AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2022 díjat november 3-án adják át a Ludwig Múzeumban. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította a címet, mellyel évről-évre muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki kiállítását kiválasztva. A már megszokott három kategóriában folyik a megmérettetés, 4 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki és virtuális kiállítások pályázhattak az elismerésre. A 11 jelölt már csak arra vár, hogy a díjátadón fény derüljön az eredményre. Addig is ismerjük meg őket, drukkoljunk nekik!
Lássuk most a 4 millió forint feletti bekerülési költségű kategóriából a A pénz útja című tárlatot. A budapesti Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont kiállításának tartalmáról, szemléletmódjáról, látványáról Deme Péter perspektíváján kaphatunk betekintést.
„A Magyar Nemzeti Bank Pénzmúzeuma ékes példája annak, miért érdemes újragondolni a múzeum szó jelentését. A Pénzmúzeum nemcsak régi pénzeket és a pénz történelmét mutatja be látványosan – a kiállítás által kínált élmény ennél sokkal átfogóbb és sokoldalúbb. A látogatók egy gondosan felépített élményutat tesznek meg a pénz világa körül, melyet interaktív játékok és látványos vizuális bemutatók kísérnek végig. A különböző eszközök, platformok, kiadványok és események mind egy közös mondanivaló és üzenet köré épülnek. A Pénzmúzeum így lesz egyszerre a pénzügyi témájú köznevelés hazai fellegvára és a nemzetközi múzeumi világ kiemelkedő tagja.”
A 2022. március 15-én megnyitott intézmény honlapja ezekkel a sokat ígérő mondatokkal invitál az élő és a virtuális kiállítás meglátogatására, a pénz történetével, jelentőségével, társadalomban és gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos ismeretek bővítésére, vagy egyáltalán megszerzésére. Az invitálás, az előkészületekhez és a megnyitáshoz kapcsolódó jelentős médiavisszhang miatt sem volt eredménytelen. A látogatók száma októberben már túllépte az ötvenezret.
Az eredetileg Sándy Gyula tervei alapján 1926-ban a Széll Kálmán térnél megnyílt Postapalota évekig tartó, rendkívül gondos és látványos, a kor igényeinek mindenben megfelelő felújítása még egy, a Várfok utca alatti új átjáró kialakítására is kiterjedt, a múzeum bejárata is innen közelíthető meg. De már kívülről is felhívja a figyelmet magára az intézmény, az aluljárót szinte uralja Szőke Gábor Miklós Robogás című, 13 méter hosszú alkotása, amely egy 7000 „aranyrúdból” álló, levegőben robogó, korabeli mozdony megformálásával állít emléket a Magyar Nemzeti Bank azon tisztviselőinek, dolgozóinak, akik a magyar aranytartalékot szállító vonat megmentésével szolgálták 1945-ben hazájukat.
A Pénzmúzeum, megalkotói szándéka szerint, a pénzügyi kultúra és a gazdaság működésével kapcsolatos tudatosság fejlesztése érdekében kettős megközelítést alkalmaz: egyrészt valódi múzeumként bemutatja az MNB gyűjteményét, másrészt az intézmény látogatóközpont is egyben, ahol szórakoztatva, élményalapú eszközökkel szerezheti meg könnyedén bárki a pénzzel kapcsolatos tudást. A múzeum terei is ezt az élményalapú tudásátadást szolgálják, amelynek szimbóluma az egész kiállítást átszövő aranyfonal és arany szín.
A kitűzött cél: a legkorszerűbb eszközök és kiállításszervezési gyakorlatok segítségével ráébreszteni a látogatót: a pénz működése mindenki számára megérthető. A megszerzett tudás pedig lehetőséget biztosít arra, hogy pénzügyileg tudatosabbá váljunk, és napról napra egyre jobban átlássuk a modern gazdasági világ komplex hálóját.
A pénz útja című állandó kiállításban a pénz öt funkciója köré szervezték az igen látványos, erőteljesen interaktív tárlatot. Az idősebb látogató szinte csak kapkodja a fejét, még akkor is, ha az utóbbi években már hozzászokhatott a múzeumi kiállításokon felbukkanó különböző technikai eszközökhöz és megoldásokhoz. Itt azonban olyan gazdag és változatos a kínálat, annyi mindent lehet kipróbálni, használni, oly sok további információt nyújtanak az elektronikus eszközök, olyan sajátos játékok kötik le főleg a fiatalabbak, az iskolások, a mindezt már természetesnek tartó nemzedékek képviselőinek figyelmét, hogy az idősebbek nagyon könnyen zavarba jönnek.
A múzeumi kaland a bejelentkezéssel kezdődik. A látogató egy személyes adatkártyát kap, amellyel hozzáférhet majd a különböző eszközökhöz. Az út az Aranybányában folytatódik, ahol gazdag információs anyagot kínál az interaktív tudástár, megismerhető a nemesfémbányászat magyarországi fénykora, tanulmányozhatók az arany kinyeréséhez használt eszközök.
A következő rész arra kínál választ, hogyan mutatja meg a dolgok értékét a pénz. Itt tudatosíthatjuk, hogy naponta hányszor alkalmazzuk összemérésre, viszonyításra, értékelésre, döntések előkészítéséhez a pénz értékmérő szerepét.
Továbbhaladva a pénz forgalmi eszköz funkciójának részleteivel ismerkedhetünk meg, valamint számos olyan tárggyal, amely a történelem folyamán betöltötte a pénz, az általános csereeszköz szerepét.
Ahol pénz van, ott megjelenik a bank is. A kiállításban felteszik a provokatív kérdést: mi lenne, ha nem lennének bankok? A tárlat ezen része erre válaszolva a pénzügyi közvetítés szerepét mutatja be, különböző eszközök alkalmazásával bontakoztatva ki a jegybank múltját és jelenét, tevékenységének összetett voltát.
A következő egységben megismerkedhetünk a világpénzekkel, valamint a pénz korunkban megújuló szerepével. Ezt követően a kincsképző szerep kerül a középpontba, bemutatva az értékek, kincsek sokféle formáját és értelmezését.
A fentiekben röviden összefoglaltak nem tudják visszaadni azt a tárgyi, írásos és informatikai gazdagságot, amely ezt a kiállítást kivitelezésében, a választott témák bemutatásának módjában, eszközeiben teljes mértékben 21. századi módon jellemzi. Más kérdés, hogy az MNB gazdag muzeális gyűjteményéhez képest aránylag kevés az eredeti tárgy, igaz, sok a nemes másolat.
Külön érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a kiállítás, az egész intézmény elsősorban a fiataloknak szól, a primer célcsoport a 12 és 18 év közötti korosztály. A számos kollektív játék és alkalmazás mellett ezt jelzi az a tény is, hogy hétköznapokon (kedd kivételével, amikor zárva vannak) délelőtt csak iskolás csoportokat fogadnak, egyénileg e napokon délután látogatható a tárlat. De minden látogatónak készséggel, udvariasan és sok információval segítenek a minden fordulónál és játékhelyszínnél megtalálható tárlatvezetők, többségükben maguk is fiatalok.
A látogatás ideje nagyon különböző lehet. Aki csak az elsőre könnyen érzékelhető elemeket látja, az akár fél-egy óra alatt is végezhet. Ha azonban valaki nagyon alaposan, minden információt megkeresve és elolvasva, minden képernyőt és eszközt használva halad végig a javasolt útvonalon, három-négy órát is eltölthet a kiállításban. A diákcsoportoknak általában bő másfél órát szoktak javasolni és őket természetesen mindig vezetik is.
Szólni kell az intézmény honlapjáról is, amely az általános információkon túl virtuális kiállításlátogatást éppen úgy kínál, mint néhány látványosságot, látogatói útvonalakat, múzeumpedagógiai programokat, saját fiók létrehozását. De a legizgalmasabb az elearning gazdag kínálata, amely egyénre szabva teszi lehetővé sok-sok témába vágó információ elsajátítását. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy kevésbé járatosak és türelmesek nem biztos, hogy minden lényegi információt megtalálnak.
A megnyitással egyidejűleg több nyomtatott kiadvány is elkészült: exkluzív album, múzeumtérkép, edukatív mesekönyv-sorozat, dokumentumregény azokról, akik a II. világháborúban megmentették az ország aranytartalékát, szólások és közmondások gyűjteménye. A sor még folytatódik majd.
Noha minden kiállításnál, különösen egy ilyen méretű és jelentőségű tárlatnál ma már természetes, mégis meg kell jegyezni, hogy a forgatókönyv és a tervek elkészítése, majd a kivitelezés során igen sok szakember és intézmény együttműködése valósult meg.
A Pénzmúzeum olyan újszerű szemléletet igyekszik meghonosítani a pénzzel kapcsolatos közgondolkodásban, amely hozzájárul ahhoz, hogy a magyarok otthonosabban mozogjanak, könnyebben eligazodjanak a pénzügyek világában, és jobban boldoguljanak a mindennapok teremtette kihívásokkal szemben.
Érthető tehát, hogy a kiállítás megálmodói és megvalósítói benevezték az 1300 négyzetméteres, nem kevés pénzből érdekesen és vonzóan megrendezett tárlatot a 2022-es Az év kiállítása pályázatra. Be is jutott a második fordulóba, így büszkén viselheti „Az év kiállítása 2022 jelöltje” kitüntető címet.
