A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.
Szurkoljunk a „nagy múzeumok” kategóriában a Herman Ottó Múzeumnak!
A miskolci Herman Ottó Múzeum 1899-ben született, “lánykori nevén” Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Mai nevét a sokoldalú tudósról Herman Ottóról kapta 1953-ban. A múzeum 2013 óta Miskolc város fenntartásában, a Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeummal közös intézményként működik.
A tudományok és a művészetek kincsesháza
Az emlékek, amelyek a múzeumban nem polcokon porosodó, elfelejtett tárgyak illúziói csupán, hanem 121 év szellemi örökségének gazdagságát tükröző, mindenki által újra és újra átélhető pillanatok, betekintő képet jelenítenek meg a Miskolcra látogatóknak és tükröt mutatnak a helyi közösségnek.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye emlékeit a régészet, a néprajz, a történettudomány, a természettudományok, a képzőművészet, a fotográfia, az irodalomtörténet és a színháztörténet területéről egyaránt őrzik gyűjteményeiben.
Műkincsek
Kiemelkedő műkincsek láthatók itt, többek között olyanok mint a bükkábrányi ősfák, a Kárpát-medence leggazdagabb ásványgyűjteménye, a karosi honfoglalás kori vezéri sírok leletanyaga, a matyó népművészet fontos darabjai, vagy itt látható például Csontváry Öreg halász című festménye is.
CSONTVÁRY KOSZTKA Tivadar (1853–1919): Öreg halász, 1902 körül (olaj, vászon, 59,5x45 cm. Leltári szám: P.77.66. Fotó: Mészáros Viktória)
Csontváry Kosztka Tivadar: Öreg halász című olajfestményt rendkívüli érdeklődés övezi. A festmény dr. Petró Sándor műgyűjtő halálát követően, 1977-ben került a miskolci múzeum gondozásába, s azóta folyamatosan kiállításokon látható. Sűrű vendégszereplései miatt az intézmény „utazó nagykövetének” nevezhetjük. Az ország szinte valamennyi nagyvárosában bemutatták már, külföldön pedig olyan metropoliszokban állították ki, mint London, Miami, San Diego, Stockholm, Rotterdam.
A festmény Csontváry életművének kiemelkedő darabja, azon kevés alkotások egyike, melyen az emberábrázolás dominál. A főművekhez képest ugyan kisebb méretű, de témáját és belső dimenzióját tekintve is a nagyszabású motívumokkal – a híres cédrusokkal, vagy Baalbek romjaival – vetekszik. Csontváry önarcképéhez (1896 után, MNG) és a Marokkói tanítóhoz (1908, MNG) hasonlóan képünkön is a félalakban ábrázolt ember kerül a középpontba, aki mögött a nápolyi öböl és a távolban húzódó Vezúv csupán a helyszínt jelzi. Az Öreg halász rejtélyes kép, amely szinte szuggerálja, hogy megfejtsék. Ki lehet ez az összetett személyiség? Csupán egy hétköznapi alak, vagy szimbolikus jelentéssel bíró, önmagán túlmutató figura? A festmény értelmezésére nemcsak a szakmabeliek, de a laikusok részéről is érdekes megoldások születtek.
A mű állapota az idők folyamán erősen leromlott. Restauráltatására 2017-ben a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával és a lakosság (cégek és magánszemélyek) támogatásával kerülhetett sor.
A bükkábrányi mocsárciprusok a Pannon-tenger Múzeumban. (Glyptostrobus europaeus,
Európai vízifenyő, miocén. Lelőhely: Bükkábrány, 2007. Leltári szám: FTT 2012.1-4. Fotó: Baranczó Benedek)
Aranyozott ezüstveretes szablyák a karosi honfoglalás kori temetőkből, 9–10. század.
(Lelőhely: Karos, 1986–1990. Leltári szám: 94.46.5., 94.82.5. Fotó: Baranczó Benedek)
Elnyert díjak
1999-ben az Év Múzeuma lett, Miskolc város önkormányzata Pro Urbe díjjal jutalmazta. 2017-ben és 2019-ben a Magyar Marketing Szövetség - Országos Városmarketing Gyémánt díját nyerte el, 2017-ben hazánkban elsőként részt vett és közönségszavazással megnyerte a Museum Dance Off nemzetközi versenyét.
Hermann Ottó Múzeum, ahol az érték köti össze a látogatót a múzeum dolgozóival
Évente a több tízezer látogató között több ezer diák talál hasznos elfoglaltságot egy-egy múzeumi órán és találnak látványosságot a 2,5 millió itt őrzött műtárgy között. Megnyitásának évében az új dinós kiállítás rekordszámú, 27 ezer látogatót fogadott.
Rendszeresen vendégül látják az önkéntes szépkorúak aktív csoportját és fogadják az iskolai közösségi szolgálatra érkező fiatalokat, akiknek 2014-ben, mint legjobb fogadóintézmény nyújthattak szolgálati helyet.
Az Öreg halász felújítása társadalmi összefogásra buzdította a közönséget és ahogy ugyanezen közönség tagjai, vállalkozók, képviselők a múzeum felhívására diákbérlethez juttatták a város és az agglomeráció diákságát, hogy a restaurált Csontváry képet minél többen megtekinthessék.
Az év egy napján a Képtári karácsony alkalmával - mely a múzeum által szervezett Cipősdoboz akció -, csúcspontjaként hol szűkös körülmények között élő családokat, hol tanodás gyerekeket, hol fedél nélkül élőket ajándékoz meg, nem csak egy-egy dobozba zárt meglepetéssel, de egy feledhetetlen múzeumi nappal is.
„Az érték összeköt, bennünket egymással”, és a Herman Ottó Múzeum dolgozói vallják, hogy: munkájuk során az a legfontosabb feladatuk, hogy a szövetség látogató és múzeum között mindig újabb és újabb tartalommal gazdagodjon, mert a múzeum nem pusztán fal, raktár, műtárgy és kiállítótér, hanem HELY, ahol a MI és a TI együtt lehetnek többek, mert van egy közös ügy, ami összeköt.
