Immár hagyománnyá vált, hogy a Magyar Kultúra Napja alkalmából a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának három intézményének - Göcseji Múzeum, Mindszentyneum, Göcseji Falumúzeum - munkatársai szimpóziumon számolnak be az előző esztendő aktuális kutatásairól, izgalmas témáiról. Idén tizenkét nagyon rövid beszámolót hallhatott a közönség a Pillanatképek című rendezvényen.
Havasi Bálint főigazgató köszöntője után történelmi, művészettörténeti, múzeumpedagógiai, restaurátori, néprajzi és persze programszervezői munkával kapcsolatos előadások hangzottak el a közel kétórás szimpóziumon.
Dr. Kostyál László művészettörténész egy zalaegerszegi festőmester, Lacher (1926-tól Kaszaházy) Antalról mesélt, aki több zalai templom figurális falképeit elkészítette. A 20. század első kétharmada a hazai templomi falképfestészet utolsó jelentős időszaka, ugyanis amíg a középkori vagy barokk falképeknek jelentős irodalma van, e korszak emlékeivel alig foglalkozott a szakma. Egy most indult kutatás e hiányt igyekszik pótolni.
Néhány napja nyílt meg a Göcseji Múzeum legújabb időszaki kiállítása, a Nőnek lenni akkor…. Béres Katalin történész a kilenc bemutatott nő közül az egyik legkülönlegesebb életúttal rendelkező Hegedűs Klári színművésznőt mutatta be a hallgatóságnak. A kispolgári, keresztény családból származó fiatal lány kiharcolta, hogy színiakadémiát végezhessen. A korabeli sajtó ígéretes tehetségként tartotta számon, mégsem lett belőle országosan ismert művésznő, ezzel jórészt egészségügyi állapota okolható. Élete nagy részét emigrációban élte le. Történeti dokumentumokból, fotókból álló hagyatéka a közelmúltban került a múzeum gyűjteményébe.
A Nőnek lenni akkor... című időszaki kiállítás egyik izgalmas alakja Hegedűs Klári színművésznő
Kiss Nóra néprajzkutató a zalai pálinkafőzdék helyzetéről mesélt meghökkentő történeteket a szocializmus idejéből. Ebből kitűnt, hogy az állami kontroll dacára virágzott a zugfőzés. A zalai pálinkafőzdék változatos nehézségekkel küzdöttek meg az 1950-es évekbeli államosításuk után. Problémáikat hol a kihasználatlanság, máskor a kapacitáshiány jelentette, és érdekes színfoltot hozott a vállalat életébe, hogy szóda-, műjég- és üdítőitalgyártással is foglalkoztak.A két éve Zalaszentgróton előkerült elrozsdásodott trezorban talált, fémből készült különböző zsidó vallási kegytárgyak, bőrcipők, imaszíjak, könyvek, iratok restaurálásáról Lebár Dávid tartott előadást.
Erős Krisztina történész és Novák Fanni a múzeumpedagógia új lehetőségeiről tartott izgalmas beszámolót. A diákokat QR-kódos feladatlapokkal szólítják meg az állandó kiállításban, és újdonság a bőröndmúzeum, amivel a közgyűjtemény az iskolákban mutatkozhat be. Egy eddig rejtőzködő kis múzeumi lakó is színre lép ettől az évtől, ő lesz az, aki a kicsik segítségére siet, hogy eligazodjanak a régmúlt világában.
Az intézmény új múzeumpedagógusa egy olyan kis múzeumi lakót mutatott be, aki majd a legkisebbeknek segít a régmúlt megértésében
A régészeti szekcióban számos nagyszerű ásatási leletről és történetről hallott előadásokat a közönség. A zalaegerszegi várral kapcsolatos legújabb eredményekről Orha Zoltán régész adott számot, felidézve, hogy 2023 őszén lehetőség nyílt az egykori cölöpvár északnyugati bástyájának kutatására. A Keszthely melletti római kori villa kutatásának fontosabb részleteibe Eke István régész-térinformatikus avatta be a hallgatóságot. Az egykori falak és az épület padlója jó állapotban maradt meg. Az előkerült leletek alapján az épületet a 2-4. század között használhatták.Ehhez a feltáráshoz kapcsolódott Miháczi-Pálfi Anett prezentációja, ami egyebek mellett a római villa közelében talált agancsból készült, díszített, kétsoros fésűről szólt.
Havasi Bálint a 2023-ban megtartott pálos év eredményeit foglalta össze. Az NKA Magyar Géniusz Program pályázati támogatásának köszönhetően tavaly nagy lendületet kapott a pálos emlékek kutatása Zala vármegyében. A közösség bevonásával régészeti feltárások zajlottak a vállusi és az örményesi kolostorokban, továbbá talajradaros felméréssel teljesebbé vált az enyerei kolostor földben rejtőző alaprajza is. A zalaegerszegi logisztikai központ építését megelőző régészeti próbafeltárás változatos leletanyagából Németh Roland mutatott meg néhányat. A változatos domborzati viszonyokkal rendelkező táj a kezdeti időktől fogva lakott lehetett, ennek is oka, hogy változatos leletanyag került felszínre. Olyan kerámialeletek, amelyek az őskori, kora rézkori, középső rézkori (Balaton-Lasinja kultúra), kora vaskori, római kori és Árpád-kori időszakokra keltezhetők.
Két intézményi beszámoló is színesítette az előadások sorát. Varju András, a Göcseji Falumúzeum tagintézmény-vezetője előadásában kitérta mesterséges intelligenciára, mint új lehetőségre. Ennek megvalósításához remélnek segítséget a határon átnyúló projektjük megvalósításakor hazai és ausztriai partnerekkel karöltve… mert egyedül nem megy. Zárásként Csengei Ágota, a Mindszentyneum tagintézmény-vezetője mesélt az elmúlt esztendő eredményeiről, a büszkén vállalt 15 ezer látogatószámról, a tavalyi évben elnyert építészeti és közösségi díjakról. Az előadás végén több munkatárs saját, szívhez szóló vallomását osztotta meg a közönséggel, miért szeret a Mindszentyneumban dolgozni.
A Pillanatképek című szimpóziumon felvétel készült, valamennyi mini előadást hamarosan meg lehet tekinteni a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatósága YouTube csatornáján.
Borítóképen:
a Zalaegerszegi Múzeumok Igazgatóságának munkatársai.
