Az 1945 utáni és a kortárs magyar grafika kiemelkedő kollekciójából, a T-Art Alapítvány grafikai gyűjteményéből válogat Az élő grafika 2.0 című kiállítás, amely Sopronban, a Liszt Ferenc Kulturális Központ Munkácsy termében tekinthető meg március végéig.
A tárlat a Damjanich János Múzeum gondozásában álló gyűjteményből mutat be válogatást, ez az anyag 2022 óta folyamatosan érkezik letéti anyagként Szolnokra. A kiállítást Képiró Ágnes művészettörténész, a szolnoki múzeum Művészettörténeti Osztályának munkatársa nyitotta meg 2025. március 8-án.
A T-Art Alapítványt Tenk László Munkácsy-díjas festőművész és felesége, Tenk Zsóka gobelinszövő hozta létre 1990-ben azzal a céllal, hogy segítse a mai magyar képzőművészet hazai és külföldi megismertetését, a különböző művészeti ágak, valamint az alkotók és a művészettörténészek közötti kapcsolat elmélyítését, illetve a közönség ízlésformálására irányuló kezdeményezéseket.
– Ennek a több mint 600 műből álló, folyamatosan gyarapodó gyűjteménynek letéti anyagként 2022-től őrzőjévé vált a szolnoki múzeum, együttműködési megállapodás keretében. A T-Art Alapítvány gyűjteményének mintegy fele, közel 300 tétele grafika, mely az elmúlt hat-hét évtizedben született legkiválóbb hazai grafikai lapokból nyújt sokrétű válogatást – mondta Képiró Ágnes a megnyitón.
A fénykép forrása: Pro Kultúra Sopron Facebook-oldala
A Damjanich János Múzeum 2022-ben vállalta a T-Art gyűjtemény őrzését és tudományos feldolgozását, amely magában foglalja a művek digitalizálását és katalogizálását is. A múzeum munkatársai nemcsak a gyűjtemény állapotának megóvásán dolgoznak, hanem kiállítások szervezésével is hozzájárulnak annak szélesebb körű megismertetéséhez. Ennek köszönhetően a gyűjtemény nem csupán megőrzött érték, hanem folyamatosan bemutatott és kutatható műtárgyegyüttes.
A soproni tárlat a két évvel ezelőtti szolnoki kiállítás bővített változata. Az „Az élő grafika” elnevezés nem véletlen: Tenk László ötlete alapján a cím arra utal, hogy bár a grafika az ezredforduló után háttérbe szorult, az utóbbi években ismét felívelőben van.
Balról jobbra: Szebenyi Nándor osztályvezető (DJM), Tenk Dóra kurátor (T-Art), Képiró Ágnes művészettörténész (DJM), Sulyok Gabriella Munkácsy-díjas grafikusművész (T-Art), Tenk László Munkácsy-díjas festőművész (a T-Art alapítója) és Fodor György kiállítás-rendező (Liszt Központ, Sopron)
–A grafika, amely minden időben köztünk él, napjainkban ismét eleven és inspiráló lehet mind a művész, mind a befogadó közönség számára – hangzott el a megnyitón.
A kiállítás 45 művész 105 alkotását mutatja be, formanyelvi és stiláris szempontok szerint csoportosítva. A tárlaton szereplő alkotók között megtalálhatók a II. világháború utáni magyar grafika meghatározó mesterei: Kondor Béla, Szalay Lajos, Gyulai Líviusz, valamint Gácsi Mihály, Rékassy Csaba és Ágotha Margit. Az 1960-as és 70-es éveket a magyar grafika aranykorának tartják, ezt az időszakot illusztrálják a tárlaton szereplő művek is.
A kiállítás azonban nemcsak a múltba tekint, hanem a kortárs művészek munkáin keresztül a grafika jelenét és jövőjét is bemutatja. A különböző generációk egymás mellett szereplő alkotásai jól érzékeltetik a műfaj folyamatos megújulását.
Ahogy Képiró Ágnes elmondta a megnyitón, a kiállításon a 70-es években indult, elsősorban mélynyomásos technikákat alkalmazó mesterek – Kovács Tamás, Szemethy Imre, Tulipán László és Kovács Imre – grafikái is láthatók. Szintén ebben az évtizedben kezdte pályáját Sulyok Gabriella, aki egyedi tusrajzaival a hazai grafikusok meghatározó alakja, és a T-Art Alapítvány grafikai gyűjteményének gyarapításában kurátorként is fontos szerepet játszott.A tárlaton számos, főként széles körben festészeti munkásságukról ismert művészek alkotásai is szerepelnek, köztük Sváby Lajos, Eszik Alajos, Nagy Gábor és Gaál József, valamint a középgeneráció tagjai, Nádas Alexandra, Varga Patrícia Minerva és Verebes György. A festői és grafikai életmű szoros kapcsolatára kiváló példa a két Kovács Péter-rajz.
A grafika sokszínűségét mutatják a tárlaton szereplő színes alkotások – például Végh András vegyes technikájú művei, Benyó Ildikó és Zala Tibor linómetszetei, valamint Muzsnay Ákos rézkarcai –, valamint az irodalmi művekhez készült illusztrációk, köztük Banga Ferenc, Rékassy Csaba és Ágotha Margit munkái. A kiállítás a drámai erejű kompozícióktól (Gruber Béla) a finom részleteket kidolgozó alkotásokig (Rékassy Eszter) széles skálát ölel fel. A narratív, történetmesélő művek mellett drámai erejű alkotások is megjelennek, például Gruber Béla szénrajza, valamint a részletgazdag kidolgozottságú grafikák, így Rékassy Eszter plakáton és meghívón is szereplő műve. Az elvont tartalmak és pillanatnyi állapotok kifejezésére törekednek többek között Somorjai Kiss Tibor, Vízi Tihamér, Rátkai György, Verebes György és a kiállítás egyetlen fiatal generációt képviselő alkotója, Sinka Péter.
Az „Az élő grafika 2.0” című kiállítás nemcsak egy műfaj újrafelfedezésére hívja a látogatókat, hanem arra is, hogy merüljenek el a rajzok és a grafikák mögötti történetekben és gondolatokban. Ahogy a megnyitó zárásaként elhangzott:
„Egy dologban egészen biztos vagyok: mindenki talál egy-egy, de inkább több olyan alkotást, amely közel áll hozzá, gondolatában hazakíséri.”
A kiállítás 2025. március 30-ig látogatható.
A kiállításon szereplő művészek:
ÁGOTHA Margit, ALMÁSY Aladár, BANGA Ferenc, BENYÓ Ildikó, BUTAK András, DÚS László, ESZIK Alajos, GAÁL József, GÁCSI Mihály, GRUBER Béla, GYULAI Líviusz, KÁCSER László, KÁRPÁTI Tamás, KÉRI Imre, KONDOR Béla, KOVÁCS Imre, KOVÁCS Péter, KOVÁCS Tamás, LENGYEL Károly, LENKEY Zoltán, LÉVAI Ádám, LÓRÁNT János Demeter, MARACSKÓ Gabriella, MUZSNAY Ákos, NÁDAS Alexandra, NAGY Gábor, PÁSZTOR Gábor, RÁTKAI György, RÉKASSY Csaba, RÉKASSY Eszter, SINKA Péter, SOMORJAI KISS Tibor, SULYOK Gabriella, SVÁBY Lajos, SZABÓ Vladimir, SZALAY Lajos, SZEMETHY Imre, TOPOR András, TULIPÁN László, VARGA Patricia Minerva,VÉGH András, VEREBES György, VILHELM Károly, VÍZI Tihamér, ZALA Tibor
