Az elmúlt évszázadok férfiak dominálta világában mindig voltak olyan nők, akik a nekik szánt szerepből kitörve sikeresek lettek, hírnevet szereztek, közülük azonban kevesek nevét őrizte meg az emlékezet. Így volt ez Zalaegerszegen is.
NŐnek lenni akkor… címmel nyílt meg a Göcseji Múzeum legújabb időszaki kiállítása. Kilenc zalai hölgy életútján mutatják be, milyen volt az élet egy nő számára a 20. század elején, és melyek voltak a kitörési pontok. A múzeum történészei kutatásain alapuló tárlat olyan nőket mutat be, akik merték megélni az álmaikat, akik ki tudtak lépni az akkori társadalmi elvárások sorából. Nem férjük vagy családjuk által boldogultak, hanem kenyérkereső foglalkozást űzve lettek megbecsült tagjai a tágabb közösségnek, ahol éltek. Nevezhetjük őket formabontónak, vagánynak vagy bátornak, mi 21. századi nők is inspirálódni tudunk az élettörténeteikből.
A kiállítás látványvilágát és installációit egy helyi grafikus tervezte. A tárlat különlegessége az, hogy a kilenc főszereplő hölgy hangot kapott, egy gombnyomásra elmesélik életük történetét, sőt, még egy korabeli táncórán is részt lehet venni. A bemutatott műtárgyak, a korabeli fotók és dokumentumok többsége mind a múzeum gyűjteményéből származik, de kiállíthatták Festetics Mária naplóját és a hagyatékából származó tabernákulumot a Helikon Kastélymúzeum jóvoltából.
Kik a kiállítás főszereplői? Gróf Festetics Mária (Erzsébet királyné udvarhölgye), későbbi gazdálkodó, Hegedűs Klári színművésznő, Háry Emma költő, Saly Viktorné fényképész, Dr. Kovács Malvin orvos, Turcsányi Sipos Kató védőnő, Grész Irma iskolaigazgató, Fráter Blanka óvónő, Farkasovszky Terike tánctanár.
Az intézmény számos kísérőprogramot hirdet a tavasz folyamán a téma köré: kurátori tárlatvezetések, előadások, koncertek és bemutatók színesítik a palettát.
A sorozatnak a NŐnek lenni akkor… és most címet adtuk. Legközelebb a szerelmesek napján, február 14-én hívjuk a párokat egy borkóstolással egybekötött tárlatvezetésre, aminek a vendége Bussay Dorottya borász lesz. Ő az, aki megtestesíti a 21. századi gazdálkodó nőt, aki orvosi hivatása mellett a borászatban találta meg azt a tevékenységet, amiben kiteljesedhet.
Február 21-én a zalaegerszegi Szent Rafael Kórház főigazgatója, Dr. med. habil. Gasztonyi Beáta PhD lesz a múzeum vendége, aki egy nagyon különleges előadást hoz el az érdeklődőknek. Nemcsak arról mesél, hogy kik voltak az ország első doktornői, vajon mennyire fogadta el őket a társadalom, kezdetben mely szakirányt választottak, hanem arról is beszél, mennyit változott az orvosnők megítélése a 21. századra. Van még különbség doktor és doktornő között? Tanulságos lesz az eredmény.
Márciusban további vendégek lepik meg a közönséget, a programsorozat tovább folytatóik. Itt lesz a múzeumban Pejkóné Szandbauer Márta fényképész, aki évtizedek óta a város egyik kedvelt fotósa, meghitt és örömteli családi fényképek készítője. Elhozza élete első fényképezőgépét és azokat a fotográfiákat, amelyekre igazán büszke. De eljön a múzeumba Horváthné Ambrus Marianna óvónő, aki rengeteg zalaegerszegi gyermek kedvenc pedagógusa volt, és a tárlatvezetés közben ő is mesél a közönségnek ennek a hivatásnak a változásairól.
Áprilisban teadélutánra hívják a kurátorok azokat a zalaegerszegieket, akik ismertek még néhányat a tárlaton bemutatott hölgyek közül.
Az intézmény közösségi felületein számos megnyilvánulást és visszaemlékezést olvasnak a szervezők, amit nagyszerű lenne jól használni, hiszen a történészek számára óriási értékkel bír a meglévő forrásanyag bővítése végett.
De zenés programmal is kiegészül a rendezvénysorozat. Bódis Bettina énekesnő a huszadik század eleji magyar zenei világból válogat, és a kiállítás enteriőrjében időutazásra viszi majd az érdeklődőket.
Karády Katalin, Toldy Mária, Domján Edit, Mezei Mária és más ismert színművésznők által előadott dalokat kelti életre a repertoárban.
A NŐnek lenni akkor… című kiállítás 2024. május 31-ig látogatható Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében.
Borítóképen:
