AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2023 díjat november 14-én adják át a BTM Vármúzeumában. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította a címet, mellyel évről-évre muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. Idén két kategóriában folyik a megmérettetés, 10 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki kiállítások pályáznak az elismerésre. Virtuális kiállítás kategóriában nem érkezett olyan pályázat, amelyet a bizottság jelöltségre javasolt. A 16 jelölt már csak arra vár, hogy a díjátadón fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!
Lássuk most a 10 millió forint feletti bekerülési költségű kategóriából a Fölemelt fővel – Trianoni férfiak Gyergyóból című időszaki tárlatot. A gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum kiállításának tartalmáról, szemléletmódjáról, látványáról Bereczki Ibolya perspektíváján kaphatunk képet.
Különleges férfiak, különleges történelmi időben, különlegesnek – a Nagy Háborút megelőzően – nem vagy alig tekinthető helyszíneken játszódó élettörténete kerül helyi és nemzeti történeti keretbe a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum időszaki kiállításában. A tárlat a Nemzeti Kulturális Alap Magyar Géniusz Program Ideiglenes Kollégiuma támogatásával 2023. június 4-én nyílt meg és 2024 végéig látogatható.
Mitől lettek apa és fia, Vákár P. Arthur politikus és Vákár Tibor építészmérnök különleges életművű, számos történelmi fordulópontot, tragédiát és nehézséget megélő „trianoni férfi”-akká? Amikor a történelem belelépett, sőt, beletaposott a hétköznapinak induló életekbe, s történt mindez a 20. század folyamán, a sorsfordító események gyökeresen megváltoztatták életpályájukat. Az életút állomásainak keretet és értelmezési lehetőséget adnak a kiállításban a kibocsájtó HELY, Gyergyószentmiklós városi fejlődése, etnikai viszonyai, az itteni örmény családok gazdasági, közéleti és kulturális szerepvállalása.
fotók: Gál Bence
A vesztes háború, majd a trianoni döntés a családapa Vákár P. Arthurt családjától való hosszas elszakadásra kényszerítette, később Budapestre költözésre, majd a Románia részévé vált Gyergyószentmiklósra történő visszaköltözésre késztette. Jó láthatjuk, mennyi érték teremtése fűződött a tragikus sors ellenére személyéhez, életművének kiemelkedő állomásait a kiállítás tablóin, illusztrációin, szövegein keresztül szinte újraélhetjük. Fia, az építész Vákár Tibor munkássága már főként Budapesthez köthető. A második világháború utáni nagyszabású, a katonai események következtében megsérült vagy elpusztul épületállomány helyébe új városi központok megálmodása, történeti építészeti érétékek megmentése – gyakran a regnáló szocialista hatalom ellenében – fűződik munkásságához. De jó érzés volt látni a kiállításban a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum születéséhez kapcsolódó rajzait és felméréseit.
fotók: Bereczki Ibolya
Az időszaki kiállítás hihetetlenül gazdag – főként a családi hagyatékban megőrzött – forrásanyagra, dokumentumokra, archív fotókra épül, és a család életvilágát megőrzött enteriőr eredeti tárgyaival teszi személyessé apa és fia élettörténetét, emeli ki munkásságuk kiemelkedő értékeit. A kiállítási installáció felidézi a háború menekültjei, a vagonlakók életkörülményeit, és számos film, visszaemlékezés plasztikusan idézi fel életpályájukat. A kiállítás izgalmas része a gyerekek számára kialakított alkotósarok, amely jóval több, mint egyszerű múzeumpedagógiai helyszín, belakhatóvá teszi a gyerekek számára a kiállítási teret.
fotó: Gál Bence
A tárlat a „két trianoni férfi” és egyúttal a Vákár-család életén keresztül szemléletes kép arról, hogy a történet főszereplői miként válhatnak saját közösségük géniuszaivá, példáivá. A visszafogott, elegáns, kiállítási design, a jól megválasztott – magyar, angol és román nyelvű – szövegek, illusztrációk élővé teszik az élettörténeteket. Külön értéke a kiállításnak, hogy nemcsak e különleges témát tette emberközelivé, miközben rávilágított a 20. század traumáira, hanem várhatóan egy hatalmas, muzeológiai szempontból is feltárt forrásanyaggal is gazdagítani fogja a Tarisznyás Márton Múzeumot.
Borítófotót készítette: Bereczki Ibolya
