Januárban érdekes felhívásra lett figyelmes az egyik népszerű közösségi felületen a Göcseji Múzeum történésze, Béres Katalin. A modern kori történet Németországban kezdődik. Egy ott élő magyar hölgy a regensburgi bolhapiacon megpillantott egy emlékkönyvet, amiben magyar nyelvű jókívánságok, versidézetek álltak sok színes kézzel készített illusztráció mellett. A lapozgatás közben egyértelműen kiderült, hogy egy fiatal zalaegerszegi lánynak, Csóka Jolánnak írtak a barátai és az osztálytársai. Andrea megvásárolta az emlékkönyvet és elhatározta, visszajuttatja a kedves gyűjteményt a leszármazottaknak. A felhívást nagyon sokan megosztották, de eredményre eddig nem vezetett a kutatás. Ellenben felvetődött, hogy a könyv kerüljön a Göcseji Múzeum történeti részébe, ahol mi megőrizzük és nagy becsben tartjuk.
Történész kolléganőnk szeretett volna többet is segíteni a lelkes megtalálónak, s kicsit utánajárt, ki lehetett az ifjú hölgy. A fotók alapján annyit lehetett tudni, hogy Csóka Jolán 1934-ben negyedik osztályos tanulóként fejezte be az elemi iskolát, 1935-ben pedig kereskedelmi tanfolyamra járt. Az egyik fotón néhány osztálytársának a neve is jól kivehető volt. A kutatásban a két világháború közötti Zalaegerszeg történetének egyik legfontosabb forrásához, a Zalamegyei Ujság digitalizált lapszámaihoz fordult a kolléganő. Csóka Jolán nevét többször is megemlíti a helyi újság. Miért fordult elő egy tizenéves kislány neve a helyi sajtóban? Jolánban színészi hajlamok buzogtak, s nagyon szeretett szerepelni. Már második polgárista korában részt vett egy iskolai táncvizsgán, ugyanis a város népszerű tánctanárnője, Farkasovszky Terike a gyerekeknek egy három felvonásos mesebalettet tanított be. Csóka Jolán, mint Mikiegér lépett a világot jelentő deszkákra. Annyit lehet még sejteni, hogy mélyen vallásos lány lehetett, mert később tagja lett a Leánykongregációnak, a katolikus ifjúsági leányszervezetnek. Ebben a közösségben is néhányszor színpadra lépett, többek között a Fabiola című előadáson.
A tudósításból az is kiderült, hogy volt egy nővére is, Magda, róla további érdekes életrajzi adatok kerültek elő. Elvégezte a helyi Notre Dame Zárda tanítóképzőjét, majd a második világháború idején vöröskeresztes nővérként dolgozott. 1942-ben Lendvarózsavölgyre (ma Gančani, Szlovénia) nevezték ki tanítónőnek. Innen sorsa ismeretlen.
A lányok családjával kapcsolatban csak feltételezések vannak. Zalaegerszegen csak egy Csóka vezetéknevű személy fordul elő a Zalmegyei Ujság hasábjain az 1930-40-es években, Csóka János rendőrtiszthelyettes. Azt kiderítve, hogy vajon ő volt-e Jolán és Magda édesapja, már levéltári kutatások szükségesek.
Csóka Jolán emlékkönyve a napokban Zalaegerszegre, a Göcseji Múzeumba érkezett. Andrea, a Regensburgban élő megtaláló egy kedves levelet is mellékelt nekünk. „Kedves Göcseji Múzeum dolgozói! … Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget, hogy az emlékkönyv emlék maradhat és ti vigyáztok rá. Szintén köszönöm, hogy megpróbáltátok a rokonokat megtalálni. Ha nem is sikerült, én ezzel a megoldással is boldog vagyok. Sok szeretettel: Andrea”
Borítókép:
A fényképen Csóka Jolán a hátsó sorban áll, de sajnos nem tudjuk konkrétan, melyik fiatal lány lehet.
