A kormány 2017 év végén komolyan hozzányúlt a múzeumi terület jogszabályaihoz. Mielőtt még valami strukturális reformra gondolnánk, jobb tisztázni, a változásokat elsődlegesen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény indokolja, amely a hatósági eljárások rendjének újraszabályozását írta elő. Tagadhatatlan ugyanakkor, hogy az alapvetően eljárásrendi változtatások mellett több régóta várt jogszabálymódosításra is sor került. Ezek közé tartozik, hogy 2018. január másodikával megváltozott a kulturális szakemberek továbbképzésének szabályozása: az 1/2000 NKÖM rendeletet hatályon kívül helyezték, és helyébe a kulturális szakemberek továbbképzéséről szóló 32/2017 (XII.12.) EMMI rendelet lépett.
A szakmai továbbképzés jogszabályi alapja egyrészt a muzeális intézmények esetében is a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 39 § (1), amely szerint a munkáltató elősegíti a közalkalmazott munkakörével összefüggő továbbképzésben való részvételét. Másrészt a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv (továbbiakban ktv.) 94 § (4) rendelkezik arról, hogy a kulturális szakemberek továbbképzésben vehetnek részt, amelyhez támogatás nyújtható. E szabályok tehát minden muzeális intézményre vonatkoznak, az új miniszteri rendelet azonban – a korábbiakkal ellentétben – már csak az országos múzeumok, országos szakmúzeumok és megyei hatókörű városi múzeumok esetében szabályozza részletesen a továbbképzés rendjét. A továbbképzések tervezésénél csak a megyei hatókörű városi múzeumok esetében állapítanak meg a jogszabályok konkrét kötelezettségeket, a ktv. 94 § (5) bekezdés szerint ugyanis ezeknek a múzeumoknak az állami támogatás terhére évente legalább 1 fő szakmai továbbképzését biztosítania kell.
A 2018. január 2-án hatályba lépett új rendelet szerint a továbbképzésen a közalkalmazotti vagy munkaviszonyban szakmai munkakörben legalább 6 órában foglalkoztatott közép- és felsőfokú végzettségű szakemberek vehetnek részt, tehát ezek a részletszabályok a műszaki és gazdasági területen dolgozókra nem érvényesek. Az érintett muzeális intézmények vezetőinek a kulturális szakemberekre vonatkoztatva már nem hét-, hanem ötévente képzési tervet, és évente – a korábbiakhoz hasonlóan – beiskolázási tervet kell készítenie. Az új rend szerinti képzési és beiskolázási tervet 2018. május 31-ig kell összeállítani, majd ezt követően minden év március 31-ig kell elkészíteni az adott évre vonatkozó beiskolázási tervet.
A képzési tervnek tartalmaznia kell a továbbképzésben részt vevők nevét, munkakörét, legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét, a képzés típusát, tervezett ütemezését, végül mivel a továbbképzés témája csak olyan lehet, amely kapcsolódik a múzeum alaptevékenységéhez, az erre vonatkozó indoklást. A beiskolázási tervnek a kulturális szakember adatain kívül tartalmaznia kell a képzés típusát, óraszámát, kezdetének és befejezésének időpontját, a munkavállalónak biztosított munkaidő-kedvezmény időtartamát, a képzés költségeinek összegét és elszámolásának módját, ütemezését. A beiskolázási tervhez mellékelni kell a munkavállalóval a költségvállalásról vagy költségmegoszlásról szóló megállapodás másolatát.
A költségek megosztását a rendelet a munkavállaló és foglalkoztató közötti megállapodásra bízza, de a kulturális szakemberek csak abban az esetben kötelezhetők továbbképzésre, ha ennek költségeit az intézmény képes biztosítani. Ugyanakkor a megállapodásban rögzíteni kell, hogy ha a munkavállaló nem teljesítette a képzés követelményeit, a részvétel költségét meg kell térítenie. A jogszabály rögzíti azt is, hogy a képzésen való részvétel finanszírozásához a központi költségvetés támogatást nyújthat.
Itt érdemes megjegyezni, hogy 2018. január elsejével megváltoztak a múzeumi szakmai munkakörök betöltésének feltételei is. A 150/1992 (XI.20.) kormányrendelet legújabb módosítása szerint muzeológus munkakör betöltéséhez már elegendő két év szakmai gyakorlat, főmuzeológus pedig az lehet, akinek három év szakmai gyakorlata van és (!) elvégzett egy 120 vagy két 60 órás akkreditált szakmai továbbképzést. Hasonló feltételek érvényesülnek a vezető múzeumpedagógus és a főrestaurátor munkakörök betöltésénél. A megyei hatókörű városi múzeumokban kötelezően előírt állományvédelmi felelős munkakör esetében, a pozíció betöltésének feltétele egy 60 órás továbbképzési tanfolyam elvégzése. Ugyanennek a rendeletnek a 4 § (2) bekezdése lehetőséget teremt arra is, hogy a gyakornoki időt a gyakornoki követelményeket teljesítő 120 órás továbbképzésen való részvétellel váltsák ki.
A továbbképzési rendelet szerint a továbbképzés megvalósulhat
a miniszter által hatósági nyilvántartásba vett szakmai továbbképzéseken való részvétellel: ilyenek a szentendrei MOKK képzései vagy a Pulszky Társaság Látogatóközpontú kiállításértékelés című tanfolyama;
az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakterületi szakképesítés megszerzésével: ilyen például a Magyar Nemzeti Múzeum műtárgyvédelmi asszisztens felső középfokú szakképzése;
államilag elismert B vagy C típusú nyelvvizsgák megszerzésével;
a kulturális területre vonatkozó vagy az ilyen intézmények funkcionális működésével összefüggő felsőoktatási képzésekkel: ilyen lehet egy kulturális menedzser szak elvégzése
nemzetközi program, szerződés alapján szervezett szakirányú továbbképzés követelményeinek teljesítésével.
Változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy nem minősül továbbképzésnek a múzeum tevékenységi körébe tartozó szakterületen megszerzett doktori fokozat, továbbá a továbbképzéseken végzett előadói tevékenység.
