Az év múzeuma 2020 díj esélyese: a Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény

ÉM 2020

Antal József
2020-10-07 20:00

Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év múzeuma díjat. A díjat idén két kategóriában adja ki a Pulszky Társaság. Az 1996-ban alapított elismerés a muzeális intézmények működésének átfogó elemzése alapján kivívható rang, amelyet az adott intézmény elmúlt évi fejlődését értékelve, az eredményeket összevetve ítélnek oda a bírálók. A „nagy múzeumok” sorában az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és a megyei hatókörű városi múzeumok versenyezhetnek, a „kis múzeumok” versenyében a területi múzeumok, tematikus múzeumok, közérdekű muzeális gyűjtemények és kiállítóhelyek szerepelnek. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket.

Szurkoljunk a „kis múzeumok” kategóriában a Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjteménynek!

 

 

A Baranya megyei Komló város első múzeumi közgyűjteményének megalapítására 1954-ben került sor. Kutnyánszky József, a város akkori jegyzője ismerte fel elsőként, hogy az értékek megmentése csak egy múzeum létrehozása által lehetséges, így jött létre a Komlói Múzeum a Kossuth Lajos u. 117. szám alatt, két lakás egybenyitásával. A múzeum gyűjtőkörét az évmilliós természeti értékekben gazdag tájon elsősorban az ásványok, kőzetek, ősmaradványok és a bányászati emlékek gyűjtésében és megőrzésében határozták meg.

 

Az ásvány-, kőzettani- és helytörténeti gyűjtemények gyorsan fejlődtek, bővültek, sajnos azonban története kevéssé dokumentált. 1977-ben Cserdi András költöztette a már általa gondozott gyűjteményt a Május 1. Művelődési Házba. A múzeum sajnos szinte folyamatos infrastrukturális, személyi és szakmai problémákkal küszködött, s neve is többször változott. A veszélyeztetett természettudományi anyag rendbetétele és védelme érdekében 1990-ben önálló múzeumi egységként jött létre a Komlói Természettudományi Gyűjtemény, mely az újonnan megüresedett pártszékházban kapott helyet. 1992-ben a már Dr. Erdődy Gyula irányítása alatt működő Városi Helytörténeti Múzeum, majd pedig 1999-ben a József Attila Városi Könyvtár is a pártházba költözött.

 

2009-ben a három intézmény egységes közgyűjteményi szervezetbe tömörült, neve azóta József Attila Városi Könyvtár és Muzeális Gyűjtemény.

 

Jelenlegi formájában, 2015 óta működik a múzeum Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény néven, az elmúlt években pedig rendkívüli fejlődésen esett át, melyet a jövőben is igyekszik folytatni.

 

A mindenkori komlói bányaigazgatók irodabútora - fotó: Dr. Henn Tamás (Részlet a Fejezetek Komló Múltjából című állandó kiállításból)

 

Az intézmény helytörténeti gyűjteménye mellett tehát jelentős, több mint 500.000 darabos természettudományi gyűjteménnyel rendelkezik, melyből hazánk vidéki muzeális kollekciók közül egyedi, nemzetközi érdeklődésre is számot tartó a mikropaleontológiai (mikroszkópikus őslénytani) és a Microlepidoptera (molylepke) gyűjtemény. A természettudományi anyagból 1997-ben nyílt állandó kiállítás az intézményben A Mecsek természeti képe címmel, mely jelenleg is megtekinthető.

 

 

 

Az ásvány- és kőzettani gyűjtemények elismertségét mutatja ezutóbbi bejegyzés is.

 


Múzeumi mindennapok

 

A komlói muzeológia 2004 és 2014 között mélypontra került, a hozzáértő munkaerő hiányában a szakmai munka megszűnt, csak az állandó kiállítások vegetáltak.

 

Szerencsés módon a 2014-ben kinevezett új intézményvezető, valamint a 2015-ben alkalmazott természettudományos muzeológus munkája nyomán a Komlói Helytörténeti és Természettudományi Gyűjtemény felébredt „Csipkerózsika álmából” és rohamléptekkel indult el a fejlődés útján.

 

2015-től kezdve sikeres pályázatokat könyvelhetnek el a Kubinyi Ágoston Programban, melynek köszönhetően állandó kiállításaik mára mintegy 80%-ban megújultak és újak is létesültek. Életre hívták korszerű múzeumpedagógiai programjukat, mely töretlen népszerűségnek örvend azóta is, a komplex óvodai foglalkozáscsomag pedig a Kincses Kultúróvoda program keretében országos hírnévre tett szert.


Elkezdődött és azóta is halad a kiemelt értéket képviselő természettudományi gyűjtemény szakszerű feldolgozását, nyilvántartásba vételét, valamint az aktív gyűjteménygyarapítást. A dinoszaurusz tematikára építve komplexen fejleszthető az egész intézmény. Megvalósult az épület akadálymentesítése, és hozzá kapcsolódóan további jelentős infrastruktúrafejlesztés valósult meg.

 

Nyertes pályázat segítségével fellendült a múzeumi digitalizálás. Számos jól működő szakmai kapcsolatot sikerült kialakítani hazai szakmai és egyéb intézményekkel. Az eredmények azért is kiemelkedőek, mert mindössze egyetlen múzeumi szakalkalmazott és egy ügyviteli alkalmazott munkájával, az intézményvezető irányítása és támogatása mellett jöttek létre. Valószínűleg az országban egyedülálló, hogy könyvtár, játszóház és muzeális gyűjtemények dolgoznak együtt, egységben, egymás munkáját segítve, egyetlen környezettudatos mintaintézményként.

 


Tárgyak a gyűjteményből

 

A Szent Borbála bányász zászló - fotó: Dr. Henn Tamás

 

Az 1956-ban felfedezett komlói mamutlelet: agyar és combcsont - fotó: Dr. Henn Tamás

 

A Komlosaurus carbonis KORDOS lábnyoma - fotó: Dr. Henn Tamás

A lábnyom különlegessége, hogy egyszerre kötődik a Komló helytörténete szempontjából kiemelt jelentőségű kőszénbányászathoz, ugyanakkor jelentős természettudományi értéket is képvisel, hiszen a faj tudományos leírásának alapjául szolgáló egyik paratípus is egyben. A komlói Zobák-aknáról származó lábnyom meddő leválasztás során látott napvilágot 1981-ben, majd Budapestre került, ahol DR. KORDOS LÁSZLÓ paleontológus több más, Pécsről származó lábnyommal együtt új fajként írta le a nyomokat hátrahagyó dinoszauruszt. Az új faj, a Komlosaurus carbonis nemzetségneve Komló városára, fajneve pedig a mecseki feketekőszénre utal. A mintegy 200 millió éves lábnyom pozitívja később visszakerült Komlóra és a múzeum állandó természettudományi kiállításában kapott helyet, negatívja pedig a Magyar Állami Földtani Intézet gyűjteményében lett elhelyezve. A tökéletes, háromujjú lábnyom alapján a kutatók kisebb testű, két lábon járó, csoportos életmódot folytató és húsevő dinoszauruszként képzelik el a Komlosaurust, hazánk első dinoszauruszát, melyre városunk is méltán büszke.

 

 

 

 

Az év múzeuma, Pulszky Társaság , díj, gyűjtemény, muzeológia, múzeumandragógia, múzeumpedagógia, múzeumtörténet, műhely
2020-10-03 07:00
Az év múzeuma, Pulszky Társaság , díj, gyűjtemény, muzeológia, múzeumpedagógia
2020-09-27 12:00
Az év múzeuma, Pulszky Társaság , helytörténet, múzeum, múzeumtörténet, pályázat
2020-10-06 17:15

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00