A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket. Szurkoljunk Az év múzeuma kategóriában a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteménynek!
A múzeumról
A Helytörténeti Gyűjtemény 1980-ban helyi kezdeményezésre jött létre, hogy a helyi közösségek történetét mesélje el. Az évek során mintegy nyolcvan családtól érkeztek felajánlások. 1987-ben a gyűjtemény múzeumi engedélyt kapott és beköltözhetett az egykori Wéber-házba. 1992-ben kezdték meg a néprajzi tárgyak leltárazását, időszaki kiállítást rendeztek és a kutatási eredmények publikálását is megkezdték.
A 2004-től a helytörténeti gyűjtemény fenntartója Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzat lett, tulajdonosa pedig Budaörs Város Önkormányzata. 2006-tól a múzeumnak állandó történésze a következő évtől pedig néprajzos muzeológusa van. 2008-óta a Magyarországi Német Tájházak Információs Központjának is otthont ad. A személyi állomány bővülésével a tudományos és szakmai munka még szélesebb körűvé válhatott, valamint rendezvények sokaságát bonyolította le a múzeum.
Az intézmény egyre több olyan feladatot vállalhatott, amely már nem csak a helyi lakosságot érintette, így fontossá vált, hogy egy országosan ismert, a hazai németség egészéért fellépő személyiség legyen a múzeum névadója. A választás Bleyer Jakabra esett, akinek nevét 2009. január 18-án vette fel az intézmény.
Fotó: a múzeum épülete Budaörsön
2011-től a korábbi rendezvények tovább folytatódtak, a szervezők pedig fontosnak tartották, hogy fiatalokat is elérjenek Ennek érdekében indítottak egy szabadegyetemi előadássorozatot, emellett több pályázatot is hirdettek számukra.
A múzeumnak helyetedó műemlék épület 2016-ra megérett a felújításra. A munkálatok 2018. április 24-én fejeződtek be. A múzeumépület felújítása során a lakóházzal egybeépült présházat újra összekötöttük az épülettel, ezáltal bővült a kiállítóterek száma, amely újfajta kiállítások létrehozását tette lehetővé.
A múzeum kiállítása
Az állandó kiállítás négy teremben foglal helyet, fogadószobáját az egykori kamrában alakították ki a szervezők. A falakon körbefutó csíkokon főleg a 20. század első felében készült budaörsi képeslapok láthatók tematikus elhelyezésben.
A ház központi bejárata eredetileg a konyhába vezetett. Innen nyílt balra a tisztaszoba, jobbra pedig a lakószoba. A konyhát a mestergerenda osztotta ketté. Ezen kap helyet a konyha dísze, a tálas, amelyen a virágmintás, festett díszcsészéket és tányérokat tartották.
A belső részen a sarokpad asztallal, a tűzhely és a stelázsi látható a legfontosabb edényekkel. A konyhában eredetileg kemence volt, amelynek füstjét a szabadkémény vezette el. A kemencét később elbontották, a helyén ma csikósparhelt áll. A konyha baloldali falánál tálalószekrény, rajta étkészlet, valamint néhány fontosabb dísztárgy látható.
A konyha első részének fontos eleme volt a tisztálkodást szolgáló sarok. A bejárati ajtótól jobbra vizespad áll, rajta zománcos vödrök. Itt találhatók a mosakodás kellékei is: zománcos lavór, a házilag főzött szappan és a hímzett törölköző.
Fotó: egykori budaörsi viselet
A tisztaszoba jól reprezentálja a 20. század második harmadára jellemző lakberendezési stílust és életmódot. A bejárati ajtóval szemben, a két ablak közt látható a sublót az 1913-ban készített sublótterítővel. A tetején elhelyezett tárgyak elsősorban az itt élő németek mély vallásos érzületéről árulkodnak.
A fal mellett látható a két vetett ágy, a bejárati ajtó két oldalán egy-egy ruhásszekrény áll, ezekben az egykori budaörsi viselet darabjai csodálhatók meg.
Állandó kiállításunk utolsó termében tablók segítségével mutatjuk be Budaörs történetét, népi kultúráját.
