Nyolcvan évvel ezelőtt, 1946. augusztus 1-jén vezették be Magyarország ma is használatos fizetőeszközét, a forintot. E jeles évforduló alkalmából nyílt meg a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont időszaki kiállítása, Az aranyvonat öröksége – A magyar pénz újjászületése címmel. Az új tárlat nem csupán gazdaságtörténeti eseményként, hanem kulturális és nemzeti örökségünk részeként mutatja be a forint történetét.
A kiállítás tudatosan szakít a hagyományos időrendi bemutatással. Bár a látogatók megismerkedhetnek a második világháború utolsó hónapjainak eseményeivel, az aranyvonat történetével, a hiperinfláció időszakával és a forint bevezetésének körülményeivel, a tárlat nagyobb része tematikus felépítésű. Ez a megközelítés lehetőséget ad arra, hogy a látogatók nemzeti fizetőeszközünket több nézőpontból is (újra)felfedezzék: mint történelmi emléket, technológiai alkotást, művészeti értéket és a mindennapi élet meghatározó szereplőjét.
A kiállítás egyik különlegessége, hogy a modern forint 80. születésnapját 80 kiállított tárggyal és tárgycsoporttal ünnepli. A válogatás során a történeti hitelesség mellett fontos szempont volt, hogy ikonikus műtárgyak és személyesebb történetek egyaránt helyet kapjanak. A bemutatott emlékek nemcsak a numizmatika iránt érdeklődők számára tartogatnak érdekességeket, hanem azok számára is, akik szeretnék jobban megérteni a magyar valuta kultúrtörténetét.
A tárlat nyitóegysége az aranyvonat történetét idézi fel. Bár ebből a korszakból kevés eredeti tárgyi emlék maradt fenn, a kiállítás látványos installációkkal és digitális tartalmakkal segíti az események átélését. A bejáratnál látható makett és a hozzá kapcsolódó QR-kódos tartalmak betekintést nyújtanak a Magyar Nemzeti Bank által őrzött aranykészlet megmentésének kulisszái mögé.
A korszak egyik legértékesebb dokumentuma Tarnay Frigyes levele, amely az amerikai csapatok számára készült. A dokumentum arról tájékoztatta a szövetségeseket, hogy a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottai és családtagjaik Spital am Pyhrnben tartózkodnak a teljes aranykészlettel együtt. A levél aláírói egyúttal kérik, hogy a bankot nemzetközi intézményként kezeljék. Az eredeti levelet Tarnay Frigyes fiai 2024-ben adományozták a gyűjteménynek.
A történelmi eseményeket három, egymást követő vitrin foglalja össze.A második világháború és az aranyvonat története után a világ egyik legsúlyosabb hiperinflációját bemutató egység következik, majd a forint megszületésének története zárja ezt a kronológiai szakaszt.
Az 1945-1946-os hiperinfláció érzékletes bemutatását szolgálja az úgynevezett „pengőörvény”, amelyben a látogatók a korszak különböző címletű, hamar elértéktelenedett bankjegyeit láthatják. Az installáció jól szemlélteti azt a gazdasági káoszt, amelyből végül megszületett az új, stabil fizetőeszköz.
A forint bevezetését bemutató vitrin számos ritkaságot őriz. Megtekinthető például egy meg nem valósult bronz 1 filléres érmeterv, az 1946-os 100 forintos bankjegy hátlapi nyomólemeze, valamint láthatók a forint első papírpénzeinek – a 10 és 100 forintos bankjegyek – portré-negatívjai, amelyek a metszetkészítés előtti retusálást segítették elő. A kiállításban szerepel a maga fizikális valóságában a „jó forint” két, talán legfontosabb szimbóluma is: az alumínium 1 forintos érme, továbbá az ezüst tartamú 5 forintos érme, melynek peremirata a romokban lévő ország újjáépítését hivatott kifejezni: „Munka a nemzeti jólét alapja”.
A Magyar Pénzverő Zrt. vendégkönyve olyan illusztris vendégek aláírásait őrzi, akiknek az 1920-es évektől kezdve gondjuk volt arra, hogy saját jelenlétükkel is meggyőződjenek arról, hogyan is készülnek a magyar forgalmi érmék.A vendégkönyv – amely önálló tárlót kapott a kiállításon – azon oldalpárja várja nyitva az érdeklődőket, amelyet az 1946-os újraindulás alkalmából az akkori állami vezetők írtak alá.
A kiállítás külön figyelmet fordít a pénzgyártás kulisszatitkaira is. Eredeti bankjegytervek, gipszminták, alumíniumlenyomatok és galvánlemezek mutatják be, milyen hosszú és precíz folyamat eredményeként születik meg egy érme vagy bankjegy. Külön érdekesség a Bartók Béla portréjával készült 1000 forintos bankjegy terve, amely végül soha nem került forgalomba. Egy-egy kibocsátást övező döntést számos kísérlet előzött meg.
Erről tanúskodnak a kiállított, érmegyártás kezdeti szakaszában használt, egyoldalas alumínium lenyomatok, amelyek a végleges pénzből eltűnt részletek feletti szakmai ítéleteket őrízték meg. Ebbe a kategóriába tartoznak azok az úgynevezett „házi”, vagy „technológiai” bankjegyek is, amelyeket tervezőjük az 5 forintos érme, illetve a végül más külsővel megvalósult 50 forintos bankjegy lehetséges alternatívájaként készített el.
A tárlat arra is rámutat, hogy pénzünk jóval több egyszerű fizetőeszköznél, és hogy hányféle kézzel fogható – sőt mára virtuálissá vált – dimenzióban is megtarthatta értékét. A látogatók megismerhetik a Nemzeti Színház utalványait, a dorogi bányászok sörbárcáját és más olyan tárgyakat, amelyek a mindennapi élet, a munka és a kultúra történetéhez kapcsolódnak.
Találkozhatunk a forinttal részvény és ipari késztermék formájában, de megjelenítjük azt is, hogyan lehetett a segítségével 3 percnyi beszélgetést lefolytatni a ’80-as évek telefonfülkéjében, vagy éppen ahogyan csavaralátétként képes volt szolgálnia hétköznapjainkat. Megtudhatjuk továbbá, hogy miként fejlődtek a hamisítás elleni biztonsági megoldások.
Külön egység foglalkozik a forintérmék anyagainak és gyártástechnológiájának változásaival. A látogatók nyomon követhetik az alumínium érméktől a korszerű bimetál és bicolor megoldásokig vezető fejlődést, miközben próbaveretek és emlékérmék segítségével betekintést nyerhetnek a pénzverés technológiai kísérleteibe is. A különböző alapanyagok, nyomtatási eljárások és biztonsági elemek bemutatása érzékelteti, milyen összetett folyamat eredményeként készülnek a ma használt fizetőeszközeink.
A tárlat utolsó egysége személyesebb megközelítést kínál. Egy pihenőtérben a múzeum munkatársainak és szakmai partnereinek a forinthoz kapcsolódó emlékei tekinthetőek meg, amelyek arra ösztönzik a látogatókat, hogy saját történeteiket is felidézzék. Hiszen mindannyiunknak van egy emléke egy első fizetésről, egy régi bankjegyről vagy egy aprópénzről, amely egy-egy fontos életszakaszhoz tartozik.
Az aranyvonat öröksége – A magyar pénz újjászületése című kiállítás arra vállalkozik, hogy új megvilágításba helyezze a forint történetét. Nyolc évtized forinthoz köthető történetei; remények, nagy erőfeszítések, sikerek, kudarcok, kreativitás és kísérletezőkedv formálják számunkra valutánk arcát valóságossá, melyben önmagunk három generáción keresztül érvényes tükörképét is felsimerhetjük. A kiállítás végére világossá válik, hogy a forint nem csupán fizetőeszköz, hanem történelmünk, gazdaságunk és mindennapi életünk meghatározó része, amelynek története ma is tovább íródik.
Fotók forrása: penzmuzeum.hu
