A 21. századi technika lehetővé teszi, hogy ne csak megőrizzük és tiszteljük a múlt relikviáit, hanem a saját jelenünk részévé tegyük azokat - fogalmazott hétfőn Semjén Zsolt Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum 1,850 milliárd forintos felújításának projektindító rendezvényén.
A miniszterelnök-helyettes kiemelte: ma már nem elég a múlt értékeit vitrinek sorában bemutatni, szükség van arra, hogy interaktívan, élményszerűen mutassuk be a múltunkat. Semjén Zsolt arra is kitért: a kormánynak az a dolga, hogy az ország építéséhez, szépítéséhez szükséges európai uniós támogatásokat - amelyek nem ajándékok, hanem szerződés szerint nekünk járó összegek - "kipréselje a brüsszeli bürokráciából", valamint ezeket a kiváló gazdasági lehetőségeinknek köszönhetően saját forrással is kiegészítse. Beszélt arról, hogy "a turizmus és az egészséges lokálpatrióta büszkeség szempontjából is fontos", hogy a régi, történelmi épületeink megújuljanak. Zalaegerszeget is történelmi rangjának megfelelővé teszi a Göcseji Múzeum teljes körű felújítása. Jelezte ugyanakkor, hogy érdemes mindig valami sajátosságra építeni, hiszen szép épületek vagy szép fekvésű városok másutt is akadnak. Zalaegerszeg esetében ide sorolta a Zalához minden szempontból kötődő Deák Ferencet, aki a kiegyezés létrehozójaként elindította 1867-ben az első világháborúig tartó gazdasági és kulturális aranykort. Példaként említette Mindszenty József bíborost is, akinek hamarosan múzeuma is épül a városban, továbbá a város szülötteként Fekete Györgyöt, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi elnökét, akinek építészetét állandó kiállítás mutat majd be.
Vigh László, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) ugyancsak arról tett említést, hogy Deák Ferenc 1867-ben olyan fejlődést indított el, amire azóta sem volt példa, de a 2010-ben indult polgári kormány korszaka talán utoléri ezt. A kiegyezés utáni időszakban épült és a polgárosodás egyik szimbóluma is, a Göcseji Múzeum épülete.
Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) felidézte, hogy az épület 1890-ben készült el eklektikus stílusban, eredetileg takarékpénztárnak és bérlakásoknak adott helyet. Az 1950-es években a városi tanács működött a falai között, de volt ifjúsági klub, orvosi rendelő és napközis konyha is, míg 1973-ban meg nem nyitott benne a múzeum. Az 1990-es években beépítették a tetőterét és akkoriban teljes modernizáláson is átesett. A polgármester elmondta: a Modern városok program keretében, a városrehabilitáció részeként újulhat most meg a múzeum a 2021 nyarára tervezett határidőig. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) keretéből 1,3 milliárd forint, kormányzati hozzájárulásból pedig további 550 millió forint áll rendelkezésre a munkálatokhoz.
Kaján Imre múzeumigazgató megemlítette: utoljára a Seuso-kincset mutatták be az intézményben, akkor 18 nap alatt több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a gyűjteményre és a legutóbbi Múzeumok éjszakáján is kiemelkedő látogatottsága volt az intézménynek, amely egyebek mellett Kisfaludi Strobl Zsigmond szobrainak gyűjteményét is kezeli.
Kép: MTI/Varga György
