2024. november 28. és 30. között Tbilisziben rendezték meg az ICOM Európa és az ICOM Georgia közös konferenciáját, melynek apropója az 1954-es hágai konvenció 70. évfordulója volt. Ma különösen aktuális a kulturális javak fegyveres összeütközés esetén való védelméről szóló 1954. évi Hágai Egyezmény, hiszen Oroszország ukrajnai agressziója mellett számos más konfliktus zajlik a világ számos pontján.
A konferencián múzeumi és örökségvédelmi szakértők és kutatók találkoztak a világ minden tájáról, hogy olyan kritikus témákat tárjanak fel, mint az örökségvédelem legjobb gyakorlatai; kihívások a konfliktuszónákban, együttműködés különböző szervezetek között és a kommunikáció szerepe a válságkezelésben.
A program olyan vitaindító előadásokat és panelbeszélgetéseket foglalt magába, amelyek a kulturális örökségvédelem és a válságkezelés sürgető kérdéseivel foglalkoztak. Emellett bemutattatták a konferencia előtti nemzetközi tréningsorozat eredményeit is, amelyek értékes betekintést és gyakorlati tapasztalatokat kínáltak.
A konferencia programja Peter G. Stone brit örökségvédelmi szakember és akadémikus előadásával indult, aki jelenleg a Newcastle Egyetem kulturális javak védelmével és békével foglalkozó UNESCO tanszékének vezetője és 2020 óta a Blue Shield (kék pajzs) International elnöke. A Hágai Megállapodásban meghatározott kék pajzs logót az 1996-ban alapított Nemzetközi Kék Pajzs Bizottság képviseli. A kulturális örökségvédelem területén a kék pajzs ugyanolyan szerepet kell, hogy játsszon, mint a vörös kereszt (félhold) a humanitárius akciókban. Bár a jelvény csak fegyveres konfliktus esetén szolgál védőjelvénynek, a Hágai Megállapodással összhangban felsorolt kulturális tulajdon tartós megjelölése a béke idején is lehetséges és hasznos. Ideje van annak, hogy itthon is szerepet kapjon ez a folyamat.
A konferencia másik kiemelt előadását Kateryna GONCHAROVA a World Monuments Fund (WMF) ukrajnai igazgatója tartotta az orosz agresszió ukrajnai örökségvédelmi helyszíneket ért rombolásairól. A WMF egy 1965-ben New Yorkban alapított magán, nemzetközi, non-profit szervezet, amelynek célja a történelmi építészet és a kulturális örökség helyszíneinek megőrzése világszerte terepmunka, érdekképviselet, támogatások, oktatás és képzés révén.
A konferencián számos kérdést érintettek az előadók, kitérve a különböző krízishelyzetekre, köztük a természeti katasztrófákra, amelyek az örökség helyszíneket is veszélyeztetik. Számos jó gyakorlatokat is bemutattak a közreműködők, többek között a 2002-es drezdai árvíz, vagy a dél-szláv földrengések okozta helyzetek reflexiói.
Több előadó is reflektált a modern kommunikáció szerepére és veszélyeire. Fontos felismerni, a kultúra részeként a médiának is jelentős szerepe volt abban, hogy objektív tájékoztatást nyújtsanak a válsághelyzetekről. A mai globális világban egyre nagyobb kihívást jelent a félretájékoztatás és az álhírek terjedésének visszaszorítása, különösen a médiakörnyezetben. Ez a probléma a közösségi média platformjain még inkább felerősödött, különösképpen a katonai konfliktusok idején, amikor az információk torzulása különösen súlyos következményekkel járhat.
Sári Zsolt az ICOM Magyarország elnöke előadásában egy UNESCO projektet mutatott be, amelynek vezetője a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.„Az ukrán lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek szellemi kulturális örökségének védelme Magyarországon: befogadó közösségi gyakorlatok” című projekt az ukrajnai lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek csoportjainak és a múzeumi szakembereknek a helyi együttműködését segíti a kulturális sokszínűség múzeumi tanulási gyakorlatokkal való előmozdításával, összhangban a Múzeumok Nemzetközi Bizottsága által 2022-ben jóváhagyott új múzeumdefinícióval. A projekt elsődleges célja az Ukrajnából menekült személyek magyarországi közösségeinek szellemi kulturális örökségének megőrzése különböző kulturális együttműködési tevékenységeken keresztül. A projekttevékenységek során a menekültek új kommunikációs és együttműködési készségeket fejleszthetnek ki, és átérezhetik, tudatosíthatják értékes ukrán kulturális örökségüket, ami segítheti beilleszkedésüket abban az esetben, ha hosszabb ideig tartózkodnak Ukrajnán kívül, illetve a közösségépítést, ha visszatérnek szülőföldjükre a jövőben.
A konferencia keretében kelet georgiai örökséghelyszíneket is felkerestünk, többek között a Telavi Történeti Múzeumot, amely magába foglalja II. Erekle király palotáját is.
A konferencia megmutatta, hogy az együttműködésben van erő, továbbá bizonyította, hogy a világ biztonsági helyzete törékeny, és ugyanazok a témák foglalkoztatják a szakembereket a Föld számos pontján. A kulturális örökségnek és a múzeumoknak nagy szerepe van a szellemi ellenálló képesség kialakításában, és ez válsághelyzetekben is hangsúlyt kap.
A sors pikantériája, hogy a konferencia helyszíne a Szépművészeti Múzeum volt, amely a Parlamenttel szemben található, és ahol az elmúlt napok hatalmas demonstrációi zajlottak.
