AZ ÉV MÚZEUMA 2023 díjat június 5-én adják át a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, Budapesten. Az elismerést a Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület évente ítéli egy-egy kiemelkedő teljesítményt felmutató intézménynek. Idén két kategóriában 10 jelölt verseng: öten a Kis Múzeumok, öten pedig a Nagy Múzeumok ütközetében mérettetik meg magukat. A díjkiosztó ünnepség előtti pár hétben ismerjük meg őket részletesebben az alábbi cikksorozatban és szurkoljunk nekik együtt.
Következzen most a Nagy Múzeumok kategóriájából a Magyar Mezőgazdasági Múzeum!
A Magyar Mezőgazdasági Múzeumot 1896. június 20-án alapította Darányi Ignác földművelésügyi miniszter. Maradandó épületet 1907-ben kapott Budapesten, a városligeti Vajdahunyadvárban.
Már az indulásakor is pazar gyűjteménnyel bíró múzeum alapításától kezdve törekedett a műtárgyak, történeti értékű iratanyagok és fényképek gyűjtésére. A több, mint 125 év alatt olyan történetileg jelentős gyűjtemények jöttek létre, amelyek egyedülállóak, és a magyar kulturális örökség fontos részét képezik.
A múzeum a magyarországi (Kárpát-medencei) agrártörténeti kutatásoknak egyik fontos, sőt egyes területeken meghatározó intézménye. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum múltban gyökerező és mában élő intézmény, amely a magyarság kulturális örökségét képező agrártársadalom- és agrárgazdaság-történeti emlékeit őrzi és mutatja be a Kárpát-medencei településterületen.
Ma talán a korábbiaknál is fontosabb feladatot tölt be: a felduzzadt városi népesség többsége eltávolodott a mezőgazdasági termeléstől, a falu világától. Mindeközben egyre nagyobb hangsúly helyeződik az emberek mindennapi életében az egészséges táplálkozásra, az élelmiszerbiztonságra és a környezettudatos életmódra. A városligeti Vajdahunyadvár sajátos feladatú, a falusi és a városi emberek számára is kiemelten fontos létesítmény, Budapest és Magyarország egyik jelképe.
Papp Tibor: Vajdahunyadvár légifelvétele
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Állatcsontgyűjteménye
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum egy egyedülálló, nemzetközi hírű és szintű zoológiai gyűjteménnyel rendelkezik. Sokan Matolcsi-féle gyűjteményként ismerik ezt a különleges értékeket magában hordozó, a hungarikumokhoz is kötődő ritka gyűjteményt. A gyűjtemény különlegessége és értéke abban rejlik, hogy kiváló és ritka összehasonlító anyagot ad a Magyarország területén élt háziállatfajokból és a 20. században elterjedt különböző fajtákból.
A gyűjtemény első műtárgyai az 1896. évi millenniumi kiállításokhoz kapcsolódnak, de a szisztémás gyűjtéseket Matolcsi János múzeumigazgató kezdte el 1957-ben, és megalapozta ezt az egyedülálló gyűjteményt. A széleskörű gyűjtés eredményeként a csonttárban megtalálhatók olyan unikális csontok, csontvázak, mint Kincsem, a csodaló, a híres versenyló vagy Imperiál, Csengős, a 32 évet élt szürkemarha tehén, a vonalalapító szürkemarha bikák vázai.
Világviszonylatban is egyedülálló gyűjteménnyel rendelkeznek a hungarikumok közé tartozó magyar szürke szarvasmarha és a hortobágyi racka koponyáiból, illetve csontvázaiból, melyek nagy száma és a ritka példányok megőrzése változatos és széleskörű kutatásokat tesz lehetővé. A gyűjteményi anyag és az őrzött adatok a magyar állattenyésztési és fajtatörténeti kutatások alapjait biztosítják. Ez a több, mint 125 év alatt összegyűjtött csontanyag egy nagyon szép és széles skálájú összehasonlító gyűjteményt eredményez, melyre joggal büszke az intézmény.
Papp Tibor: Kincsem csontváza
Miért lenne érdemes a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Az Év Múzeuma 2023 címre?
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum nemcsak a hagyományok őrzője a Vajdahunyadvárban, hanem négy filiáléjában is izgalmas, interaktív, megújuló kiállításokat, programokat szervez, annak érdekében, hogy minél többen ismerhessék meg a magyar mezőgazdaság múltját, értékeit.
Az intézmény új koncepciója, hogy időszaki kiállításait együttműködésben valósítsa meg, és egyúttal az agrárium, a muzeológia határait kitágítva új látogatói kört szólítson meg. Így született meg többek között a Lóközelben vagy a Vadászat és vadászfegyverek Magyarországon reprezentatív időszaki kiállítás, vagy a Homoródi gyermekkórus fellépése és a kapcsolódó Megörökített székelység című időszaki tárlat. Sikeres kezdeményezés a kortárs magyar képzőművészet bemutatkozása, a Vajdahunyad Kortárs című időszaki kiállítássorozat, ezzel új platformot nyitva a kultúra és a művészet iránt érdeklődő nagyközönség számára is.
Az Intézmény a raktározási helyhiány, és az ésszerű munkaszervezés vezérelte új koncepció megvalósítását kezdte el 2015-ben. Gyűjteményeit racionalizálta, új gyűjteménytárakat hozott létre, szakszerű csomagoló anyagokat és tárolószekrényeket szerzett be. Ennek a gyűjteményfejlesztésnek az eredményei 2021-2023-ra csúcsosodtak ki, és mára minden jelentős gyűjteményének megfelelő tárolási körülményeket tud biztosítani.
A Mezőgazdasági Múzeum székhelyének és filiáléinak infrastrukturális állapota komoly fejlesztést igényel. A székhely épületének mintegy 2500 m2-nyi kiállítóterét újították fel, elvégezték a Blaskovich Múzeum főépületének rekonstrukcióját, valamint létrehozták a Georgikon Majormúzeum épületrészének felújításával a közösségi programoknak otthont adó Festetics Közösségi Teret.
Az intézmény kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a sajátos nevelési igényű közösségek számára segítse a múzeumi tartalmak elérését, megkönnyítse azok feldolgozását, így az Autizmusbarát múzeum keretében új foglalkozásokkal bővült kínálatuk. A természet- és környezetvédelemre, a környezettudatos viselkedésre és az egészséges életmódra nevelés érdekében működtették a Zöld Óvoda és a Bisel programokat és szerveztek tárlatot, eseményt, pl. a Változó világunk kihívásai című programot. Intézményük tevékenységének folyamatos megújításával elérte, hogy látogatottsága megközelíti a pandémia előtti évekét, így bevételeiből önerőből tudja finanszírozni programjait, kiállításait.
A magyar mezőgazdaság történetének és fejlődésének bemutatásán kívül a múzeum színes programokat, foglalkozásokat kínál, illetve a különféle táborok alatt mindenki alaposabban megismerkedhet a gazdálkodás egy-egy aspektusával.
