Újabb állomásához érkezett a közel 800 éves Csornai Premontrei Rend türjei Gyümölcsoltó Boldogasszony templomának felújítása és látogatóközpontjának kialakítása. Ez alkalommal az egykori kolostor területén fejeződtek be a régészeti ásatások.
Orha Zoltán, a zalaegerszegi Göcseji Múzeum ásatásvezető régésze már 2018-ban feltárt egy pincét a templom melletti majorságban, de ezután a projekt fő elemeként az Árpád-kori prépostsági templomban zajlott a feltárás, ahol megtalálta az alapító, Dénes bán sírhelyét. A korábbi munkákkal azonban sikerült azt elérni, hogy az épületrészek közötti kapcsolatot tisztázták a muzeológusok.
A templomot körülölelő volt majorság megújítása is a projekt részét képezi. A meglévő épületek rehabilitációjával modern, a látogatói igényekkel harmonizáló fogadóépület, ajándékbolt és kávézó létesül, a volt magtár épültében pedig a premontrei rend és a türjei majorság történetét bemutató, kétszintes interaktív kiállító-, és rendezvénytér tér kap helyet. A premontrei hagyományokat innovatív módon bemutató, a helyi értékekre alapozott interaktív, kézműves csokoládé- és sörmanufaktúra, valamint bemutatásra alkalmas gyógynövénykert is szélesíti majd a programkínálatot.
Mindezek kiépítését azonban megelőzte a kolostor területén folytatott régészeti feltárás. A kutatómunka rámutatott arra, hogy négy építési periódust lehet elkülöníteni. Magát a kolostor alaprajzát korábban sikerült tisztázni, arra azonban most találtak döntő bizonyítékot, hogy a rend letelepedése előtt is volt már élet ezen a vidéken. A domb tövében rézkori kerámia maradványok kerültek elő, nevezetesen a Balaton-Lasinja kultúra idejéből (Kr. előtt 4000).
Később egy 12. századi település nyomaira is bukkantak, (egy megtalált, 12. század végi pénzérme is a település létezéséről tanúskodik), s magát a templomot a 13. században kezdték el építeni. A kolostor a teljes kiépítettségét, a jellegzetes négyszög alaprajzát a 15. században érte el, amely udvart és kerengőt is tartalmazott. Az előkerült pénzérmék többsége is ezekből a Zsigmond-kori évekből származnak, s ennek kutatómunkájában a múzeumbarát fémkeresősök is segédkeztek, akiknek köszönhetően nagyságrendekkel több érmét tudtak felszínre hozni. A templomhoz közeledve több szerzetesi sírt is találtak a régészek. A korábbi ismereteknek megfelelően Türjén is az a jelenség igazolódott be, miszerintminél közelebb kerültek a templomhoz, annál több sír került elő. A kolostorban a szerzetesi élet a török korban, a 16. században ért véget, s az épületegyüttest végvárrá alakították át. A magtár előtt egy török kori épület része (pincéje?) került elő. A szakemberek bíznak abban, hogy a közeljövőben elinduló magházi feltárás erre a kérdésre is választ ad.
A török kor után a szerzetesek visszatértek, és egy barokk majorságot alakítottak ki, ennek megmaradt épülete a magtár, amelynek a feltárását hamarosan elkezdik a szakemberek. A közönség és a premontrei rend tagjai pedig bíznak abban, hogy a középkori kápolna maradványai is előkerülnek az újabb kutatások során, amely a rendháznak egy nagyon hangsúlyos eleme volt. A jelek és az előzetes kutatások bizakodásra adnak okot.
