„Akinek van némi pénze, úgy gondolja, a legfontosabb dolog a világon a szeretet. A szegények tudják, hogy a pénz az.” A kissé szarkasztikus elmélet Gerald Brenantól való, és a brit író bizony érzékeny pontra tapint okfejtésével. Sok mondás tartja, hogy a pénz nem boldogít, hogy nem a pénzért élünk, de valljuk be, ha híján vagyunk az anyagi biztonságnak, minden hálánk és örömünk ellenére, megbillen a világunk. Egyensúlyoznunk kell, pipiskedni, lábujjhegyre állni, összehúzni magunkat, óvatosan lépdelni, mert a mindennapi élet alapja, a társadalmi berendezkedés bázisa, motorja, sorsautomatáink fényesre csiszolt zsetonja nem ad négylábú széket alánk, csak három- vagy kétlábút. Vagy csak egyetlen lábat ad apró ülőkével, és még az az egy láb is ki tud csorbulni. Na, akkor aztán kifordul a világ a sarkából. Mert a pénz életünk része, boldogulásunk záloga, jövőnk sikere, múltunk büszkesége, és bár nem boldogít, segít, lendületet ad, lehetőséget teremt. És közben történelmet ír, korszakokat jelképez, uralkodóknak állít emléket, evilági és túlvilági vámunk ezerarcú révésze. A pénz története a mi történetünk is, meséje a mi mesénk, csillogása a mi fényünk, múltja, jelene, jövője a mi időnk.
A Magyar Pénzmúzeum, mely hazánk egyik legújabb és legmodernebb múzeumi élményközpontja, bár még csak pár éve létezik, máris mérföldkőhöz érkezett: 2022. március 15-i nyitása óta több mint 300 ezren látogatták meg, csak a 2024-es évben 103 988 vendég járta végig a Pénz útja című állandó kiállítást, az intézmény ezzel továbbra is joggal tudhatja magáének a megtisztelő: Európa leglátogatottabb Pénzmúzeuma címet. Az 53 látványos installációval felszerelt, interaktív pénzügyi tudásközpontban tavaly 251 múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak 11 különböző tematikában. A Pénzmúzeum kiemelt célcsoportját jelentő 7–12. évfolyamos tanulók csoportosan, kihelyezett tanóra keretében, tanári kísérettel keresték, keresik fel a múzeumot, de a Bőröndmúzeum – Utazás a pénz körül elnevezésű program révén az intézmény azokba az iskolákba is eljut, melyeknek nincs lehetőségük megtekinteni a kiállításait. 2024-ben a múzeum pedagógusai összesen 160 iskolában mintegy 22 ezer diák részére tartottak órákat az alapvető pénzügyi ismeretekről: a legnépszerűbbek a Korszerű pénzkezelés és a Családi költségvetés témájában tartott foglalkozások voltak. A Pénzmúzeumban 2024-ben több mint 300 különféle program kapott helyett, így például Az Aranyvonat és az Alapítás című filmek rendszeres vetítése, numizmatikai workshopok, kávéházi beszélgetések, robotika foglalkozások, pénzügyi vetélkedők.
A fenti számok önmagukért beszélnek, egyértelműsítik számunkra, hogy az intézmény több mint pénzmúzeum: edukál, közösséget teremt, felkészít a jövőre, kommunikál, meséjét mindenkinek szánja, és benne a fordulatok, a főhősök és antagonisták, a varázstárgyak és a próbatételek éppen úgy változnak, fejlődnek, amiként változik és fejlődik körülöttünk a világ. A Magyar Pénzmúzeum őszintén és bátran fellépő kulturális helyszín, mely nem csupán a pénz világának bemutatására vállalkozik, hanem arra is, hogy a látogatók számára közérthetően és interaktív módon tárja fel a gazdasági folyamatok, a történelmi összefüggések és a pénz szerepének jelentőségét. Nem csupán múzeum, hanem oktatási és szórakoztató központ is, mely minden generáció számára érdekes tartalmakat ígér, közösségi tér, mely egyben a gazdaságtörténet kincsesbányája, kaleidoszkópként megcsillantva kiállításait, élményalapú programjait, a pénz történetétől elindulva egészen a modern gazdasági trendekig.
A Magyar Pénzmúzeum, melynek megnyitása fontos mérföldkő volt kulturális és gazdasági életünkben, küldetéseként nem kevesebbet vállalt, mint hogy felhívja a figyelmet a pénz mindennapi életünkre gyakorolt hatására, mely misszió érthető és szükségszerű is, tekintve, hogy az intézmény a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére jött létre, így a gazdaság, a pénzügyek és a történelem kérdései a mindennapokba ágyazottan jelennek meg - az attitűd mégis üdvözlendő egy mai, modern múzeum esetében.
Az épületegyüttes impozáns külső megjelenése mellett modern belső terekben fogadja a látogatókat, és interaktív kiállításokkal, technológiailag fejlett eszközökkel igyekszik megszólítani a közönséget. Az intézmény filozófiája szerint a pénz nem csupán gazdasági eszköz, hanem kulturális és történelmi jelentést hordozó fogalom, jelkép, történelmi mementó, mindennapjaink kísérője, kísértője, lehetősége és akadályozója. A pénz, és minden, ami hozzá tartozik, perceink, óráink, heteink, hónapjaink, éveink bőkezűen vagy éppen szűkmarkúan mért szereplője, történelmi korszakok folyton változó, ezerarcú relikviája, gazdasági folyamatok alanya és tárgya, egy eljövendő vagy már el is érkezett világ álarcosbáljának maszk mögé bújt porondmestere.
A Pénzmúzeum egyedülálló állandó kiállítása nem csak Magyarországon, de európai összevetésben is kuriózum, hiszen határozottan szembe megy a hagyományos, statikus múzeumi tárlatok felépítésével, helyette az interaktivitásra és az egyéni tapasztalatszerzés élményére helyezi a hangsúlyt, így sok szempontból teljesen újszerű megközelítést kínál a pénz történetének, kulturális és gazdasági jelentőségének megismerésére. A kiállítás címe találóan a Pénz útja, mely nomen est omen egy különleges utazás: a fizetőeszközök öt fő funkciója mentén.
A látogatás az Aranybányából indul, ahol a vendégek egy interaktív digitális tudástár segítségével rengeteg hasznos ismerethez juthatnak az arany gazdasági, kulturális vagy szakrális felhasználásával kapcsolatban. Innen aztán aranyfonál vezet minket végig, a többi stáción, gyönyörű metaforájaként Csodaországnak, az Aranyútnak, mint egyfajta lelki zarándoklat kijelölt labirintusának, az életnek magának, akár a lemenő Nap aranyába torkolló ösvénynek. Az Aranybánya elhagyása után az első csomópontra jutunk, mely a pénz értékmérő szerepét mutatja be, azt, hogy ha mindennapjainkban nem lennének jelen a fizetőeszközök, milyen nehezen kezelhető helyzetekkel kellene szembesülünk.
A második csomópont a pénz forgalmi eszköz funkcióját vizsgálja, és a fizetőeszközök formai megjelenésére, illetve a forma és a gyakorlati felhasználás kapcsolatára irányítja a figyelmet, míg a harmadik csomópontban a pénz, mint fizetési eszköz kerül a fókuszba. A pénzügyi közvetítőrendszer megismerése során felvetődik a kérdés: mi történne, ha nem lennének bankok? A negyedik csomópont a világpénzek kialakulására és működésére világít rá, és arra, hogy vajon milyen szerepe van ezeknek a pénznemeknek a globális gazdaság működtetésében és fenntartásában. Az ötödik csomópont a pénz kincsképző funkcióját járja körbe – dicséretes önreflexióként kitérve a szellemi kincsek jelentőségére is.
A Magyar Pénzmúzeum gazdag portfólióval várta ez idáig is közönségét, egyfelől biztos történelmi áttekintést adott a pénz ősi eredetétől elindulva a cserekereskedelemtől kezdve a fémpénzen és bankjegyek megjelenésén át a digitális fizetési rendszerekig, másrészt vizsgálta a pénz és társadalom kapcsolatát, az emberi gondolkodásra gyakorolt hatását, azután beszélt a gazdasági mechanizmusokról, a kereslet és kínálat törvényeiről, az inflációról, és végül minden esetben jövőképpel ajándékozott meg minket: kriptovaluta, blokklánctechnológia és smart szerződések irányába csavarva el az információkat.
Most sem lesz ez másként, a legújabb időszaki kiállítás bőven megüti majd az eddig megszokott színvonalat és többszólamú kommunikációt: Postajegyek és Bankjegyek – Kéz a Kézben címmel 2025. január végétől különleges válogatás várja a nagyérdeműt. A tárlatot intézménytörténeti szálak kapcsolják össze a Bélyegmúzeum történetével, mely 1930-ban az egykori Postapalota épületében kezdte meg működését. A látogatók közel 200 év bélyeggyűjteményének legértékesebb darabjait csodálhatják meg, köztük számos magyar és külföldi ritkaságot, modern digitális eszközök és filmek társaságában, így a múlt hagyományai és a technológia találkozása különleges élményt nyújt majd az új időszaki válogatás kincsei között barangolva.
A Magyar Pénzmúzeum egyik legnagyobb erőssége az interaktív eszközök és technológiák alkalmazása: szimulátorok és virtuális valóság a kísérőink egy olyan világban, ahol arra kapunk választ, miként működik egy gazdaság, miközben oktatóprogramokkal és játékokkal szórakozva tanulunk és sajátítjuk el a képességet, amit talán úgy foglalhatnánk össze: gazdasági műveltség. Workshopok, előadások, tematikus programok, iskolák számára kialakított tananyagok és vezetett túrák támasztják alá az edukációt, s történik ez egy igazi közösségi térben, ahol kulturális események, konferenciák és egyéb rendezvények is helyet kapnak. Egyedülálló élményt jelent a Magyar Pénzmúzeumba ellátogatni, az élménycsomagban pedig ráadásként újfajta szemléletmódot is kapunk, mely segíthet jobban megérteni a minket körülvevő világot.
A pénz életünk része, boldogulásunk záloga, jövőnk sikere, múltunk büszkesége. Történelmet ír, korszakokat jelképez, uralkodóknak állít emléket, evilági és túlvilági vámunk ezerarcú révésze. A pénz története a mi történetünk. Meséje a mi mesénk. Egyszer volt, hol nem volt – mondjuk együtt. Olvassuk együtt. Éljük át együtt!
.
