A Pulszky Társaság 2010-ben alapította AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA díjat, amellyel a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. Újdonság, hogy idén három kategóriában folyik a megmérettetés, 4 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki és virtuális kiállítások pályázhattak az elismerésre. A 11 jelölt már csak arra vár, hogy a 2021. október 25-ei díjátadón a Petőfi Irodalmi Múzeumban fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!
Lássuk most a Tihanyi Bencés Apátsági Múzeum a Lélek a vizek felett. Múlt és jelen találkozása a Tihanyi Apátságban című kiállítását!
A Tihanyi Apátság 2020 júliusában nyitotta meg új állandó kiállítását Lélek a vizek felett. Múlt és jelen találkozása a Tihanyi Apátságban címmel. A tárlat az államalapítás óta Tihanyban imádkozó és dolgozó szerzetesközösséget mutatja be, akiknek munkája máig rendkívül fontos hatással van a környék életére.
A Porta Pacis Látogatóközpont a „Béke az érkezőnek!” ősi bencés jelmondattal fogadja látogatóit és egy 20 perces bemutatkozó rövidfilmmel invitálja őket a templom, majd a kripta helyiségeibe. A kriptán át vezető utat egy közeljövőben kezdődő régészeti feltárás reménysége is indokolja, amelynek eredményeire már több, mint ötven éve tart az izgatott várakozás. A földszinti két terem az Apátság környezetének ismertetésével nyílik. A Balatonra néző ablakok adottságait kihasználva az első terem a Tihanyi-félsziget temészeti és épített környezetét, illetve a világ bencés apátságait mutatja be maketten és térképen. A kerengőfolyósó ablakai a monostor belső kertjére nyílnak, így a falakra kora-újkori gyógynövénykönyvek gyógyfüveit festették és a középkori monostori kertkultúra mellett a mai rendház modern belső elrendezése ismerhető meg.
A pincében a tárlat az Apátság alapításától napjainkig tartó történetén vezeti végig a látogatót. E szakasz során megtekinthető a Tihanyi Alapítólevél, amely érintőképernyő segítségével párhuzamba is állítható a latin nyelvű átirattal és egy magyar nyelvű forrással, továbbá megszemlélhető a Királykripta virtuális rekonstrukciója és az apátság építéstörténetéről szóló animációs filmek. A kiállítás kitér a 18. századi hétköznapokra is, amelyeket Szent Benedek Regulája szabályoz és az Imádkozz és dolgozz! felszólítás nevében telnek. Megismerhetjük a birtokigazgatás módszereit, az étkezési szokásokat és magának a barokk templomnak mai formában való felépítését, díszítését. Majd a tihanyi apátok és szerzetesek életnagyságú portréi, Lécs Ágoston kelyhe, a legenda szerint Mária Teréziától származó miseruha, Halbik Ciprián pásztorbotja, Vass Alberik fotográfiái kísérnek az utolsó terembe.
A kiállítás lezárásaként egy jelképes szerzetesi cella látogatható meg, ahol a mai szerzetesi élet gyakorlati részleteit ismerheti meg a látogató. A kiállított bútorokon a szerzetesek saját szavaikkal mesélnek a szerzetesi életről, az íróasztalon látható napirendjük, végigpörgethető naptáruk, ruhásszekrényükben megtekinthetők “egyenruháik”, amiknek csupán zsebeik tartalma árulkodik hivatásbeli különbségekről, a futócipő sportszeretetükről, de akár a könyvespolcon olvasmányaik is végigböngészhetők. Középen egy nyitott Biblia látható, amelyben a „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak benneteket.” (Jn 15,16) ma is erőt adó ige olvasható.
A tárlat zárásául egy ismert zarándokzsoltárt idéző kártya kísér tovább az időszaki kiállítótérbe, ami egyben be is fejezi a kiállítás elején elkezdett mondatot: „Áldás a távozónak!”
Mivel a Apátság épülete az államalapítás óta eltelt hosszú idő során háromszor is elnéptelenedett, műkincsei pedig gyakran megsemmisültek, így a kiállításban saját műtárgyak helyett másolatok, rekonstrukciók, animációs filmek, 3D-s képmások, esetenként kölcsönzött műtárgyak dominálnak. Létrejöttében az egész szerzetesközösség és az apátság nem muzeológus munkatársai is részt vettek, a bencés atyák által működtetett győri középiskola tanulói az 50 órás közösségi szolgálatuk során pedig idegenvezetőként segítik az apátsági templomot.