Megújul a Kazinczy-emlékhely

KERT

Szathmáry-Király Ágnes
2018-01-12 08:56

2019 végére elkészül Kazinczy Ferenc széphalmi „ángoly” kertje. A rekonstrukciós munkát pályázati pénzből valósítja meg a Petőfi Irodalmi Múzeum.

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a szlovákiai Királyhelmec városa közös fejlesztésbe és kulturális együttműködésbe kezd, amelynek részeként európai uniós forrásból újul meg a széphalmi Kazinczy-emlékhely parkja és a királyhelmeci amfiteátrum. Az 1,9 millió eurós (mintegy 596 millió forint) összköltségvetésű projekt egy történelmi régió kulturális egységét hivatott visszaállítani. Ennek érdekében a pályázat partnerei a következő két évben összegyűjtik a térség turisztikai, kulturális, valamint természeti értékeit. Ez alapján pedig kijelölik azt a tíz tematikus utat, amit a turisták mobiltelefonos applikációk segítségével járhatnak majd be. A kulturális kalandokhoz internetes gyűjtőportálokon elérhető turisztikai kisfilmek csinálnak kedvet. A fejlesztésekkel megszólítják az iskolásokat és a tanáraikat is. Számukra módszertani programcsomag és diákcsereprogram készül.

 

 

Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója szerint a pályázatból megvalósuló fejlesztés egy történelmi távlatokat felvillantó program. Lehetőséget teremt arra, hogy Kazinczy Ferenc visszakerüljön az őt megillető helyre. A fennmaradt leírásokból, levelekből és kutatásokból ugyanis jól tudjuk, hogy milyen erősen hatott Magyarország korabeli szellemi életére a nyelvújítás egykori vezéralakjaként és irodalomszervezőként. A Kazinczy-kultuszt ma a Petőfi Irodalmi Múzeum által fenntartott, 2008-ban átadott Magyar Nyelv Múzeuma ápolja Széphalmon. A múzeumot körülvevő – ma már csak – 4,4 hektáros Emlékpark azonban nem sokat változott az elmúlt évtizedekben. De az Interreg-pályázat jóvoltából most lehetővé válik, hogy az épített és a szellemi Széphalom újra összekapcsolódjon, ezáltal méltóképp megidézze Kazinczy szellemi örökségét – ebben látja a munka igazi jelentőségét Czifra Mariann, a projekt vezetője, az irodalmi múzeum tudományos munkatársa.

 

 

A megújuló emlékpark, ahova 200 év elteltével is zarándokok tízezrei látogatnak el évente, újabb bizonyítékát adja Kazinczy sokszínűségének, a kertészetben is brillírozó nyelvújítónak, aki önéletírásában, a Pályám emlékezetében is vall szenvedélyéről: „Én, a’ki mindenütt lesém a kerteket…”. Utazásai során tapasztalatokat szerzett és álmodozott. Még „hetedfél esztendeig” tartó fogsága alatt is órákat töltött a park tervezésével. Erről tanúskodik az a mostanában előkerült, még publikálatlan terve is, amit a kufsteini börtönévek alatt saját kezűleg rajzolt. Mindent előre elképzelt, megtervezett, hogy az 1800-as évek elején végre belevághasson kertje grandiózus terveinek megvalósításába. Barátainak a rajzok mellé leveleket írt, valamint tanácsokat és csemetéket kért. Ez utóbbit leginkább Cserey Farkastól, aki szenvedélyes botanikus lévén krasznai kertjében maga is több száz fát telepített. A magyar irodalom és kultúra kérdései iránt mélyen érdeklődő erdélyi főúr pedig szívesen állt Kazinczy rendelkezésére gyakorlatias válaszaival. Levelei mellé gyászfűzet, platánt, veres bodzát vagy éppen lepényfát is küldött alkalomadtán széphalmi barátja kérésére. Kazinczy szerette az ilyesfajta ajándékokat. Így kerültek birtokára más, akkoriban különlegesnek számító növények, például a csavarodott törzsű fehér akác. Ezt, a széphalmi szájhagyomány szerint Tessedik Sámueltől kapott facsemetét háza mellé ültette el Kazinczy. A kertet mindvégig tulajdonosa gondozta olyan odaadással és szenvedéllyel, mint amilyennel a magyar nyelvért is munkálkodott. Talán éppen ezért tartotta találónak a maga által vont párhuzamot az angol parkok és a kiemelkedő irodalmi alkotása, a Pályám emlékezete között: „Formális ángoly kert a kompozícióra nézve. Új meg új interessánt scének, és mindenik váratlanul jő, mindeniknél kedves a mulatás" (Döbrentei Gábornak). Ahogyan szívesen időzött művének fejezetei felett, úgy a kertjének kialakításán is: „Én magamat nem tartom rossz gazdának; nagy kertemben egy fa sincs, mellyet ne én ültettem volna”. Papírra vetett terveit mégsem tudta megvalósítani a teljesen elszegényedett író. Az eredeti elgondolásánál egy jóval szerényebb kialakítással kellett megelégednie. A rendezett tájképi parkról szövögetett álmai egy részét az utókor segít megvalósítani. Nem először. 1859-ben, az író születésének 100. évfordulóján Arany János kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia megvásárolta az elhagyatottá vált kúria kertjét. Kazinczy háza helyére egy Ybl Miklós által terveztetett impozáns klasszicista mauzóleumot emeltek, a kertet pedig a 19. század második felére jellemző kertépítészeti elvek szerint modernizálták. Valószínűleg ez az időszak volt az épített Széphalom fénykora. A következő két évben történeti kutatásokra alapozva, az egykori legszebb állapotába állítja vissza a Kazinczy-emlékparkot a Petőfi Irodalmi Múzeum. Az uniós pályázat révén átalakul majd az Emlékcsarnok épületében látogatható, évtizedek óta változatlan kiállítás is, valamint a kertészlak. Ez utóbbit egy modern igényeknek megfelelő alkotóházzá építik át. A fejlesztések által a Széphalom újra becsatlakozik az irodalmi életbe. Bár telefonközpontja nem lesz – ahogy Németh László jellemezte a Kazinczy korabeli Széphalmot –, de megannyi kortárs műnek lehet bölcsője a jövőben.

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30