A Magyar Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és az NKÖV Nonprofit Kft. szoros együttműködésében létrejött, 2023. március 28-án megrendezett konferencia elsődleges konklúziója, hogy a résztvevők legfőbb törekvése és hosszútávú célja a széleskörű együttműködés a katonai, rendvédelmi, igazgatási szervek és a kulturális szféra között: a közös gondolkodás és stratégia építése, a közös fogalomrendszer megteremtése, a közös gyakorlatok szervezése, valamint a nemzetközi kapcsolatépítés.
Ennek ad megfelelő támogatottságot, hogy a konferencia védnöke Papp Károly polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő államtitkár, valamint Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora; a Magyar Nemzeti Múzeum pedig nem csupán helyszínt és szervezést biztosított hozzá, de a kérdés L. Simon László főigazgató teljes támogatását is élvezi. Az interdiszciplináris téma miatt a konferencia szervezői is különböző szakmákat képviselnek: Dr. Kovács Sándor rendőr ezredes a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesteroktatója és a Magyar Rendészettudományi Társaság alapító tagja, míg Dr. Varga Lujza a Magyar Nemzeti Múzeum Projektkoordinációs és Kiállításszervezési Főosztályának vezetője.
Az elsősorban gyakorlati megoldásokat kereső konferencia fő célkitűzése volt, hogy felhívja a figyelmet a kulturális javak és örökség védelmére olyan különleges helyzetek során, mint a fegyveres konfliktusok, természeti katasztrófák, energiaválság, a szélsőséges aktivisták cselekedetei. Ezek, valamint az illegális ásatások és az illegális műkincskereskedelem okozta folyamatos kihívások világszerte reagálásra és felkészülésre késztetik a szektort, ezért az elmúlt 1-2 évben ez a speciális téma egyre inkább kezd fókuszba kerülni.
A konferencia két szekcióba szervezve járta körül az érintett témákat Dr. Janza Frigyes ny. tábornok, BM oktatási főszemlélő moderálása mellett. Az első szekció egy rövid felvezetés után L. Simon László főigazgató köszöntőjével kezdődött, aki 3 fő, a kulturális örökséget fenyegető veszélyre hívta fel a figyelmet: a fegyveres konfliktusokra, a természeti katasztrófákra és a radikális aktivizmusra. Kiemelte, hogy az emberi élet védelméhez és környezetünk ápolásához hasonlóan a közös szellemi és kulturális örökségünkkel is ugyanez a teendőnk, mert csak így biztosítható, hogy ezeket továbbadhassuk a jövő nemzedékeinek. Ezt követően Dr. Deli Gergely, a Nemzeti Köszszolgálati Egyetem rektora, a kommunikáció és együttműködés fontosságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy az NKE kiemelt feladatának tartja a kulturális szektorral való együttműködést és kulturális örökségünk védelmét. A harmadik köszöntő Schultz Gábor, az NKÖV Nonprofit Kft. ügyvezetője volt, aki az NKÖV által őrzött nemzeti vagyon nagyságát, jelentőségét és értékét emelte ki, egyben felhívta a figyelmet a „krízis” szó a kínai nyelvben való kettős jelentésére: amely a baj mellett magában rejti a lehetőséget is. Meglátása szerint közös feladatunk válsághelyzetben és annak megelőzésekor is, a megoldások megkeresése és egy tudatos jövőkép felállítása a múzeumi biztonság terén.
Az első előadó Dr. Lakatos Tibor, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgató-helyettese volt, aki az elmúlt években bekövetkezett különleges helyzeteket és az azokat koordináló szervezetek felépítését mutatta be. Hangsúlyozta a széleskörű együttműködés jelentőségét, megemlítve, hogy a sikeres válságkezeléshez elengedhetetlen az eltérő szervezeti kultúrájú rendszerek és szakterületek összevonása, közös gondolkodása – így a különböző logika mentén és más prioritásokkal dolgozó szakemberek egymás nyelvezetét és fogalomrendszerét is megismerhetik, ezáltal képesek lesznek a hatékony közös munkára.
Varga Lujza ezt a gondolatmentet folytatva azokat a nemzetközi példákat mutatta be, ahol hasonló interdiszciplináris és túlnyomórészt nemzetközi együttműködések révén az elmúlt években sorra születnek meg a kifejezetten a témára fókuszáló kutatások, publikációk és gyakorlati képzések – legyen azok specializált nemzetközi szervezetek, vagy nagy múzeumokhoz rendelt programok. Ez a folyamatos tapasztalatcsere és tudásmegosztás olyan országokon és szektorokon átívelő kapcsolathálókat hozott és hoz létre, amelyek egyrészt jó példaként szolgálnak, másrészt lehetőséget adnak a hazai szakembereknek és intézményeknek is az ezekbe való bekapcsolódásra – a Nemzeti Múzeum ennek első lépéseit már meg is tette. „Senki sem tudja egyedül megmenteni a világot”, idézte Alfio Gullotta, az Európai Külügyi Szolgálat tisztjének gondolatát, amely akár a konferencia mottója is lehetne. Előadásának egyik legfontosabb kérdése az volt, vajon lehetséges-e a kulturális örökség védelmének integrálása a humanitárius segítségnyújtásba.
Kovács Balázs András, az NKÖV őrségparancsnoka a fegyveres biztonsági őrség általános tevékenységét és együttműködési körét követően a különleges jogrend alatti működését is bemutatta, külön kitérve arra, hogy milyen esetekben és milyen módon rendelhető el megerősített szolgálat. Hota Péter, a Szépművészeti Múzeum biztonsági főosztályának vezetője a közelmúlt olyan sokkoló eseményeivel tette érzékletessé a téma fontosságát, mint a Notre Dame és a Brazil Nemzeti Múzeum leégése vagy a 2020-as horvátországi földrengés következtében megsérült kiállítások. Ezt követően a muzeológusokkal való szoros együttműködés fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az érintett múzeumi egységeknek együttesen kell felkészülniük a különböző katasztrófahelyzetekre és azokra külön eljárásrendeket kell kidolgozniuk ahhoz, hogy ilyen esetekben a műtárgyak a gyakorlatban is menekíthetők legyenek.
A második szekcióban Szupper Lajos, a Magyar Nemzeti Múzeum biztonsági referense előadását azzal kezdte, hogy milyen problémákkal szembesül egy olyan intézmény, amely Budapesten, országosan és világszerte is több tagintézményért felel. Ezt követően az élőerő mellett a mechanikai, elektronikai és egyéb védelem és azok egymáshoz való viszonyát vázolta fel, majd Hota Péterhez hasonlóan felhívta a figyelmet a muzeológusokkal való jó együttműködés kulcsszerepére. Horti Gábor, a Nemzeti Múzeum Kft. igazgatója a megfelelő csomagolás és műtárgyszállítás követelményeit ismertette, hangsúlyozva, hogy a műtárgyak védelme érdekében egy vészhelyzet és az abból következő hirtelen szállítás esetén is az ideális megoldásokra kell törekedni, hangsúlyozva, hogy a stratégiai gondolkodás és az időkeret ismerete kardinális szempont a tervezési folyamatban. A múzeumi szakemberek közös feladata, hogy erre felkészüljenek.
Az utolsó előadó Dr. Major Balázs, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézetének vezetője volt, aki olyan „kríziszónák” terepmunkáiba engedett betekintést, mint Szíria, Libanon vagy Iraki Kurdisztán, kiemelve a részletes leletfeldolgozás és tárgydokumentáció, valamint a helyi lakossággal való szoros együttműködés fontosságát – utóbbi ugyanis a megmenteni kívánt kulturális örökség saját közösségét és megtartó közegét jelenti, az itt élő, az adott krízishelyzet miatt sokszor szörnyű állapotok között élő emberek bevonása a projektbe munkalehetőséget kínál számukra, miközben az országokon átívelő tanulmányi programok és a helyi látogatóközpontok létrehozása a térség jövőjébe való befektetés. Előadása során elsősorban a Szíriában már évtizedek óta folytatott munkáját mutatta be, kitérve arra, hogy a nyugodt országból időközben folyamatos háborúk és válságok súlytotta övezetté vált területen hogyan lehetséges folytatni a munkát.
A konferencia utolsó részét egy kerekasztal-beszélgetés jelentette, amelyet Dr. Kovács Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar egyetemi docense vezetett. Résztvevői Dr. Sári Zsolt, az ICOM Magyarország elnöke, Dr. Vadász Vanda, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének kutatója, Dr. Hudák Krisztina, a Pécsi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének adjunktusa és Dr. Puskás Anna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem HHK Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének tanársegéde voltak.
A beszélgetés során olyan fontos témákat érintettek, mint az illegális műkincskereskedelem és az azt működtető hálózatok és azok változásai; az illegális műkincspiac működése, az ellopott műtárgyak és illegális ásatásokról előkerült régészeti leletek lappangási ideje; a kulturális örökség szisztematikus megsemmisítése és eltulajdonítása a fegyveres konfliktus során – azt sem kikerülve, hogy ebben sok esetben múzeumi szakemberek is részt vesznek; illetve mindezek jogi megközelíthetősége és az ezek elleni küzdelem módszerei és lehetőségei. Az izgalmas és gördülékeny beszélgetés a résztvevők felkészültsége és a téma szélessége miatt is bőven tartogatott még lehetőséget magában, amikor az idő keret miatt be kellett fejezni azt.
Makranczi Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum Innovációs és Képzési igazgatója zárszavában összegezte a nap hívószavait és konklúzióját. A folytatásban a fő cél a katonai, rendvédelmi és igazgatási szervek kulturális szférával való együttműködése, közös stratégia építése, közös fogalomrendszer megteremtése, valamint a nemzetközi kapcsolatépítés – erre buzdította a résztvevőket is.
A kulturális örökség védelme krízishelyzetekben konferencia egy párbeszéd kiindulópontját jelöli, amelynek témái egy sor további, megválaszolásra váró kérdést vetnek fel, mint például a digitális örökség védelme; de magában rejti a jövőbeni potenciális folytatás lehetőségét is, amelyre minden résztvevő meghívást kapott a konferencia moderátorától, Dr. Janza Frigyes ny. r. vezérőrnagytól. Mivel ebben valamennyi jelenlévő egyet is értett, így kijelenthető: folytatása következik!
A konferencia teljes anyaga rögzítve lett, amely hamarosan visszanézhető lesz a Magyar Nemzeti Múzeum YouTube-csatornáján.
