Az év kiállítása 2020 díj esélyese: Topolya Község Múzeuma

Zai Vivien
2020-09-22 07:00

A Múzeumi ReStart megnyitó ünnepségen, 2020. október 9-én adják át Az év kiállítása díjat. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította az évente adományozott díjat, amely a muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. A díjat a zsűri két kategóriában - 2 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki kiállítások - ítéli oda. A Magyar Nemzeti Múzeumban rendezendő díjátadót a pandémia miatt csak online követhetjük, azonban ne hagyjuk ki az izgalmasnak ígérkező rendezvényt, hiszen az utolsó pillanatokig titkos, mely intézmények viszik haza az idei elismeréseket. Szurkoljunk Az év kiállítása kategóriában a Topolya Község Múzeumának, akik 2 millió forint alatti költségvetésű Volt egyszer egy színház című kiállításukkal neveztek!

 

1949 és 1959 között volt színház Topolyán, de az a néhány év olyan mély benyomást tett a térség embereire, hogy 2019-ben a megalakulást követő 70. évforduló alkalmából kiállítást rendeztek a színház 10 éves pályafutásából. 

Mégis mit nyújthatott azalatt a tíz év alatt a mai Szerbiában lévő topolyai Járási Magyar Népszínház társulata a vidék lakosainak, hogy ennyi évvel később egy részleteket feltáró kiállítással emlékeznek meg róluk?

 

Életet, kultúrát, emberséget és szeretetet. 

 

 

 

 

Élet és kultúra

 

A Kray kastélyban található tárlaton keresztül minden néző átélhette mit kaptak az emberek az amatőr társulattól. Annak ellenére, hogy nem sok tárgyi emlék maradt fenn a színház életéből, a kiállítás hét termen keresztül mutatja be kronologikus sorrendben a teátrum történetét. Az eredeti légkört számos fotó és képanyag teremteti meg, nem beszélve az írásos emlékekről, például Sinkó István emlékiratáról. A fogadó teremben az eredeti széksorok és az eredeti függöny, néhány fennmaradt színházi kellék és dzsessz zene teremti meg az autentikus hangulatot. A korszak miliőjét azonban a Belgrád Kávézót megtestesítő terem adja meg leginkább. Sőt, több szobán keresztül az amatőr társulat vezetőjét Dimitrijevic Marát és a színész, Sinkó Istvánt mai előadók által megtestesítve újra visszahozták a nagyközönség elé. Videófelvételeken láthatják visszaemlékezni őket a színház néhány fontos vagy érdekes eseményére a fogadó teremtől kezdve az utolsó sötét teremig. Jó néhány rádiófelvétel is fennmaradt a színészektől, melyeket meghallgathatnak az érdeklődők a médiateremben, ezzel mélyebb betekintést nyerve az életükbe. 

 

 

Interkativitás

 

A kiállítás a sok látványosság mellett nem csak passzív szórakozást biztosít. A hét terem közül kettőben teljesen belecsöppenhet a vendég a színházi életbe. Két egykori színésznő öltözőtermét rendezték be, úgy, hogy a színházi kosztümöket és egyéb kiegészítőket nem csak felpróbálni lehet, de a kiállítás hátralevő részét a jelmezben tölthetik a bátrabbak. A fiatalok örömére pedig egy tükörfolyósó is tartozik az öltözőhöz, ahol számos képet készíthetnek. A második különleges hely az interaktív színpadkép-építő terem, ahol egy korabeli színpadképet lehet kézzel tologatni, összepárosítani és a kosztümökben egy előadást kipróbálni. A kiállítás tehát nem csak a múltba repít vissza, de modern és különleges módszerekkel próbálja közelebb hozni az emberekhez a színházat és annak lényegét.

 

"Színház az egész múzeum"

 

Ez a mottója a kiállításnak, aminek az érzetét a megnyitón a Mara Amatőr Színjátszócsoport színészei élőben biztosították. Visszarepítették az embert az 1959-es évbe, mivel a Néma Leventével fejezte be topolyai pályafutását a színház, így – mintha mi sem történt volna – ott folytatták, ahol abbahagyták.

 

Részlet a Néma Levente című előadásból

 

Az előadások repertoárja igen változatos és tarka volt mind műfaj, mind alkotók szempontjából. Az operettől kezdve a vígjátékon át a komolyabb darabokig minden megtalálható volt náluk, és számos komoly klasszikust is feldolgoztak. Ide tartozott Ibsen, Molière, Arthur Miller, Molnár Ferenc és Shakespeare. Az egyik leszórakoztatóbb történet, amit dr. Virág Gábor nyitóbeszédében hallhattunk, Shakespeare egyik darabjához fűződik. Sok rendező közül, aki megjárta a topolyai színházat Lányi István kavarta fel leginkább az állóvizet, mikor a Hamlet egy kissé leegyszerűsített változatát vitte színpadra, a Vajdaságban elsőként. Sikerüket pedig a növekvő nézőszám bizonyította, mivel az utolsó évben már 37 ezer néző ült be az előadásokra. 

 

Emberség és szeretet

 

A kiállítás kurátorai Bancsi Ildikó és Oláh Tamás. Munkájukban látható az odaadó és kemény munka, amivel szerették volna visszarepíteni az embereket egy olyan korba, ahol ez a néhány színész csakis az emberekért és egymásért dolgozott. A szeretet hajtotta őket, ahogy a kiállítást létrehozó embereket is.

A kiállítást önkéntesek mutatják be. Az önkéntesek a Mara színjátszócsoport mai és régebbi tagjai, akik magyar és szerb nyelven egyaránt tartanak vezetést. Korosztálytól függetlenül lehet felfedezni a színház 70 évvel ezelőtti korhangulatát, történéseit és élményeit, amik biztosan szórakoztatóak és érdekesek lesznek mindenki számára. 

A megnyitón Süveges Eta is jelen volt, a hajdani színház egyik színésznője, aki örömmel anekdotázott a régi szép időkről. Habár azokat a történeteit élőben már nem hallhatjuk, de élményeiről, emlékeiről és a színház bezárásáról a kiállítás utolsó helyiségében videófelvétel látható. Ez a sötét terem. Itt a tévéképernyőn még egyszer találkozhatunk a Dimitrijevics Marát alakító színésznővel, ahogy a szomorú végről mesél. 

 

 

 

A tárlat 2019. december 29-én tárta ki kapuit, ám nem sok látogató csodálhatta meg a kiállítást az egész világot sújtó járványügyi helyzet miatt. Pánikra azonban semmi ok, mivel a tárlat így meghosszabbította az eredetileg csak tavaszig tartó időszaki kiállítást őszig, illetve a közösségi platformokon sok tartalom elérhetővé vált, maga a tárlatvezetés is.

 

 

 

 

Érdemes megismerni a múzeum Facebook és Instagram oldalát is!

 

"A második világháború után a cél kultúrgócok létrehozás volt, amit a Tartományi Művelődési Tanács és a Vajdasági Kultúrszövetség kezdeményezett. Így jutunk el 1948-hoz, amikor is Dimitrijevic Mara kapta a feladatot, hogy nem csak egy amatőr társulatot, de egy színházat is hozzon létre. Ő mindezt sikerrel kivitelezte és megindultak a próbák és az előadások. Összesen 80 előadást láthattak a helyiek és az összes kis magyarlakta település lakosai a Vajdaságban. Mara jelenléte sokban befolyásolta a színház sikerét, hiszen jó szeme volt a tehetségekhez és a támogatásokért is mindig megküzdött. Második gyermekeként kezelte a topolyai színházat és ahogy neki, a színészgárdának is épp úgy szívügye volt a társulat."

 

Az év kiállítása, Pulszky Társaság , díj, kiállítás, látogató
2020-05-21 15:00
felhívás, muzeológia, múzeumandragógia, múzeumpedagógia, műhely, programajánló
2020-09-14 07:00
Az év múzeuma, Pulszky Társaság , díj, gyűjtemény, múzeumtörténet
2020-09-21 20:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00