A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.
Szurkoljunk a „nagy múzeumok” kategóriában a Szépművészeti Múzeumnak!
A Szépművészeti Múzeum 2020-ra nemzetközi szinten is jegyzett múzeummá vált. A fejlesztések célja kettős: a látogatói élmény maximalizálása és a gyűjtemények hozzáférhetővé tétele, amely több területen (épület és múzeum komplex megújulása, műtárgyvédelem és gyűjteménymenedzsment, múzeumi tartalmak közzététele, ismeretátadás) alapozza meg az Év Múzeuma 2020 cím elnyerését.
Az 1906. december 1-jén I. Ferenc József által felavatott Szépművészeti Múzeum Budapest világörökségi helyszíneihez tartozik. A múzeumra a sokrétűség és a történeti folyamatosság jellemző. Gyűjteményei európai és a magyar képzőművészet minden korszakába bepillantást engednek, olyan híres művészek alkotásain keresztül, mint Raffaello, Leonardo, Dürer, Rembrandt, Goya vagy Monet.
A megújulás fontossága
A múzeum, történetének legnagyobb léptékű rekonstrukcióját követően, 2018 végén újra megnyitott. A Román szárny és a mélyföldszinti terek 2018 októberében nyíltak meg (egyiptomi és antik tárlat, Régi Képtár Dózsa György úti szárnya, Régi Szobor Gyűjtemény, Régi Magyar Gyűjtemény 1600-1800 közötti válogatása), majd 2020 végétől a Régi Képtár állatkerti szárnya és a Régi Magyar Gyűjtemény barokk kiállítása kerül átadásra.
A rekonstrukció eredményeként megújult a Román csarnok. A román kori bazilikát idéző teret - mely az épület tervezői, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp elképzelései alapján kialakított enteriőr - hatalmas oszlopok és pillérek tagolják. Olyan nagyméretű gipszmásolatokat tudtak bemutatni, mint a freibergi dóm ma is látható Aranykapuja. A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének eddigi legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében zajlott, melyben mintegy hetven restaurátor vett részt.
A magyar és nemzetközi művészet párbeszéde érdekében az időszaki kiállítások is megújultak: a nagy kiállítások (Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora) mellett figyelmet szenteltek kamara-tárlatoknak is, ilyen volt például Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből.
A korszerűsítésnek köszönhetően a Szépművészeti megfelel a múzeumok iránt támasztott 21. századi műtárgyvédelmi és látogatói követelményeknek.
Múzeumi tartalmak online
A weboldal a látogatói igényekhez van igazítva; a gyűjtemények megismerését a megújult műtárgy böngésző mellett a Márvány csarnokban lévő videófal segíti. A Szépművészeti Múzeum célja, hogy alkotásait, kiállításait digitálisan is bejárhatóvá tegye, és olyan háttértudást biztosítson a site-okon, amelyek lehetővé teszik, hogy az iskolai oktatásban is használhatók legyenek. Kiállítási kalauzokat, játékokat, útvonaltippeket, múzeumpedagógiai segédanyagokat ajánl az intézmény (Művészet otthonról), amelyekre minden héten több mint 150 ezer egyedi felhasználó volt kíváncsi.
Közösségi tevékenység
A megújult kiállításokhoz változatos programkínálat (Múzeum+, Textúra, Mama, nézd!) és az interpretálást segítő múzeumpedagógiai tevékenység társul (Múzeumi szünetelő, Szombati Szemezgető). Markáns cél a családbarát programok egységesítése (Szépműhely) és az egyéni múzeumlátogatás erősítése is (utazó bőröndök).
Van Dyck remekműve
A Magyar Kormány támogatásának köszönhetően került a Régi Képtár gyűjteményébe Anthonis Van Dyck Stuart Mária Henrietta hercegnőt ábrázoló festménye. Az I. Károly angol király legidősebb lányát ábrázoló, 1641-ben készült, különleges szépségű esküvői portré – a múzeum gyűjteményének ékköve ként – az állandó kiállítás fontos műtárgya, amely kiemelt helyet kapott a Rubens, Van Dyck és a flamand festészet fénykora című, 2019 októberében megnyílt kiállításon is.
Van Dyck: Stuart Mária Henrietta
Mindezek alapján jól látható, hogy a Szépművészeti Múzeum munkatársai roppant komplex módon gondolkodnak egyfelől a művészetről, amelyben tevékenykednek, másfelől a múzeumról, mint a kulturális örökség védelmének kitüntetett helyéről, továbbá mint professzionális és kortárs médiumról.
