életét, találkozott az előítélettel, de megtapasztalta a segíteni akarást is. A remények városa nem kötötte magához Gyurit, ritmusa, szokásai és elvárásai inkább taszították, mint vonzották. Szívbetegsége is lassan elhatalmasodott rajta, bár még senki sem tudta, mekkora a baj. Szédült, légszomja volt, úgy érezte, ez csak otthon múlik el. Végül a fővárosból taxival tért vissza a faluvégi putriba. A cigánytelep lakói hallgatták minden szavát, felnéztek rá, hiszen bátorságával kivívta a többiek tiszteletét.
Gyuriban a nagy tervek a hazatérése után is dolgoztak tovább: el akarta végezni az általános iskolát, bejárni Zalaegerszegre dolgozni, segíteni a helyi cigányközösséget. Még megérte, hogy a telepről beköltözött a faluba, de néhány hónap múlva, 1978. szeptember végén egy szívroham végzett vele. Az éppen zajló londoni magyar filmhét vetítéséről szomorúan jöttek ki az emberek, amikor Schiffer Pál rendező, aki a forgatás után is barátként segítette az ambiciózus cigány fiút, a helyszínen bejelentette, Cséplő Gyuri huszonöt évesen meghalt.
A németfalui cigány közösség sorsát Gyuri helyett végül a szocialista társadalompolitika oldotta meg: a cigánysort felszámolták, lakóit szétköltöztették. Cséplő Gyuri háza évtizedekig üresen állt Németfalu központjában, végül 2021. februárban hirdette meg eladásra az önkormányzat. Cséplő Gyuri sírja a Zala megyei Németfalu temetőjében található.
Fotók: Fortepan
