A holokauszt következtében sok európai országban a töredékére csökkent az európai zsidóság. Ez alól Magyarország sem volt kivétel: zsinagógák százait rombolták le, több mint félmillió zsidót hurcoltak el, öltek meg, és ezáltal közel másfélezer településről teljesen eltűntek a zsidó közösségek. Hazánkban ma is él a vallás és kultúra, vannak működő zsinagógák, és több múzeumot, központot is létesítettek a zsidóság megismertetésére, a holokauszt emlékezetére. A holokauszt tragédiájának 80. évfordulójára emlékező sorozatunk második részében a Dohány utcai Zsinagógáról, a Páva utcai Zsinagógáról, a szombathelyi Zsidó Kultúra Házáról, a szegedi Új zsinagógáról és a Szeged Zsidó öröksége elnevezésű applikációról olvashatunk.
Gyakori, hogy a zsidó vallással, kultúrával és történelemmel foglalkozó tárlatok egy-egy zsinagógában kapnak helyet, esetleg az épület mellett alakítanak ki látogatóközpontot. Főleg Budapesten találhatunk ilyen kiállításokat, de néhány vidéki nagyvárosban is megtalálhatóak.
Budapest talán legismertebb zsinagógája 1859-es befejezése óta a Dohány utcában áll, az egykori zsidónegyedben, ahol ma is sokan élnek és őrzik a kultúrát, vallást. Nem csak a magyarországi viszonylatban a neológ zsidó közösség legnagyobb zsinagógája, de Európában is. A budapesti zsidóság jelképe, emellett turisztikai látványosság és kulturális központ is, gyakran tartanak falai közt komolyzenei fesztiválokat, orgonakoncerteket, hangversenyeket.
Emellett időről időre csoportos idegenvezetéseket szerveznek az épületben. A fedett váll, nőknek hosszabb ruha, férfiaknak fejfedő viselete kötelező, és biztonsági vizsgálaton is részt kell venni a belépés előtt. A zsinagóga látogatása nagy népszerűségnek örvend a nyáreleji Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat alkalmával is.
Mellette található egy saroképület, amely ma a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár számára ad otthont. Állandó kiállításuk a Tamid – Mindig címet viseli, és a zsidóság mindennapjait, ünnepeit, vallásuk alapjait mutatja be. Budapest ostroma idején a zsinagógát 27 találat érte, ezek egyike-másika hosszú évtizedeken át látható volt. A zsinagóga kertje ekkor lett a mártírok temetője. Itt hantolták el – sokukat tömegsírban – a betegségben és éhezéstől elhunyt vagy meggyilkolt áldozatokat. Többségüket később a hozzátartozók kérésére exhumálták és a budapesti zsidó temetőkben helyezték végső nyugalomra. Jó részüket azonban (mintegy hétezer holttestet) nem tudták azonosítani, vagy hozzátartozójuk sem maradt életben: így maradványaik ma is itt nyugszanak.
Herzl Tivadar miniszobra, háttérben a Dohány
utcai zsinagóga. Török Sára felvétele
Érdekesség, hogy ebben az épületben született 1860-ban Herzl Tivadar, aki megálmodta a zsidó államot. A múzeum lépcsőfordulójában található az emléktáblája, a közeli zebra mellett pedig egy miniszobor is emléket állít az írónak. Ezt Kolodko Mihály ukrán-magyar szobrászművész készítette és helyezte el, aki a magyarok körében a fővárosban időről időre felbukkanó alkotásai miatt vált híressé.
A zsinagóga előtti, Herzl Tivadarról elnevezett teret 2024. január 7-én két hétre szimbolikusan átkeresztelték Október 7. térnek. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Budapesti Zsidó Hitközség és a budapesti önkormányzat ezzel emlékezett a Hamasz terrorista szervezet által elkövetett terrortámadás áldozataira.
Páva Utcai Zsinagóga, Holokauszt Emlékközpont
Ahogy a sorozat első cikkében is olvasható, a Páva utcai Zsinagóga ma múzeumként működik és közvetlen mellette lett kialakítva a Holokauszt Emlékközpont. A zsinagógát 1924-ben szentelték fel, és egészen 1944-ig működött. A II. világháború végéig a nácik internálótáborként használták, majd utána ismét alkalmi istentiszteletek színhelye lett. A pusztuló épületet a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1999-ben ajánlotta fel a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány számára, akik 2003-ban kezdték meg a felújítást az 1930-as évek fényképei alapján. Az Holokauszt Emlékközpont végül 2004-ben nyitotta meg kapuit.
A Páva utcai Zsinagóga belső tere
Forrás: Budapesti Zsidó Hitközség
A zsinagóga karzatán az időszaki kiállítások kapnak helyet. Jelenleg a Vágyott Világok című tárlat látható, amely 1867 és 1944 közötti győri zsidó polgári életvilágokat mutat be. De volt már Világ-város címmel közép-európai zsidó képzőművészeti kiállítás, a vidéki gettók történetét bemutató tárlat, de helyet kapott a földszinten Baumhorn Lipót emlékkiállítása is, aki többek között a Páva utcai és a szegedi zsinagógát is tervezte. Az épület ezek mellett több konferenciának, kulturális eseménynek is a helyszíne volt az évek során, és istentiszteleteket is tartanak még benne.
A szombathelyi Zsidó Kultúra Háza
A Szombathelyi Zsidó Hitközség Látogatóközpontjában több tárlat is megtekinthető a zsidóság történetével, kultúrájával, vallásával kapcsolatban. A Zsidó Kultúra Házában létrehoztak egy állandó kiállítást Szemtől szemben címen, amely az elhurcolt szombathelyi zsidóság életéből kiemelt képeken keresztül mutatja be az eseményeket. Emellett a SOÁ-tárlat (soá héberül csapást jelent) a zsidók Szombathelyre való betelepülésétől a holokausztig mutatja be a történetüket kegy- és emléktárgyak segítségével, a Zsidó otthon történeti kiállítás pedig a hétköznapi életüket dolgozza fel. Látogatható még az izraelita temető és az imaterem is, azonban a nagy zsinagóga mára hangversenyteremként működik, 1968 óta a város tulajdonában van.
A Ludwig Schöne által tervezett zsinagóga átépítés alatt, 1970
Forrás: Fortepan / Kristek Pál
A Baumhorn Lipót által tervezett szegedi Új zsinagóga a második legnagyobb zsidó templom Magyarországon. Mór-szecessziós és bizánci hatásokat tükröz, a belső térben uralkodó kék, arany és vajszínű festések, díszítések és a hatalmas kupola a végtelenség érzetét keltik. Hagyományosan berendezett zsinagóga, látható benne tóraszekrény és több menóra is, valamint tartanak istentiszteleteket, azonban az épület főleg hangversenyeknek és koncerteknek ad otthont lenyűgöző akusztikája miatt.
Az impozáns szegedi Új zsinagóga
Forrás: Szegedi Zsinagóga
Lőw Lipót és Immánuel
Szeged zsidó közösségének történelmével kapcsolatban fontos megemlíteni Lőw Lipót és fia, Immánuel nevét, akik a híres Judah Löw ben Bezalel, vagy más néven Maharal prágai rabbi leszármazottai. A legenda szerint ő keltette életre a 16. században Gólemet a Moldva agyagjából, mely lény darabjait a Régi-új Zsinagóga padlásán őrzik.
Lipót még Csehországban született a 19. század elején, azonban Magyarországra kerülése után aktívan szorgalmazta a zsidóság asszimilációját, valamint a nemzeti nyelv használatát az egyházi szertartásokon. 1846-ban például a pápai Új zsinagógát magyar nyelvű prédikációval szentelte fel, és a későbbiekben is szerepet vállalt a zsidó szertartásrend és oktatás megreformálásában. 1850-től haláláig, huszonöt éven keresztül Szeged főrabbija volt, innen utazott az országban felszentelésre váró zsinagógákhoz, és itt volt általa a zsidók egyenjogúsítási mozgalmának központja is.
Fia, Lőw Immánuel 1854-ben született Szegeden, és apja halála után három évvel, 1878-ben vette át hivatalát. Hatvanhat éven keresztül volt a város főrabbija, és továbbvitte Lipót törekvéseit az asszimilációra. Több nyelven beszélt, lefordította az Énekek énekét, és botanikai jártassága sem volt elhanyagolható. Politikai téren is kiállt a népéért, tizenkét évig volt a zsidóság felsőházi képviselője. Végül 1944-ben, kilencven éves korában a szegedi gettóba zárták, de Auschwitz felé Budapesten elengedték, és egy ottani kórházban hunyt el.
Lőw Lipót mellszobra a szegedi zsinagógában látható, Immánuel emlékét pedig egy tábla őrzi egykori lakóháza oldalán, és 2004 óta a Dóm téri Nemzeti Pantheonban is áll egy szobra.
Szeged Zsidó öröksége
A Szegedi Zsidó Hitközség nem üzemeltet múzeumot. Ami miatt mégis szerepel a város a cikkben, az egy olyan kezdeményezés, amivel a szegedieket és a turistákat is bevezetik a rejtett zsidó közösség életébe, kultúrájába és hagyatékába. Létrehoztak egy mobilapplikációt Szeged Zsidó öröksége néven, aminek elkészítésében több város önkormányzata és zsidó hitközsége is részt vett. Ez végigkalauzolja a résztvevőt Szeged utcáin, és a zsidósághoz köthető épületeket, az azokkal kapcsolatos személyes történeteket mutatja be. Amely házak pedig zsidó építészhez köthetők, azokat egy kulturális térkép segítségével lehet felfedezni, amely nyomtatva, A3 méretben is elérhető a szegedi Tourinform irodában és az Új zsinagógában.
Új zsinagóga, a Jósika utca - Gutenberg utca sarokról nézve. 1908
Forrás: Fortepan / Schmidt Albin
Nyitókép: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei
