Az ICOM Dubai 2025 hivatalos megnyitója előtt, az ICOM 27. Általános Konferenciája részeként szervezték meg hétfőn (november 10.) a Louvre Abu Dhabi-ban „A múzeum újragondolása: hogyan néznek ki a 21. század második negyedének hajnalán született múzeumok?” címmel tartott szimpóziumot az ICOM Europe, az ICOFOM, az ICOM Franciaország és a France Muséums együttműködésében. Az eseményen az ICOM Magyarország elnöke, Sári Zsolt is előadást tartott.
A szakmai nap célja volt, hogy időszerű reflexiót kínáljon arról, hogyan definiálják újra a múzeumok szerepüket egy olyan korszakban, amelyet a gyors társadalmi változások, a technológiai fejlődés és a környezeti sürgetés jellemez. A konferenciát Manuel Rabaté (a Louvre Abu Dhabi igazgatója), Giuliana Ericani (az ICOM Europe elnöke), Émilie Girard (az ICOM France elnöke), Karen Brown (az ICOFOM elnöke), Nasir Aldarmaki (az ICOM UAE elnöke) és Hervé Barbaret (a France Muséums főigazgatója) megnyitó beszéde indította el. A beszédek középpontjában a 21. századi múzeumalkotás újragondolása állt.
Az előadók egyetértettek abban, hogy a múzeumok ma már nem statikus intézmények, hanem dinamikus közösségi terek: a párbeszéd, a közös alkotás és a fenntarthatóság platformjai. A szimpózium fókuszában annak vizsgálata állt, hogy az új múzeumok hogyan integrálják működésükbe a részvételi modelleket, a digitális innovációt és az etikai reflexiót.
Manal Ataya részletesen bemutatta, hogyan fejlődött az Egyesült Arab Emírségek múzeumi környezete az elmúlt négy évtizedben. Előadásában hangsúlyozta, hogy Egyesült Arab Emírségek ambiciózus kulturális projektjei nem csupán a „világszínvonalú” intézmények létrehozásáról szólnak, hanem arról is, hogy ezek a terek a helyi közösségek igényeit és narratíváit szolgálják. Stéphanie Rosenthal a Guggenheim Abu Dhabi koncepcióját ismertette, megrajzolva egy modern és kortárs művészeti múzeum jövőképét, amely Nyugat-Ázsiát a globális művészettörténet létfontosságú központjaként pozicionálja.
A galériák és kiállítótermek falain túl számos mai új múzeum arra törekszik, hogy valós társadalmi változásokat indítson el. Ez a törekvés különösen erősen jelenik meg Eduardo Santana Castellon, a mexikói Guadalajara Museo de Ciencias Ambientales Centro Cultural Universitario igazgatójának munkájában. Santana előadásában a múzeumok társadalmi és környezeti kérdések kezelésében betöltött kritikus szerepét hangsúlyozta, valamint azt, hogy ezek az intézmények miként szolgálhatnak a párbeszéd és a cselekvés tereiként. A múzeum küldetése – a természetvédelem ösztönzése és a társadalmi átalakulás katalizálása – arra hívja fel a figyelmet, hogy a múzeumoknak nem csupán tükrözniük kell a körülöttük lévő világot, hanem aktívan alakítaniuk is azt.
Jean-Paul Koudougou, az ICOM Africa elnöke arról beszélt, hogy az afrikai múzeumok fejlődésében egyre hangsúlyosabb az építészeti örökség és a kortárs formatervezés ötvözése. Ezek a terek a fenntartható fejlődés katalizátoraként kívánnak működni, olyan kulturális alapokat biztosítva, amelyek tükrözik a kontinens sokszínűségét és történelmét.
A szimpózium másik izgalmas témája az volt, hogyan alakítják át az új technológiák a múzeumi gyakorlatokat. A digitális gyűjteményektől és virtuális kiállításoktól az interaktív installációkon át a mesterséges intelligencia által vezérelt látogatói élményekig a technológia kulcsszerepet játszik a múzeumi élmény újraformálásában.
Az ICOM Európa felkérésére tartott előadást Sári Zsolt, az ICOM Magyarország elnöke is, aki előadásában a Néprajzi Múzeum új épületlét és állandó kiállítását, valamint a Skanzen Erdély épületegyüttesét mutatta be, azt is vizsgálva, hogy az új múzeumi modellek hogyan reagálnak a fenntarthatóság és a sokszínűség iránti változó igényekre. A modern építészettől a látogatókat történetmesélésbe bevonó interaktív kiállításokig ezek az intézmények a határok feszegetésére törekednek, miközben olyan inkluzív muzeológiai gyakorlatokat alkalmaznak, amelyek célja a kulturális örökséggel való interakciók sokféleségének megjelenítése.
A szakmai tanácskozást egy kerekasztal beszélgetés zárta, amelyet Marion Bérengère Bertin, az ICOFOM alelnöke moderált, és amelyben Guilhem André (Louvre Abu Dhabi), Bruno Brulon Soares és Karen Brown (St Andrews Egyetem), Hervé Barbaret (France Muséums), Darko Babic (Zágrábi Egyetem) és Carly Degbelo (Benin) vett részt.
Kerekasztal-beszélgetésük a muzeológia ismeretelméleti és etikai fejlődését járta körül: miként valósulnak meg a gyakorlatban az ICOM újrafogalmazott alapelvei – a részvétel, a fenntarthatóság és a befogadás? A párbeszéd hangsúlyozta, hogy a muzeológia már nem csupán tárgyak tanulmányozása, hanem a kapcsolatok – közösségek, környezetek és narratívák – feltárása is, kiemelve a múzeumok híd-szerepét a gyűjteményi tudás és a közösségek között.
