A konferencia harmadik napján középpontba kerültek a múzeumok katalizátorszerepével kapcsolatos kérdések, a fiatal szakemberek hangjának erősítése és a fenntarthatósági kezdeményezések. A délutáni közgyűlésen új vezetőséget választottak, és kiderült a 2028-as konferencia helyszíne is.
A cikksorozat napról napra számol be az ICOM 27. Általános Konferencia eseményeiről – folytatás következik. Az első két napról készült beszámolók itt és itt olvashatók!
ICOM-fiatalok
Ez alkalommal kíváncsiságból nem a plenáris előadásokon vettem részt, hanem egy úgynevezett networking programot választottam. A konferencia a főelőadások mellett mentorálási és kapcsolatépítési lehetőségeket is biztosított, és szerettem volna látni, hogyan valósulnak meg ezek a formák a gyakorlatban.
A program, amelyen részt vettem, a konferencia egyik altémájához, a fiatal szakemberek szerepéhez kapcsolódott. Az ICOM Németország égisze alatt mintegy négy éve jött létre egy fiatalokból álló csoport, Harriet Meyer kezdeményezésére. A cél az volt, hogy megkönnyítsék a pályakezdő múzeumi szakemberek számára az ICOM-hoz való csatlakozást, és rugalmasabb, könnyebben hozzáférhető teret teremtsenek számukra a szervezet hierarchikus keretei között. A networking szekciót ez a csoport szervezte; fő törekvésük pedig az volt, hogy közösen gondolkodjunk egy, az ICOM-on belül létrehozható globális fiatal szakmai közösség lehetőségén.
A program a délelőtt teljes időtartamát kitöltötte, és több egymásra épülő részből állt. Harriet Meyer bevezető előadását egy kerekasztal-beszélgetés követte, amelyben három fiatal múzeumi szakember – Abhirami Suresh, az Art Jameel ifjúsági programjainak koordinátora, Mariam Ali Al Salman a Sharjah Museums Authority képviseletében, valamint maga Harriet Meyer – osztotta meg tapasztalatait a fiatalok szerepéről saját intézményükben és a tágabb múzeumi ökoszisztémában. Mindannyian hangsúlyozták, hogy a fiatalok pozíciója és mozgástere folyamatosan változik; a fiatal energiát olyan erőforrásként írták le, amely képes befogadóbbá tenni a szervezeti tereket. A résztvevőket arra biztatták, hogy éljenek a megszólalás lehetőségével, és aktívan alakítsák a szakmai párbeszédet.
Ezután csoportokra bontották a hallgatóságot, ahol minden csoport arról beszélgetett, hogyan nézhetne ki és milyen szerepe lehetne egy globális ICOM-fiatalok csoportnak, és egyáltalán, szükség van-e rá. A csoport, ahová én kerültem, meglehetősen kritikai szemszögből közelítette meg a kérdést. Elsősorban azt vitattuk, hogy indokolt-e külön platformot létrehozni, hiszen a cél éppen a fiatalok bevonása lenne, nem pedig elkülönítése; egy önálló struktúra akár az elkülönülést is erősíthetné. Felmerült az is, hogy kit tekintünk „fiatalnak”: életkor vagy szakmai tapasztalat alapján érdemes-e meghúzni a határt. Abban azonban egyetértés volt köztünk, hogy több megszólalási lehetőségre és erősebb szakmai jelenlétre lenne szükségünk, és hogy értékes közösen gondolkodni azon, miként válhat a fiatal generáció „hangosabbá” ebben a hatalmas ICOM-rendszerben.
A csoportmunka után egy újabb kerekasztal-beszélgetés következett, ahol három fiatal szakember reflektált a csoportokban elhangzott gondolatokra. Összességében minden csoport egyetértett abban, hogy szükség lenne egy olyan platformra, amely képes felerősíteni a fiatalok hangját. Többen hangsúlyozták, hogy ennek a térnek inkluzívnak kell lennie, minimális bürokráciával, és figyelembe kell vennie a különböző időzónákból érkező tagok sajátosságait. A közös cél egy olyan közösség létrehozása lenne, ahol megoszthatjuk egymással történeteinket és elképzeléseinket, és ahol egyszerűbbé válik az ICOM folyamataihoz és rendszereihez való hozzáférés.
Következő lépésként egy online találkozót szerveznek, ahol tovább lehet gondolkodni és beszélgetni arról, milyen legyen ez a fiatalokat célzó csoport. Ha érdekel a következő megbeszélés, itt lehet jelentkezni.
Fenntarthatósági Díj
Az ICOM ezen a napon mutatta be a „Sustainable Development Practice in Museums” díj 5 finalistáit:
A díj olyan múzeumi kezdeményezéseket ismer el, amelyek példaértékű módon járulnak hozzá a fenntartható fejlődéshez. A 2023-ban alapított elismerés az első globális díj, amely kifejezetten az ICOM tagintézményeinek innovatív és társadalmilag felelős gyakorlatait értékeli. A pályázatokat az ENSZ 2030-as Fenntartható Fejlődési Céljainak „5P” keretrendszere – People (emberek), Planet (bolygó), Prosperity (jólét), Peace (béke) és Partnership (partnerség) – mentén vizsgálják.
Emma Nardi, az ICOM elnöke hangsúlyozta: a múzeumok ma már nem csupán a kulturális örökség őrzői, hanem aktív szereplői a társadalmi és környezeti változásoknak is. Az idei nyertes, aki a díjat a záró esemény ünnepélyes keretei között vehette át: a skót University of St. Andrews és a Barbados Múzeum és Történeti Társaság projektje.
Általános Közgyűlés – 2025
Az ICOM éves közgyűlésén Emma Nardi elnök megtartotta leköszönő beszédét, majd bemutatták a 2024-es költségvetési jelentést és a módosítási javaslatokat, amelyeket döntő többséggel elfogadtak. Ezt követően kihirdették az új vezetői testület tagjait:
Elnök: Antonio Rodríguez (USA)
Alelnökök: Nasir Al Darmaki (Egyesült Arab Emírségek), Tayeebeh Golnaz Golsabahi (Irán)
Pénzügyi vezető: Goranka Horjan (Horvátország)
Rendes tagok: Muthoni Thang’wa (Kenya), Joana Sousa Monteiro (Portugália), Yuji Kurihara (Japán), Marília Bonas (Brazília), Kaja Sirok (Szlovénia), Steph Scholten (Egyesült Királyság), Feng Zhao (Kína), Jody Steiger (Costa Rica), Deborah Tout Smith (Ausztrália), Catherine C. Cole (Kanada), Ech-Cherki Dahmali (Marokkó)
A Tanácsadó estület elnöke: Yvonne Ploum (Hollandia)
A Tanácsadó Testület alelnöke: Eunice Báez Sánchez (Costa Rica)
Ezzel a szakmai esemény nyilvános része véget ért, következő napokon már a bizottságok külön ülésein vehetnek részt a tagok. A napot pedig a hagyományos zászlóátadási fogadással zárták, ahol a 2028-as Általános Konferencia helyszíne, Rotterdam vehette át a lobogót.
Bazsó Borka az ICOM Magyarország támogatásával tudósít a nemzetközi múzeumi világ legfontosabb szakmai eseményéről.
