Zalaegerszeg dísztermében mutatták be Balogh Margit Az Apát úr – Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi évei című könyvét. A kötet megjelentetésére kerek évforduló adott alkalmat, hiszen száz évvel ezelőtt, 1919-ben vette át Pehm József a zalaegerszegi plébánia vezetését. Ha igazán pontosak akarunk lenni, akkor Pehm 1917-ben érkezett a zalai megyeszékhelyre hitoktatónak, majd negyed évszázadon át 1919-től 1944-ig volt a város apátplébánosa.
A Zalaegerszegen eltöltött 27 év Mindszenty József életútjában és Zalaegerszeg történetében is meghatározó volt. Hiszen az ereje teljében lévő egyházi ember sokat tudott tenni abban a közösségben, amelyben élt. Az apát úr kétségkívül elvárta a hagyományos papi tekintély tiszteletét, ami ez a két világháború közötti időszakban természetes volt. Ahogy Balogh Margit történész, a mű írója fogalmazott, egy embert mindig az adott korba helyezkedve érdemes megítélni. így a 21. századból persze könnyen ítéletet mondunk, hogy szigorú volt, megdorgálta azokat, akiket nem látott aznap a misén, rendkívül konzervatív volt, már-már maradi, sőt még az is megesett, hogy a templomból egy nőt rendőrrel vitetett ki, mert a férfiak padsorában foglalt helyet.
A rendezvényen Stróber László jelenlegi zalaegerszegi apátplébános felidézte, hogy Pehm nagyfokú szociális érzékenysége megkérdőjelezhetetlen volt, különösen támogatta a szegényeket és azokat az édesanyákat, akik egyedül nevelték gyermekeiket. A zenében, tanulásban tehetséges diákokra pedig mindig külön odafigyelt. Lelkületéről és szerénységéről sok mindent elárul az, hogy mindig egy pár cipője és egy reverendája volt.
Fotó: Göcseji Múzeum, Balogh Margit: Az Apát úr - Pehm (Mindszenty) József zalaegerszegi tevékenysége című könyvének bemutatója
A zalaegerszegiek sokat köszönhetnek Pehm (Mindszenty) Józsefnek, ugyanis egész életében építkezett. Nyugodtan lehet ezt a szó szoros értelmében venni, ugyanis több fontos helyi épület felépítése a nevéhez kötődik. Ilyen a Jézus Szíve Plébániatemplom vagy a Notre Dame Zárda. A plébános nem csupán körbenézett a munkálatok során, hanem bizony a könyveléssel is foglalkozott, közbeszerzéseket írt és olykor a mesteremberekkel is tárgyalt.
Emellett lapot szerkesztett, a környéken tizenhat egyházi központot hozott létre és meghatározó szereplője volt Zalaegerszeg kulturális és társadalmi életének. Pehm (Mindszenty) József alakja valóban ellentmondásos volt. Tény, hogy makacs ember volt, kitartott elvei és meggyőződése mellett (ahogy ezt az üldöztetése alatt is láthattuk) és kevés embert engedett közel magához. Lételeme volt a küzdelem, de mindig az igazságkeresés joga vezérelte.
Balogh Margit Az Apát úr című könyvében egy nagyon érdekes melléklet is található. Olyan rész, amelyhez nem szoktak a történészek munkájuk során nyúlni: felkérésére Pehm József kézírását egy nagy szaktekintélyű grafológus elemezte úgy, hogy Balogh Margit nem árulta el neki, kinek a sorait tanulmányozza. A 600 oldalas könyvben 300 fotó illusztrálja az apátplébános életének egy-egy mozzanatát és Zalaegerszeg korabeli arculatát.
