Legújabb tematikus kampányunkban az idén 30 éves Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület történetét idézzük fel. A rangos szakmai civil szervezet 2021. április 16-án ünnepelte bejegyzésének kerek évfordulóját. Az őszre tervezett ünnepi közgyűlés felvezetéseként indítjuk útjára sorozatunkat. Elsőként a Társaság eseménydús három évtizednek a tevékenységeit vázoljuk fel évenkénti lebontásban, valamint létrejöttének és működésének fontos személyeit, eseményeit, eredményeit és kapcsolatait mutatjuk majd be egy-egy cikkben.
A Társaság életében ebben az évben is több fontos esemény történt. Kiemelkedő jelentőségűnek bizonyult a március elején Egerben rendezett kétnapos közgyűlés, amelyet „Az év múzeuma 2001” elismerést előző évben elnyert egri Dobó István Vármúzeum aktív közreműködésével rendeztek meg.
A száznál több résztvevő az éves szakmai és közhasznúsági beszámoló és a 2003-as tervek elfogadása mellett tájékoztatást kapott a Múzeumi Közlemények című szakmai folyóirat újraindításáról és vita után elfogadta a Pulszky Ferenc- és Pulszky Károly-díj alapítására vonatkozó javaslatot. Az előbbi „szakmai elismerés muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek kiemelkedő szakmai életútjuk méltatásaként, mellyel jelentős mértékben hozzájárultak a magyar múzeumügy fejlődéséhez, a múzeumokban őrzött tudás széleskörű társadalmi népszerűsítéséhez”, míg az utóbbi „a 40 évet be nem töltött muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek” adható elismerés. Mindkettőről a választmány dönt minden évben a benyújtott javaslatok alapján. Átadásukra első ízben 2004-ben került sor.
Az alapszabály értelmében tartott tisztújítás nyomán megalakult az új választmány, majd előadások hangzottak el a régiók szerepéről az Európai Unióban és Magyarországon, az EU-hoz való csatlakozás kulturális kihívásairól és a megyei múzeumi hálózat jövőjének lehetséges alternatíváiról. Hosszabb távon ezeknél is fontosabbnak bizonyult az a középtávú stratégiai tervet tartalmazó vitaanyag, amelyet Koncz Erika helyettes államtitkár (NKÖM) ismertetett „A megújulás kényszere. Múzeumi modernizáció” címmel. A Múzeumi Hírlevél mellékleteként megjelent dokumentum körül már a helyszínen is élénk vita bontakozott ki, amely később – a Társaság szervezésében – részben írásban, részben szakmai fórumon (június 16.) folytatódott. Az eszmecserét színezte az a kormányzati szándék, amely szerint az Európai Unióhoz történő csatlakozás időpontjától (2004. május 1.) minden állami közgyűjtemény állandó kiállítása ingyenesen lenne látogatható (ma már nem is emlékszünk, meddig tartott ez a kísérlet, amely akkor komoly vitát váltott ki). A véleményeket a Társaság elnöksége összegezte és juttatta el az NKÖM Múzeumi Osztályához. (A közgyűlésről Veres Gábor számolt be a Magyar Múzeumok 2003. évi 2. számának 20-21. oldalán.)
A választmány februári ülésén megvitatta és elfogadta a közgyűlés elé kerülő dokumentumokat, majd márciusban az megújult testület saját soraiból megválasztotta az elnökséget. A Társaság elnöke ismét Matskási István lett, az ügyvezető elnöki posztra Balázs György, a főtitkárira Gönczi Ambrus került, elnökségi tagok lettek Bodó Sándor, M. Kovács Petronella, Vásárhelyi Tamás és Viga Gyula. Az elnökség rendszeres ülésein minden fontos kérdés szóba került, ezek közül is kiemelendő, hogy június 25-én az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságával tartott együttes ülésen együttműködési dokumentumot írtak alá „a magyar múzeumügy szakmai színvonalának emelése, európai normákhoz felzárkóztatása, a NKÖM elvárásainak való megfelelés, valamint a magyar múzeumi terület elvárásai, feladatai érdekében végzendő közös tevékenységről” (közli a Magyar Múzeumok 2003. évi 4. száma a 63. oldalon).
A magyar-holland múzeumi együttműködés tapasztalatait és hatását a hazai múzeumi szakterületre ugyancsak a Magyar Múzeumok 2003. évi 2. számában foglalta össze Kócziánné Szentpéteri Erzsébet (46-47. oldal). Ugyanitt olvasható részletes tudósítás a holland szakmai szervezet által januárban Doorn városában cseh, lengyel, magyar, orosz, szlovák résztvevőkkel rendezett szakmai tanácskozásról, amelyen a Társaságot, annak ifjúsági tagozatát, illetve a magyar múzeumi szakterületet nyolcfős delegáció képviselte (47-48. oldal, Mészáros Veronika: Tudósítás a „Lessons from MATRA” konferenciáról). Ez, mint később világossá vált, lényegében lezárta az 1993 óta jelentős eredményeket felmutató együttműködés aktív szakaszát. Érdemes hozzátenni, hogy a Magyar Múzeumok 2003. évi 1. száma – a Néprajzi Értesítőben megjelent írás rövidített változataként holland szerző tollából foglalta össze a megelőző évtizedben ott lezajlott jelentős változásokat és fejlesztéseket (Mart van der Sterre: Delta-terv a múzeumokért Hollandiában, 45-46. oldal). Érdemes itt ismét hangsúlyozni: a tartalmilag, szakmailag egyenrangú évtizedes együttműködés komoly hatással volt a hazai múzeumi szakterületre, elsősorban az (akkor) fiatalabb szakemberek gondolkodására és tevékenységére.
A NEMO (Európai Múzeumi Szervezetek Hálózata) november végén Berlinben tartotta szokásos éves konferenciáját, amelyen széleskörű eszmecsere zajlott többek között az Európai Unió kulturális tevékenységét és jövőbeli elképzeléseit illetően, a múzeumlátogatás egyes országokban tervezett ingyenessé tételéről, valamint az állam műtárgyakat illető felelősségvállalásának szükségességéről. Feltehetőleg az előző évi budapesti tanácskozás sikere is eredményezte, hogy az ötfős ügyvivői testületbe magyar képviselő, Balázs György is bekerült. (Részletesebb beszámoló olvasható a Magyar Múzeumok 2004. évi 1. száma 39-40. oldalán Gönczi Ambrus tollából.)
Ebben az évben tíz intézmény adta be anyagát „Az év múzeuma 2002” pályázatra. A díjátadásra a Múzeumok Majálisán, május 17-én került sor. A címet a Postamúzeum, a Kalocsai Viski Károly Múzeum, a herendi Porcelánművészeti Múzeum és a Marcali Városi Helytörténeti Múzeum nyerte el. A pályázatról és pályázókról a Magyar Múzeumok 2003. évi 2. száma adott részletesebb tájékoztatást (29-32. oldal).
A tagozatok működése terén elsőként érdemel említést, hogy a műtárgyvédelmi tagozat által az előző évben alapított „Műtárgyvédelemért – Balázsy Ágnes-díjat” januárban, a restaurátorok országos konferenciáján első ízben adták át. Decemberben szakma rendezvényt szerveztek.
A közművelődési tagozat áprilisban angliai tapasztalatokról szóló beszámolót szervezett a szakfelügyelettel és a Magyar Környezeti Nevelési Egyesülettel közösen a Magyar Természettudományi Múzeumban. Őszre a múzeum és a kulturális turizmus kapcsolatával foglakozó konferenciát terveztek, de anyagi okok miatt ennek megrendezésére nem került sor. Megjelent viszont a 2002-ben rendezett Országos Múzeumi Közművelődési Konferencia kötete.
A menedzsment tagozat hosszabb előkészítés után eredményesen nyújtott be két továbbképzési programot a minisztériumhoz akkreditációra (Múzeumi gyűjtemények kezelése és Múzeumi menedzser-képzés).
Az ifjúsági tagozat 2003 januárjában szakmai találkozót tartott a Terror Háza Múzeumban, melyen az intézmény létrejöttének történetéről hallhattak a résztvevők, majd megtekintették az állandó kiállítást, és szakmai vita keretében értékelték a látottakat, majd márciusában a közgyűlés keretében tartott ülésükön értékelték az előző évi tevékenységet.
A művészettörténészi tagozat novemberben tartott szakmai találkozót a Magyar Nemzeti Galériában.
A Társaság 2003-as évének kronológiája ide kattintva olvasható.
Források:
Magyar Múzeumok, 2003/1-4. szám és 2004/1-2. szám.
Múzeumi Hírlevél XXIV. évfolyam (2003) február, március.
A Pulszky Társaság iratai a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában
Beszélő, 2003/1. 74-77. oldal (Deme Péter: Múzeumok és pályázati finanszírozás. Szubjektív gondolatok a Nemzeti Kulturális Alapprogram tíz éve kapcsán).
Budapesti Nap, 2003. február 14. 15. oldal (Szunyogh Gábor: Bomba, ásatások, ellopott Raffaellók. Egy régészprofesszor nem mindennapi kalandjai).
Budapest Nap, 2003. március 10. 12. oldal (Új múzeumi rendszerre lesz szükség).
Budapesti Nap 2003. május 19. 12. oldal (Farkas-Stenczer: A Postamúzeum lett az év múzeuma).
Fejér Megyei Hírlap, 2003. június 19. 7. oldal (A megyei, városi múzeumok érdekében).
Magyar Nemzet, 2003. november 12. 14. oldal (Muray: Hiller István modernizálná a múzeumokat; Munkatársunktól: Pulszky Károly emlékezete).
Magyar Nemzet, 2003. május 19. 14. oldal (Az év múzeumai).
Magyarország, 2003. március 9. 3. oldal (Már nem életképes a megyei múzeumi rendszer).
Napló, 2003. augusztus 30. 7. oldal (Toldi Éva: Az év múzeuma a herendi gyűjtemény).
Népszabadság, 2003. február 17. 6. oldal (N. Kósa Judit: Mennyibe kerül az ingyenesség a múzeumoknak?).
Népszabadság, 2003. május 19. 10. oldal (N. Kósa Judit: Sátorerdő a Múzeumkertben).
Népszabadság, 2003. június 13. 12. oldal (N. Kósa Judit: Toldi múzeumokba járhatna).
