A vállalkozás rendhagyó a magyar múzeumi életben, és ennek egyszerre kell örülnünk (hogy létezik), és szomorkodnunk (hogy az első, és mindmáig az egyetlen a műfajában). A mára már csaknem nyolcezer műtárgyat elérhetővé tevő katalógus a Szépművészeti Múzeum százezres grafikai gyűjteményének egy fontos egységét dolgozza fel. Térey Gábor „A metszet- és modern kézrajz-gyűjtemény katalógusa” címmel 1910-ben megjelent munkája volt a legkorábbi feldolgozás, azóta a gyűjteményi munka folyamatos volt. Rengeteg új kutatási eredmény született, amelyeket az adatbázis készítői felhasználtak és beleépítették abba, ám az ő munkájuk ennél lényegesen több, két grafikai katalógust publikáltak a weben. A múzeumi szakemberek jól tudják, a legfontosabb, legsokoldalúbb, és sajnos legkevésbé látványos és értékelt szakmai munka a gyűjteményfeldolgozás. A haszna felmérhetetlen, hiszen kutatók és érdeklődők sokasága számára tesz elérhetővé, tanulmányozhatóvá, használhatóvá egy-egy múzeumi gyűjteményt. A közgyűjtemények így szolgálják azokat, akikért létrejöttek, akik létrehozták őket.
A nyugat-európai és amerikai közgyűjtemények esetében az online, honlapról elérhető műtárgykatalógus jó ideje az alapműködés része. A gyűjtemény virtuális elérhetősége műtárgyvédelmi szempontból sem elhanyagolható, hiszen a kutatás legnagyobb hányada virtuálisan is elvégezhető, csak a folyamat legvégén szükséges az eredeti műtárggyal, műtárgyakkal foglalkozni. A nyomtatott katalógusokhoz képest az online változat nyilvánvalóan sokkal szélesebb közönséget ér el, információi pedig folyamatosan frissülhetnek, nem említve azt a fontos tényezőt, hogy kevesebb pénzbe kerül.
A Szépművészeti Múzeum grafikai adatbázisának készítése során a múzeum szakemberei közvetlenül a műtárgyakat vizsgálva bővítették, pontosították az azokról feltölthető adatokat. Így az adatbázisból online katalógus lett. Felépítésében a minta a British Museum online gyűjteményi katalógusa volt.
Production People: Stefano della Bella (Print made by) Részletek
A grafikai gyűjtemény maga csaknem 9000 rajzot és 100 000 grafikát tartalmaz, a műfaj európai emlékeinek változatos képét adva a 15. század közepétől egészen napjainkig. A gyűjtemény alapját Esterházy Miklós herceg (1765-1833) grafikai kollekciójának 51 305 grafikája és 3535 rajza jelenti, amelyet még nagyapja, a „fényes”-nek nevezett Miklós herceg kezdett el gyűjteni. A bécsi Trautson, majd Kaunitz-Esterházy palotában őrzött gyűjtemény gondozója Joseph Fischer (1769–1822), bécsi születésű rézmetsző és litográfus volt, aki kapcsolatai révén jelentősen közreműködött abban, hogy a korszak leghíresebb kollekcióiból gyarapíthassák az anyagot, amelynek rajzai jobban dokumentáltak származásuk tekintetében, mint a grafikák. Hasonlóképpen a legtöbb akkori gyűjteményhez, az itáliai művészek alkotásai kerültek ide a legnagyobb számban, de a német és németalföldi, valamint francia művészek munkái is megtalálhatók benne. A lapokat tároló dobozok ma már gyűjtéstörténeti tárgyak, a lapok osztályozása – itáliai német, francia, holland és angol – a mai gyakorlatra hagyományozódott. Az Esterházy gyűjteményt 1870-ben vásárolta meg a magyar állam és került előbb az Országos Képtárba, majd az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumba. A grafikai és rajz kollekció 1870 után is gyarapodott, kiemelkedő e tekintetben Delhaes István (1843-1901) csaknem 15 000 lapos adománya. Napjainkban a grafikai és rajzgyűjteményt a Toroczkai Wigand Ede (1869-1945) által tervezett kabinet-enteriőrben őrzik.
A már 2012 óta hozzáférhető online katalógus jól áttekinthető és könnyen kezelhető. Egy tárgy bemutatásánál az első adat a szerző(k), ezt követi a tárgy címe, a technika, anyag, méret, a feliratok, szignók, a proveniencia, irodalom, leltári szám és végül az mű osztályozása gyűjteményrész szerint. Az adatok kiegészülhetnek a keletkezés dátumával (ha ismert), a tárgy állapotára történő utalással, további megjegyzéssel, a vízjel közlésével. Bizonyos adatoknál további információkat kaphatunk az erre utaló jelre irányítva a kurzort. A tárgy fényképe nagyon jó minőségű, és nagyítható.
Ha összehasonltjuk a rendszert a mintaként megjelölt British Museum online katalógusával, ott az első adat a tárgy műfaja (rajz, grafika, milyen grafika), ezt követi a leltári szám, a tárgy leírása, a készítő neve, az iskola/stílus meghatározása, a keletkezés ideje, anyag, technika, méret, feliratok, bibliográfia, a tárgy bemutatási helye, a szerzés módja és ideje, a gyűjteményi osztály neve, és végül a regisztrációs szám. Itt több kis kérdőjel formájú, további bőséges információt tartalmazó ikonra kattinthatunk. A tárgyfotó ez esetben is jól, és főként a tárgyak jelentős hányada esetében szabadon használható, publikációs célokra rögtön kérhetünk is a múzeumtól bármilyen felhasználásra fotót.
Egy másik online gyűjteményfeldolgozás, a Metropolitan Museum katalógusa még a British Museuménál is bővebb információval áll a kutatók és érdeklődők rendelkezésére. Egy tárgyleírás itt a következő adatokból áll: a műtárgy képe, a művész neve, születési és halálozási helyével és idejével, a műtárgy keletkezési ideje, anyag, technika, méret, a műtárgytípus meghatározása, a szerzés módja és ideje, a gyarapodási szám, továbbá a bemutatás helye (erre kattintva megkapjuk a kérdéses múzeumszárny, egység alaprajzát és körbenézhetünk a teremben is). Ezt követi a tárgy leírása, a feliratok, szignók, a proveniencia, a tárgy bemutatásának története, a vonatkozó szakirodalom, megjegyzés(ek), esszék a korszakról és a művészről, és a neten elérhető publikációk, katalógusok.
Mielőtt elkezdünk vágyakozni egy ilyen online katalógus után, nem értékelve kellőképpen a sajátunkét, néhány tényre nem árt emlékeznünk. A British Museum és a Met esetében egyaránt az online katalógus készítése jóval korábban kezdődött, mindkét esetben igen jelentős anyagi, támogatói és munkatársi háttérrel. Az előbbi mintegy négy millió tárgyat tartalmaz, az utóbbi 458 418-at – de mindkettő folyamatosan gyarapodik, akár a Szépművészeti Múzeumé. Ez utóbbi viszont néhány szakember szinte heroikus teljesítménye: a koncepció kidolgozása Kárpáti Zoltán és Seres Eszter, a tervezés Kárpáti Zoltán, a katalógus maga szintén Kárpáti Zoltán, Seres Eszter és Nagy Eszter munkája, és további részfeladatokat is ők vállaltak. A 15-16. századi olasz és francia metszetek katalógusának szerzői, Kárpáti Zoltán és Seres Eszter 2009-ben kezdett el azon dolgozni és 2012-ben került ki a webre.
A most elkészült újabb fejezet, a 17. századi itáliai grafikák szerzője Kárpáti Zoltán és Nagy Eszter. Ennek a munkája 2016-ban kezdődött el és 2018 elején vált hozzáférhetővé az anyag, eddig 7945 műtárgy adataival gazdagodott.
A website fejlesztését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A nyitókép: Bella, Stefano della (Print made by): Child Carrying a Dog over his Shoulder c. 1660-64 Részletek!
