A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.
Szurkoljunk a „kis múzeumok” kategóriában a Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumának!
A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeuma 130 éve gyűjti, értékeli tanulmányozza és hasznosítja- mind tudományos, mind pedig ismeretterjesztő szinten- Budapest római kor régészeti örökségét. Az intézmény története a 19. század végére nyúlik vissza. Ekkor kezdődött el a római provincia székhely, Aquincum polgárvárosának módszeres feltárása. Az ásatások helyszínén 1894-ben nyílt meg az Aquincumi Múzeum, mely napjainkban a Budapesti Történeti Múzeum tagintézményekét működik. Az 1880-as indulást követően felszínre hozták az aquincumi polgárváros központját és amfiteátrumát majd a mai múzeumi területét övező részek feltárása következett. A terület hamar Budapest egyik vonzó látványossága lett. A két világháború közötti időszakban a régészeti kutatások már a főváros teljes területére kiterjedtek, melynek nyomán számos új lelőhely vált ismertté. Ezen a linken térképen böngészhetőek a lelőhelyek.
A második világháború utáni helyreállítási és újjáépítési munkálatai után 1949 és 1951 között tárták fel a Hajógyári-szigeten a római kori Helytartói palota főépületét. Sorra megújultak a római emlékeket bemutató kismúzeumok. (Táborvárosi Múzeum, 1954; Hercules villa, 1967)
1968 és 1973 között tartott a nemzetközileg is elismert romkonzerválási program. A múzeumi rangját 1988-ban nyerte vissza az intézmény. Az Aquincumi Múzeum azóta is folyamatosan fejlődik és bővül. 2000-ben a Restaurátor Műhely kiépítését követően megnyílhatott a korszerű régészeti raktár és irodaépület. A múzeumi célra átalakított ELMŰ épületben 2008 óta lehetőség nyílt az aquincumi orgona és a helytartói palota emlékeinek méltó bemutatására, valamint a raktárban őrzött anyagok jelentős része is láthatóvá vált.
Az Aquincumi Múzeum állandó kiállításából
Egymást követő régészgenerációk gondos munkája nyomán olyan vezérleletek kerültek be a múzeumba, mint a világhíres aquincumi víziorgona, Hercules és Deianeira mítoszát ábrázoló mozaikpadló, vagy egy fára festett múmiaportré.
Az Aquincumi Múzeum legjelentősebb tárgya a világ legrégebbi orgonája. A maradványai 1931-ben a mai múzeumépület alapozási munkálatai során egy ókori középület romjai közül kerültek elő. Az orgona történetét bemutató állandó kiállítás a lelőhely felett látható, az eredeti darabokat egy páncélszekrény őrzi. Egyedisége abban rejlik, hogy a teljes hangszer csak itt, Budapesten maradt fenn. Töredékek kerültek elő a svájci Avenchesból és a görögországi Diónból. Nemcsak önmagában bír a maradvány zenetörténeti jelentőséggel, de a sípok mellett talált ajándékozási tábla és a lelő körülmények az orgona használatáról és keltezéséről is pontosan informálnak. A különleges lelettel előkerülése óta foglalkoznak a múzeum munkatársai. Korábban elsősorban a hangszer rekonstrukciója és a fúvómű kérdése foglalkoztatta a szakembereket, az utóbbi időben a hazai és nemzetközi kutató bevonásával az orgona hangjának minél jobb megismerése és az orgona megszólaltatásának tere, alkalma áll a tudományos érdeklődés középpontjában.
Az Aquincumi Múzeum fő küldetése nem csak a megőrzés és a bemutatás, hiszen a Budapesti Történeti Múzeum tagjaként aktívan folytatnak régészeti kutatásokat, melynek célja a Főváros római kori városelődjének minél alaposabb és jobb megismerése és megismertetése a látogatóközönséggel. A szakmai erőssége, hogy országosan a legszéleskörűbben foglalkoznak a római kor régészeti kutatásaival. A legkülönbözőbb területekre specializálódott régész kutatja az év szinte minden hónapjában a római város egyes részeit, topográfiai egységek szerint. Bár a gyűjteménygyarapítási alkalmaik leginkább építési beruházásokhoz kapcsolódnak mégis igyekeznek ezeket az alkalmakat is tudományosan legjobban kihasználni és hasznosítani.
A legnagyobb római kori régészeti gyűjteménnyel rendelkező múzeum. A munkatársak jó kapcsolatának köszönhetően a látogatók első kézből értesülhetnek az új kutatási eredményekről. Legyen szó az állandó kiállításról és a szép számú időszaki kiállításokról, múzeumi rendezvényekről vagy múzeumi órákról. Naprakész és hiteles tudás átadás jön létre a látogatók felé. Igazodva az élmény alapú átadásra köszönhetően az elmúlt évek újabb és újabb fejlesztéseinek. A 2012-ben létrehozott Pannonia Provincia Program keretében 16 új turisztikai attrakcióelemmel bővült a terület. 2019-2021 között pedig az intézmény főbejáratának és a Szentendrei úti kerítésfrontjának rekonstrukciója kezdődik el, új állandó kiállítással készülnek és az óbudai római emlékek megismertetésére korszerű fejlesztések készülnek.
