Az év múzeuma 2021 díj esélyese: a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeuma

AÉM 2021

Sóki Diána
2021-06-18 17:00

2021. június 26-án, a Múzeumok Éjszakáján adják át Az év múzeuma díjat. Az évente meghirdetett díjat idén is két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Ludwig Múzeumban rendezendő díjátadó különösen izgalmasnak ígérkezik azért is, hisz az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.

Most ismerjük meg közelebbről a „nagy múzeumok” kategóriából a Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeumát!

 

 

A múzeum Középkori Régészeti Gyűjteménye

 

A BTM Középkori Régészeti Gyűjteménye a 20. század elejétől kezdve gyarapszik, kezdetben a Középkori Kőtárral együtt. Az első darabok építkezések, földmunkák során előkerült szórvány kerámia- és fémleletek voltak. Komolyabb gyűjtés az 1930-as években kezdődött, ekkor indultak Garády Sándor szisztematikus, sok leletanyagot szolgáltató városi ásatásai. A gyarapodásnak újabb lendületet adott a Budavári Palota feltárása, amely során a királyi udvar emlékeivel gazdagodott a gyűjtemény. Ekkor kerültek a Vármúzeumba az előzőleg is a Fővárosi Múzeum gyűjteményét képező, a 20. század elején a műkereskedelemből vásárolt, középkori eredetű műtárgyak is. 

 

Fotó: Ezüst kincslelet persellyel a Budai Irgalmasrendi Kórház ásatásáról, 15-16. század

Keppel Ákos/BTM

 

 

A főváros folyamatos átalakítása, az üres területek beépítése a régészeknek is folyamatosan munkát ad. Míg korábban a középkori város központjában és a királyi palotában feltárt leletanyag dominált, mára a gyűjtemény jelentős részét képezik azok a tárgyi emlékek, amelyek a középkori külvárosokból és az agglomerációhoz tartozó falvakból kerülnek elő. 

 

A gyűjtőkör a 10–18. század időszakára terjed ki, és az építészeti emlékeken kívül minden tárgyi leletanyag beletartozik: a kerámiából, fémből, üvegből, fából, csontból készült használati tárgyak, a textil és bőr alapanyagú viseleti tárgyak, a fegyverek, valamint a numizmatikai gyűjteménye rész is. 

 

Fotó: Mátyás király palotájából származó, majolika csempékből álló padlórészlet, 15. század
Tihanyi Bence/BTM

 

A gyűjtemény egyik kimagasló értéket képviselő tárgy-típusa a kályhacsempe, amelyből a 15. század elejétől a 18. század közepéig nagyon sok típus megtalálható nálunk. Ez a gyűjteményrész mind mennyiségét, mind minőségét tekintve Európa egyik leggazdagabb emlékanyaga. 

 

A folyamatosan gyarapodó Középkori Régészeti Gyűjteményben mára már több mint 300 000 tárgy található.

 

Fotó: A Dunából előkerült bronz aquamanile, 12. század második fele-13. század első fele

Tihanyi Bence/BTM

 

 

Az intézmény szemléletmódja és céljai

 

A BTM 2019-ben kinevezett főigazgatója, Népessy Noémi pályázatának egyik alappillére a  „szolgáltató múzeum szemlélet megvalósítása az intézményben, amelynek egyik lépéseként 2019 őszén megújult a BTM Vármúzeum honlapja, és egy informatív, modern, felhasználóbarát, oldal jött létre. 

 

2020 februárjában megalakult és további munkatársakkal bővült a Marketing és kommunikáció csoport, kitüntetett szerepet kapott az online kommunikáció. Erre a folyamatra erősített rá a járványhelyzet miatt előállt szituáció, hiszen a múzeumi élmény kizárólag az online térben valósulhatott meg. A kommunikációs munkatársak magas színvonalú, formailag és mondanivalójában változatos tartalmakat hozott/hoz létre szoros együttműködésben a tudományos területen dolgozó kollégákkal.

 

Fotó: A középkori eredetű Albrecht-pince a középkori palota vízellátását bemutató kiállítással

Kádár Dávid/BTM

 

 

A két, látogatók iránt elkötelezett csapat közös munkájának eredménye a 2020-as év során megvalósult, kivitelezésében és témájában is unikális időszaki kiállítások: a Lovasíjászok Budapest múltjából – A szkítáktól az oszmánokig és a Középpontban a középkor 5.0. című kiállítások. Utóbbinak a Thinglink nevű platformon elkészítették a teljes virtuális változatát, amelynek már több mint 6000 látogatója volt. az elkészült virtuális tartalmat az iskolák is folyamatosan használják az online oktatásban. A kiállításhoz kapcsolódó képregénypályázatunkra közel 50 pályamunka érkezett, ezeket terveink szerint kiállítjuk majd, jelenleg közönségszavazás folyik a Facebookon a pályamunkákról.

 

A tájékoztatás és oktatás mellett fontos szempont az intézmény számára a szórakoztatás is: érdekes, tematikus, a járványhelyzet adta kérdésekre is reagáló sorozatokat készítettek, melyekhez gyakran hozzászóltak az olvasók is, ezáltal egy aktív párbeszéd valósulhatott meg, amit a múzeum Facebook oldalán is nyomon követtek az elemző munkatársak, s ezt is figyelembe véve igyekeztek figyelni a célcsoportok szerinti tartalomgyártásra

 

A múzeum tudatos marketing- és kommunikációs tevékenységet folytat. Ennek értelmében a célcsoportok szerinti tartalomgyártás mellett figyeljük, elemezzük és mérjük ezek sikerességét, eredményeit felhasználjuk további tartalmaink összeállításakor. Facebook-oldalunk teljesítménymutatói szerint követőink száma közel megháromszorozódott, az oldal elérése több mint hatszorosa lett az előző évinek.

 

Az intézmény szeretné interaktív tartalmakkal, tudatos jelenléttel, aktivitásra sarkalló felhívásokkal továbbra is megragadni a látogatók figyelmét.

 

Az év múzeuma, gyűjtemény, muzeológia, múzeumtörténet, Pulszky Társaság - 30 év
2021-06-11 17:00
Az év múzeuma, irodalom, képzőművészet, #muzeumozzaszobadbol, múzeumpedagógia, Pulszky Társaság - 30 év
2021-06-09 17:00
Az év múzeuma, helytörténet, kiállítás, múzeumpedagógia, néprajz, Pulszky Társaság - 30 év
2021-06-04 17:00